Egy soproni villamoskocsi

Keresés az archívumban

Egy soproni villamoskocsi
Eredeti méret

Családi archívumból került elő ez a fotó, melynek készítője Goetzloff Oszkár soproni fényképész volt. Goetzloff Oszkár műterme, melyet Schármár Károly tervezett, 1910-ben épült a Kossuth Lajos utca 31. szám alatt. Sajnos a műteremépület ma már nem áll. A Horváth-Schwerák családtól kapott felvételen, mely vélhetően a Baross úton készült, egy egykori soproni villamoskocsi látható, tetején egy soproni ékszerész család, a Schwerák család hirdeti magát, akiknek a Várkerület 15-ben volt üzletük. A villamos oldalán az Elektro-Bioskop, ahogy írják, "Az Elite közönség találkozóhelye" reklámja olvasható. Az Elektro-Bioskop, közkeletű nevén a Bio, az Ikvahíd utca 2-es szám alatt 1908. augusztus 5-én nyílt meg, üzemeltetői a Pozsonyból Sopronba települt Hartmann testvérek, Jakab és Keresztély voltak. 1911-ben a mozi a Schármár Károly által tervezett Lackner Kristóf utca 10-es számú épületbe költözött, mint azt a villamoson szereplő reklám is mutatja. A testvérek a 12 éves bérleti szerződés lejárta után a Torna utcában építették fel az Elite Mozgót, mely 1926. október 29-én nyitotta meg a kapuit. A kép tulajdonosai szerint a fotó 1918-ban készült, ez elképzelhető, miután Sopronban 1923-ban megszűnt a villamos közlekedés, a Bio pedig 1911-től működött a Lackner Kristóf utcában, így annyi biztosra vehető, hogy a fotó 1911 és 1923 között készült.

Kép típusa
Fotó/Mozgókép készítője
Kép/Mozgókép beküldője
Kép keletkezési ideje
1918 körül
Forrás

Kubinszky Mihály: Schármár Károly, a soproni építész (1877–1946) - Soproni Szemle, 2000/2.

Szerző
1918
541-1327
Évszámos térképre

Hozzászólások

Horváth Péter Pál | 2014. május 11. 16:22

A "3" számú híres kocsi: 1902-ben egy nyári zivatar során villám csapott a 3-as pályaszámú
villamosba, aminek következtében a jármű megrongálódott, de az utasoknak az ijedtségen
kívül semmi bajuk nem esett.
Egyébként két villamos látszik a képen - a másik a hátsó vágányon áll ellenkező irányban.
A Kossuth utcában nem készülhetett a kép, mert csak a fürdőháznál volt kitérő vágány, így a háttérben házaknak kellene látszódnia.
A háttérben álló jegenye fák adhatnak útmutatást, hol készült a kép.

Kótai Mónika - szerkesztő | 2014. május 11. 15:23

Egyelőre minden bizonytalan, de a család nagyon hálás lesz, ha sikerül hitelt érdemlően megfejteni, hol készült a kép.

Bolodár Zoltán | 2014. május 11. 18:49

A kép a Baross úton készült a Déli pályaudvar előtt. Szerintem a fotós az indóház előtt áll (kb.) és nem teljesen a SOTEX felé fordulva fényképez, ezért van "préri" a képen a háttérben. Ilyen villlamos vezetéktartó oszlopok egyébként a Déli pályaudvar előtt voltak. Természetesen nem GPS pontosságú a meghatározásom, de én biztos vagyok benne.

Bolodár Zoltán | 2014. május 13. 10:49

Szerintem, ha megoldható, akkor megköszönném!

Horváth Péter Pál | 2014. május 11. 21:29

A GySEV pályaudvar előtt is ilyenek tartották a felsővezetékeket. Ezért gondoltam én is a délire. Csak zavaró a fasor .

Kovács Péter | 2014. május 11. 18:53

Ha jól emlékszem, Schwerák órás és vésnök volt, a háború után is működtették az
üzletet az utódok.

Horváth Péter Pál | 2014. május 12. 06:40

Akkor jobbra a háttérben, a katonai élelmiszerraktár épületei látszódnak (Flex magazin), a kémény viszont a mögötte működött Kerpel téglagyárhoz tartozott.

Bolodár Zoltán | 2014. május 12. 10:02

A távolról látszódó épületek a lovassági laktanya épületei szerintem a Baross út és a Somfalvi út között.
Van két fotó amivel meg tudom mutatni, hogy ott készült, de nem tudom, hogyan mutassam meg. Esetleg a facebook oldalhoz tudom feltölteni.

Bolodár Zoltán | 2014. május 13. 09:28

Feltöltöttem a facebook oldalra a képeket. Van még néhány hasonló, de ez a kettő szerintem meggyőző lehet. Persze vállalom, hogy tévedhetek.

Kótai Mónika - szerkesztő | 2014. május 13. 09:29

Itt is köszönöm, bár lehet, hogy ebbe a bejegyzésbe is be kellene illesztenünk őket?

