Városunknak ezt a keleti szögletét számosan örökítették meg a képeslap története folyamán. Mindegyikről kihagyhatatlan a "kéttornyú templom".Tornyainak 1775-beli felépülte óta alig-alig változott ez a főhomlokzat. A jobbról hozzátapasztott rendház sok évtizedes változatlanságban mutatkozott az arra járók előtt. (Kívülről legalábbis.) Nem úgy a templom keleti oldala. Sok évig hivatali szobák és kávéházak mélyén forrt a világ körülötte, mígnem előkerült a bontó
csákány. A képen sötétlő kapu végleg kinyílt, egészen az állomásig. A házzal együtt megszűnt a Tschurl átjáró név, s lőn a rövid Király utcából Mátyás király út (tkp. utca). A templom falán a felső szintekig még éveken át értetlenkedett a szobák tarka-barkán festett maradék fala. Háború kellett ahhoz és újjáépítés, hogy ezek a múltidézők eltűnjenek. A családnév is csak a helytörténeti könyvekben található meg. (Illetve Marastoni festménye Tschurl Edéről a Múzeumban.) A modern világ jelentkezik a téren két vonatkozásban is. Egyik az oszlop tetején sorakozó porcelán szigetelőkre erősített hosszú-hosszú vezeték (villany, távíró, telefon?), a másik az a csupasz előtér, a park "szerény vadgesztenye-és akácfacsoportjai" (idézet Boronkaitól) és egy szál árusító bódé előtt, ahol korábban tó volt. Itt az új század első éveiben parkosított a város. Nem sok látszik a több telken épült hatalmas Széchenyi-palotából. Ha meglett volna már a villamos, a fotós néhány lépést hátrahúzódott volna, hogy a kanyar sínét látni lehessen. Így marad a kérdés: kire-mire vár a család a tér közepén?
Hozzászólások
Az a szegecselt rácsos vasoszlop simán csak villanyoszlop. A város több korabeli képen is látható (pl.: mai néven a Rákoczi u. "könyökében", vagy a Várkerület ikvahidi hajlatában stb.) általában ott, ahol irányt változtat a vezeték, hogy aztán majd fa villanyoszlopokon, vagy egyébb módon (fali konzol stb.) folytatódjon.
A város területén a távíró vezetéke (1855-től a Déli , majd 1887-től a GYSEV pu-tól kiindulva) fa oszlopokon volt elhelyezve (az egyébként többször változó) távírda központ épületéig, de a postapalotába (1913) már földalatti kábelcsatornán került.
A telefon vezetékeket városon belül általában a jellegzetes tetőkre szerelt tartó rácsokon vezették mindaddig, míg, Sopronban elég későn (196o után) ez is kábelcsatornákba nem került.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Ha a kép az 1910-es években készült, akkor alighanem már volt villamos.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
" ... otromba vasállványokra szerelt, hajókötélvastagságú, erősen lehajló, csupasz rézhuzalok csúfítsák azt a szép városképet, amelyet őseink annyi szeretettel és nemesízléssel évszázadokon át kialakítottak és szent örökségképen reánk hagytak. " Sopszem 1942.VI/3
A kép valóban az 1910-es évek ábrázolása, amikor a villamos járt, csak a fotót készítő háta megett...
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
... "szerencsére" nem sokáig csúfoskodtak azok a rézhuzalok, mert az I. Világháború hadianyagként "elvitte" beolvasztották.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Még a második (Rosenthal - Blaschek féle) parkosítás látszik, de már nem sokáig, mert a postapalota felépítése után a tér is új parkot kap.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
1.)........még éveken át é k t e l e n k e d e t t a szobák tarka barka....
2.) család a tér közepén: t.i. "Fényképeznek!"
3.) jobb oldalt van egy gázlámpa