Liszt Ferenc Sopronban

Részlet a kötetből:

"(...) Frankenburg Adolf Liszt Ferenc e soproni szerepléséről igy ir:

«Kilencéves korában először hallattá magát Liszt a Zongorán nyilvánosan Sopronban. Ries Es-dur concertjét játszotta s egy önmaga által rögtönzött ábrányt. A hallgatóság – ezek közt anyám, én s alig öt éves hugom – el volt ragadtatva, s zajos tetszésnyilatkozatokkal árasztá el a csudagyermeket. Én e concert után nyakába borultam Fránczinak s zokogtam örömömben, hogy annyira tetszett az embereknek».

Maga Liszt is ugy emlité Göllerich Ágoston nevü tanítványa és titkára előtt, hogy Sopronban 9 éves korában « egy világtalan zenész javára» – kiről tudjuk, hogy Braun báró volt, – lépett fel először. (Göllerich: Franz Liszt 159. l.
Ramann Lina: Liszt Ferenc c. munkájában ezen kivül még Lisztnek egy önálló hangversenyéről is megemlékezik, mely a vak zenész javára adott hangversenyt közvetlenül követte volna Sopronban, azonban ezt a megállapitást még alaposabban meg kell vizsgálni a hitelesség szempontjából.

Abban az időben Sopronnak hangversenyre alkalmas helyisége csak az 1789-ben épült régi kaszinója volt a mai Petőfi-téri kath. elemi iskola helyén, egy 15 öl hosszu és 6 öl széles kettős karzatu báltermével. A kaszinó tulajdonosa a Város volt, mely azt időről időre bérbe adta és így megállapíthattuk, hogy a kérdéses 1820-as évben, amikor Liszt Ferenc első hangversenyét adta, Ringseisen Antal volt a bérlő. Innen van, hogy a levéltári iratokban Liszt Ferenc e szereplésére nézve semmiféle adat nem található mivel a kaszinó feletti rendelkezés joga a bérlő illette.

Mivel a szóhagyomány is azt tartotta, hogy Liszt Ferenc 1820-ban a kaszinóban szerepelt, ezért került e térre 1893-ban Liszt szobra, mely körülmény azóta, hogy a régi Szinház-tér Petőfi-tér nevét kapta, sok gunyos kritikára adott és ad még ma is alkalmat.

A sikeres soproni szereplést egy hónappal késöbb követte a pozsonyi, mely viszont azért vált elhatározó jelentőségüvé, mert e hangverseny hatása alatt négy mágnás: Esterházy, Amadé, Viczay és Apponyi a gyermek Liszt Ferenc továbbképzése lehetővé tételére hat évig tartó, évi 600 forintból álló ösztöndíjat biztosítottak. Igy került Liszt Ferenc Bécsbe Czerny Károly keze alá, onnan pedig 1823 végén Párizsba ment, hol világhirnevet szerzett magának és ugy látszott, hogy szülőföldjéről egészen megfeledkezett a dicsőség közepette, amely a pályafutását követte."