Tarcsai Mária | 2014. május 12. 21:49

Az Elektro Bioscop mozi néma filmjeinél évekig Édesapám volt a mozizenész, aki hol hegedűszóval, hol cselló dallamával andalította el a nézőközönséget. Gyakran mesélte, hogy soha olyan jó világa nem volt, mint akkor. Remekül keresett a zenéléssel (esküvőkön, lagzikban, bálokban is zenélt, sőt a soproni tánciskola zenekarának is tagja volt. Aztán feltalálták a hangosfilmet és ezzel az arany élet véget is ért. Állandó állása a mozinál megszűnt, kénytelen volt eredeti szakmájában elhelyezkedni a postánál, ahol negyedannyit sem keresett, mint zenész korában....Rengeteget emlegette ezt a Lackner Kristóf utcai mozit. Olyan érzésem van, hogy jóval tovább működött, mint ahogy írjátok.

Kótai Mónika - szerkesztő | 2014. május 13. 08:59

Tacsi, Viktor édesapjának a forrásban megjelölt könyve volt a forrás, az adatok onnan származnak.

Tarcsai Mária | 2014. május 13. 09:33

Ezek szerint édesapám az Elit moziban is bazsevált egy ideig (bár sosem említette) mert a hangosfilm általánossá válásakor vesztette el mozizenész állását. Ez után ment vissza az eredeti szakmájába. Fogalmam sincs, hogy Sopronban mikor mutatták be az első hangos filmet. Ez egy érdekes kérdés lehetne, őt sajnos már nem tudom megkérdezni.

Horváth Péter Pál | 2014. május 14. 13:25

Sopronban 1929-ben játszottak először hangos filmet, melynek következtében 1930-ban szűnt meg a zenekíséret.

Tarcsai Mária | 2014. május 14. 17:53

No, az volt édesapám fekete éve, ráadásul az egész országban munkanélküliség volt.

Horváth Péter Pál | 2014. május 15. 09:13

Kicsit korainak találom. Vagy megelőztük Budapestet?
"A magyar közönség először 1929. szeptember 20-án este láthatott hangosfilmet: a Fórum (a mai Puskin) mozi vásznára Lloyd Bacon zenés-táncos alkotása, a „The Singing Fool” került, azzal az Al Jolsonnal a főszerepben, aki korábbi filmjével, a Jazzénekessel a korai hangosfilmek első számú sztárjának számított."
És Bécset?
Der erste abendfüllende Tonfilm erreichte Österreich am 21. Jänner 1929 – im Wiener Central-Kino in der Taborstraße. Es war Alan Croslands „ Der Jazzsänger “ , welcher in den USA bereits am 23. Oktober 1927 premierte, und in Österreich unter dem Titel „Der Jazzsänger“ lief.

Kótai Mónika - szerkesztő | 2014. május 15. 09:33

Meg fogom nézni Hárs József könyvét, kis türelmet kérek, most kicsit sok a teendő.

Friedrich Rezső | 2014. május 15. 10:11

Péter! Úgy látom, hogy a "bölcsek köve" megint Nálad lesz...!

Bolodár Zoltán | 2014. május 15. 11:43

A Laktanya Lovardáján és raktárán kívül a Baross út mellett maradt meg még valami épület? Érdekelne a dolog.

Horváth Péter Pál | 2014. május 15. 17:20

Sajnos csak annyi ismeretem van amit a Soproni Szemléből szereztem:
"A lovassági laktanya épségben megmaradt épületeit a Győri Útfenntartó Vállalat, a lovardát a
Terményforgalmi Vállalat, a tüzérlaktanyát részben az építőipari V., részben a Technoimpex és a
Gyapjúbegyűjtő Vállalat, majd később az Állami Gazdaság és a Tanulmányi Erdőgazdaság kapta meg, a honvédlaktanya megmaradt utolsó épületét a Faforgácsfeldolgozó Szövetkezeti Vállalat építette át új gyárrá."
Térképi egyezés alapján a tüzérségi laktanyában több épület maradt meg (átépítve).

Bolodár Zoltán | 2014. május 15. 17:47

Köszönöm a választ! Gyerekkoromban a vasúti átjárónál vagy mondhatnám úgy is, hogy az egykori erőmű focipálya mellett lévő üzemet csak fatelepnek nevezték. Akkor az az Erdőgazdaság volt tulajdonképpen?

Horváth Péter Pál | 2014. május 15. 20:01

A városi fatelep a Táncsics utca és a Faraktár utca között terült el a Szarvkői utcától a Flex magazin előtt , 1860-ban már úgy hívták az utcát - vom Holzdepot nach Ödenburg. Az erőmű pálya csak a vasút után következett. A '70-es évek végén a Jereván lakótelep fejlesztése következtében kitelepítették a Terv utca végére. A tulajdonviszonyok változása (államosítás után) Erdőgazdasági fatelep lett.
http://kepfeltoltes.hu/140514/delivasut_www.kepfeltoltes.hu_...
A térképen a Fáy iskola és az óvoda helyén volt található.
http://sopronanno.hu/bejegyzes/sopron-terkepe-1895-ben

Kótai Mónika - szerkesztő | 2014. május 15. 13:36

Hárs József a forrásban megjelölt könyvében úgy ír, hogy a Város Moziban 1930. szeptember 8-10 között vetítették az első hangosfilmet, ami egy német mozi volt. Az Elite Mozgóban pedig 1930. november 26-30 között egy szintén német filmet. (címek, főszereplők, stb. a könyvben)

Friedrich Rezső | 2014. május 16. 11:15

Akkor senki nem tippelt jól...(alapműként, a Hárs könyvet alapul véve) Köszi Móni!

A bejegyzés létrehozása: 2014. május 11.
Kérjük, ne használja a képernyő nyomtatást a képek másolására! Köszönjük.