A Petőfi tér

Keresés az archívumban

Húzza a kurzort jobbra-balra a képen!
A Petőfi tér
A Petőfi tér

A Petőfi téren 1841-ben adták át a színházat, melyet 1909-ben alakítottak át mai formájára. A régi fotón még az első színházépület látható. Ugyanekkor még a Petőfi téren áll Liszt Ferenc szobra, a háttrében pedig a Színház kávéház látszik. A 2013-as felvételen a jelentősen átalakított teret növények takarják el, az előtérben a mélygarázs feljárata látszik.

Anno kép készítésének ideje
1900-as évek eleje
Anno képet készítette

Comments

Tarcsai Mária | 2013. május 14. 18:38

Az új Petőfi tér elég jól sikerült kivéve azt a tényt, hogy a színház elé is magas növésű fákat ültettek. Szinte lehetetlen a színházat teljes egészében látni és lefotózni. A zenélő szökőkút is szép lenne, ha működne.. ide valami strapabíróbb megoldást kellett volna találni....

Kovács Péter | 2013. május 15. 00:50

A mélygarázs lejáró doboza is tetszik?

Tarcsai Mária | 2013. május 15. 06:06

Nem mondhatnám, hogy tetszik...sőt, a lejárók sem tetszenek, de a célja nem a még szebbé tétel, hanem a szükség.
A fákat viszont kimondottan esztétikai célból ültették, de ellenkező lett a hatásuk. A legocsmányabb az egészben a Festőterem felőli oldal ferde járdája, amit kimondottan utálok. Ott sokkal jobb és szebb megoldásokat lehetett volna kitalálni....Naponta azon a ferde járdán járok, ami járdának túl széles és lejtős, a középre rakott virágládák akadályozzák az egyenes előre haladást, kerülgetni kell őket, az autósokat parkolásra csábítja, és sorolhatnám a kifogásaimat.

Wallon-Hárs Viktor | 2013. május 15. 18:42

Jó példa a mélygarázshoz vezető gyalogoslejárók szép megoldására a Kismartoni kastély előtti park. Ott nincs "üvegkuckó", csak egy eldugott lépcső, ami a célnak tökéletesen megfelel. Nálunk is talán csak a lift miatt kellett az üvegláda, ami szerintem ha egy emelettel lejjebb kezdődne, nem okozna gondot senkinek.

Friedrich Rezső | 2013. május 17. 11:28

A mozgássérültekre is gondolni kellett, ezért van a lift. Ellenben a megközelítése egy enyhe lejtésű íves rámpával lehetővé tette volna, hogy a liftház szintben legyen...(?) /ahogy az autók is lehajtanak/

Kovács Péter | 2013. szeptember 7. 21:46

Móni! Múltkor kérdés volt, hogy a szobrok mikor kerültek a múzeum kertbe. Egy ideig a Petőfi téren
voltak a színház előtt. Megkérdeztem Bolodár Zoltánt, Ő a következő választ küldte: A színház szobrait nem tudni, hogy pontosan mikor kerültek a múzeumba, de amikor bekerültek nem minősítették műtárgynak és a Deák téri múzeumkert díszítő szobrai lettek, magyarul nem lettek leltározva. Feltehetőleg akkor még, amikor lebontották 1909-ben a régi színházat nem számított olyan réginek a szoborcsoport, ezért dönthettek úgy, hogy a egyszerűen a kertbe helyezik. Ma sincs leltárban, mert az épület "részét" képezi, vagy legalábbis az a terv, hogy visszakerülnek felújítás után. A kollégám szerint, feltehetőleg 1913-ban, amikor megnyílt a Deák téri múzeum, addig oda kellett, hogy kerüljön.

Kótai Mónika - szerkesztő | 2013. szeptember 8. 10:11

Péter, köszönöm! Zolinak is majd megköszönöm utólag.

| 2013. május 17. 21:34

Nem hiszem, hogy ez a fórum lenne a legalkalmasabb hely egy városesztétikai közösségi oldal megnyitására. Egyébként is mi értelme lenne belesírni a kiborult tejbe. Szerény véleményem szerint a kiegyezés után kialakult városi terek építészeti- tájrendezési egységét és szépségét azóta csak pusztítjuk. Ez alól sajnos Sopron sem lett kivétel. Ausztriában járva-kelve megcsodálom a semmiből ujjáteremtett városi terekett. ( mondjuk pl a háború által földig rombolt Bad Radkersburg). Nálunk minden tér (Deák , Petőfi ) elveszti régi látványát, üvegdobozosodik , bunkeresedik. Oda nem illő térburkolatok, gépházak , korlátok , tájidegen növények teszik felismerhetetlenné egykori arculatát. Kár. Nem rendelkezünk olyan sok épített örökséggel, hogy építészeink , hogy belepacsmagolva magunak építsenek emlékműveket a korszerűség álságos jelszavával. Igen is vannak jó megoldások, ahol a kor funkcióit a történelmi környezet pusztítása nélkül is ki lehet elégíteni. Pláne itt, ahol ezt tanítják.
Számomra a rekonstrukció re konstruálást jelent. A krumplileves legyen krumplileves
Faragó M.

Horváth Péter Pál | 2014. január 20. 11:21

"Az ország legrégibb kőszínházai is a németek kezdeményezésére épültek: SOPRON (1769), Pozsony (1776), a pesti Rondella átépítése (1774), a budai Várszínház kialakítása (1787), Nagyszeben (1788), Győr (1789), Kassa (1789), Temesvár (1795)." http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz16/177.html
A "régi" színház a Széchenyi Gimnázium helyén állt, a Brückel Bastey (olasz bástya) mögött, akkoriban a jelenlegi színház helyén (Petőfi tér) tó vize hullámzott ....
A Színház kávéház (ADRIA Biztosító) mellett pedig az az első távbeszélő központ épülete látható, tetején a légi telefonhálózat dróttartó tornya. Ide volt bekötve minden távbeszélő állomás Sopronban.

Kótai Mónika - szerkesztő | 2014. január 20. 11:54

Valóban, de azt tegyük hozzá a pontosítás kedvéért, hogy a mai Széchenyi Gimnázium helyén nem színháza, hanem egy szárazmalom állt, amiben egyébként színielőadásokat tartottak, míg az önálló színház meg nem épült 1841-ben.

A bejegyzés létrehozása: 2013. május 14.
Kérjük, ne használja a képernyő nyomtatást a képek másolására! Köszönjük.