Az 1900-as évek elején és a 2012-ben készült képek közt a legjelentősebb eltérés a közlekedés mikéntjében látható. 1900 és 1923 között járt villamos Sopronban, a nyomvonal a Széchenyi térről az Erzsébet utca felé haladt, ahogy a képen is látható. Amikor a korabeli képeslap készült, még nem állt az Erzsébet utcában a Pénzügyi Palota - ma az egyetem egyik épülete -, ez az épület a 2012-es fotó hátterében jól kivehető. Érdekesség, hogy valószínűleg a régebben készült felvétel fotósa is, ahogy a 2012-es kép készítője is, a földre tette le a kamerát a felvétel elkészítéséhez.
Comments
A villamos egyvágányos kivitelezése, lehet, hogy tényleg anyagi okokra vezethető vissza, de bizonyára az is szerepet játszott, hogy az utcák mérete/szélessége sem volt ideális. A villamos tervezési szakaszában komoly lobbi dolgozott a terv ellen a gazdálkodók részéről, mert féltették a legelőkről/-re hajtott marhák helyét az utcákon...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A Várkerület elég széles volt, a marhák meg az Újteleki utcában.... így igaz.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Egyébként a villamosvasút MAGÁNTŐKÉBŐL épült, sőt a menetdíjnak kellett fedezni az üzemeltetési költségeket is, és bizonyos nyereség esetén második vágányt is kellett volna építenie a beruházónak. A lőveri telektulajdonosok szerettek volna egy szárnyvonalat, de mivel hozzájárulást kért tőlük az üzemeltető - kútba esett a bővítés.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A Várkerület felől nem láttam, hogy tehén csatlakozott a bécsi dombi legelő felé induló csordához. Azok a tehenek más legelőhöz tartozhattak.... gyerekkoromtan nyaranként igen sokszor kísértem a csordát. mert már akkor is igen szerettem az állatokat, bár a tehenektől méretüknél fogva kissé féltem...tisztes távolból csodáltam őket...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
No, én sem AZOKRA a tehenekre gondoltam...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
1978 újév napján utaztunk hazafelé Budapestről a kisfiammal. Budapesten még 20 fokos rekord meleg volt, aztán jött egy hirtelen iszonyú hidegfront, Tatabányánál nem tudott továbbmenni a vonat a hóviharból, leszakadtak a villanyvezetékek. Győrből indítottak egy gőzöst a megmentésünkre. Éjjel két óra körül értünk haza, mínusz tizenöt fokos hóvihar tombolt, mikor araszoltunk hazafelé az állomásról. Az Erzsébet utca sarkán lévő ház tetején lévő korlátszerű díszítést a vihar ereje épp akkor döntötte le, ami szörnyű robajjal zuhant a földre kb. 10-20 méterre előttünk. Kész csoda, hogy éppen akkor senki nem tartózkodott ott, annak ellenére, hogy vonatról siető utasokkal volt tele az utca. Ma sincs kijavítva és pótolva..... a képen is látható.... Mikor hazaértünk, elfagyott a víz, és 5 fok volt a lakásban. Azóta hacsak nem muszáj, télen nem utazok....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Péter, azért a Lőverekbe nem lett volna könnyű felvinni a villamost, még akkor sem, ha van megfelelő tőke... Ha jól rémlik, valahol erről is olvastam.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Jobb is, hogy nem vitték a Lőverekbe a csörömpölő villamost....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hát jár Budán is fogaskerekű 1874 óta ....
( a brennbergi vasúttal csak azért nem példálózom - bár 1879-től gőzüzemre tértek át lóvontatás helyett - mert személyszállításra nem kapott engedélyt a pálya veszélyessége miatt.)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Apropó! Nem a témához tartozik, de most jutott eszembe. a Lőver körút elején lévő körpadról nincs fénykép? Hányszor, de hányszor elbicikliztem mellette, és sosem jutott eszembe, hogy egyszer még fontos lehet a róla szóló fénykép... pedig akkor már volt gépem, mert első fizetésemből fényképezőgépet vettem, a másodikból és a harmadikból (de lehet, hogy több) pedig kerékpárt....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A pontosság kedvéért: a villamos mindkét irányban ugyanazon a nyomvonalon haladt, mert csak egyvágányos rendszer épült ki (anyagi okokból), kitérőkkel - az egyik kitérő éppen a Széchenyi téren volt.
Gratulálok a fotósnak - nem egyszerű a beállításokat mai kamerával megismételni, arról nem is beszélve, a korabeli fotósnak nem kellett a földre tennie a gépét, mert pont itt állt a gázlámpa, melynek talpazatáról ezt a látványt tudta produkálni. 1911-ben a gázlámpa helyére épült az óra (három irányba néző számlappal) (nem a mai), aminek kovácsoltvas láncot tartó oszlopai (kb. 1 m magas), illetve mellvédje szintén alkalmasak voltak a fotósnak támasztékul szolgálni. Bár én 1900-1911 közöttinek vallom a képet.