A régi és az új kép között természetesen a legjelentősebb változás a közlekedést érinti, ugyanakkor a fákat érdemes megfigyelni az 1912-ben elkészült temetőcsarnok mellett miközben a csúszkát a múltból a jelenbe húzzuk.
Comments
Az bizony! Ez az egyik kedvencem, ahogy nőnek a fák ... zseniális!
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Az épületet Schármár Károly tervezte 1911-ben.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
És 1912-ben adták át..:) Szerepelnek az adatok a Schármár Károlyról írt bejegyzésben.:)
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Fantasztikus, hihetetlenül jó, én is azt szeretem látni, ahogy "megnőnek" a fák.
Egy hasonlóan jó dolog, ha valakit érdekel, és az oldal céljától sem áll túlzottan távol. Mindenkinek ajánlom!
http://mapire.eu/hu/
Ebben az első, második és harmadik katonai felmérés térképeit, továbbá kataszteri térképeket lehet megnézni, érdekes lehet, hogy anno mi volt például a házunk helyén, felül van egy csúszka, ahol az átláthatóságot lehet beállítani, és alatta megjelenik a Google térkép vagy műhold, választhatóan. Én is itt tudtam meg pl., hogy amit mi emelkedetten Koronázódombnak hívunk, és annyit játszottunk arrafelé, a régi térképeken Galgenberg , azaz Akasztófahegy néven szerepel, valószínűleg, nem véletlenül. Persze, érthető, szokás volt az akasztófákat magaslatra helyezni, ahol mindenhonnan jól látható volt, elrettentésképpen, de ugyanígy valószínűleg innen látszott a legjobban az ominózus négy égtáj felé történt kardvágás is.
Így talán már érthető lehet a Hóhérkereszt elnevezés is, a Tercia Hubertusz mögött?
Van erre vonatkozóan hiteles forrása valakinek?
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Nem akarok okoskodni, de soproni források a Koronázó dombot végig így említik. Nem valószínű, hogy egy "fennkölt helyen", ilyen alantas tevékenységet folytattak volna őspolgáraink. A kuruc idők után valóban volt vesztőhely a Bécsi dombon, mégpedig a víztározó helyén. Az első katonai felmérés még nem említi a Galgenberget, a soproniak viszont, már akkor is Königsberg-nek hívják.A második, harmadik felmérés készítői, valőszínű az érdekesség fokozása miatt, az egész Bécsi dombot Galgenberg-ként jelölték meg.
A korabeli források Rotes Kreutzként említik a közelben álló keresztet.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
III. Ferdinándot 1625-ben koronázták Sopronban. Ekkor biztos a Koronázó
domb elnevezés. A katonai felmérések mikori keltezésűek? Valószínű, hogy
az egész térségnek összefoglaló nevet adtak. Igaza van HPP.-nek , ahol a bizonyos
kardvágás történt, az a hely nem lehetett kivégzések helye. Továbbá a kuruc idők,
mikor a kivégzések voltak, legalább 80 évvel későbbiek.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Nem akartam vitát generálni, én csak egy érdekes oldalra, és az ott szereplő adatra hívtam fel a figyelmet. Valamiért csak Galgenbergnek hívták és a Hóhér kereszt a jelenlegi térképeken is így szerepel. Továbbra is várok infót róla, ha van valakinek, én sehol nem találtam róla semmit.
De azért az oldal elég érdekes, nem igaz? Érdekes látni, hogy milyen is volt "anno".
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
"Az akasztófa a Bécsi dombon, a vízgyűjtő tájékán, a mai Hubertusz vendéglő környékén állott, s a helyet Gerichtnek, Hochgerichtnek, Gerichtshügelnek, Vesztőhelynek nevezték...
...A bitót 1837-ben eltávolították a a Bécsi dombról, de a katonai hatóságok még azután is akasztattak ott. " (Szabő J. Öt évszázad krónikája.)
Valószínű ezért a kettősség, a katonai térkép - ami később készült- azért jelöli az egész térséget Galgenbergnek, mert ott össze-vissza akasztattak. De a hivatalos vesztőhely odébb volt, nem messze a Rothes Kreuzttól (mely ma is ott áll) és talán ezért is hívták így -vörös kereszt.
A soproniak Königsbergnek, Koronázódombnak hívták korábban is és most is a történelmi emlékhelyet. (Amit a magyar források is így ábrázolnak.)
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Bizony! Innen a "Gerichtsäcker", és az "Akasztó dűlő" terület elnevezések... Hubertusz vendéglő mögötti terület.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A kép előterében látható úttestet borító kőtengert hívták annak idején "Katzenkopfstein" kövezetnek. Rémes lehetett járni rajta. Pedig ezt a cipőnyúzó, kocsikerék gyilkos kőtörmeléket a Belvárosban is több helyen alkalmazták. (Legfeljebb a járdát, vagy az átjárót rakták le kőlapokkal.) Közutálatnak örvendett. "Inkább semmilyen burkolat, mint ilyen" írja az OeZ. 1895-ben. Próbálták a helyzetet azzal javítani, hogy a kőtörmeléket bezúzták útalapnak, majd kavicsréteggel terítették és behengereltek. (Macadam) Megoldást a kockakő (Steinwürfel) hozta. Ez aztán sok helyen úgy 196o-ig mint macskakő útburkolat maradt is. Neve a "Katzenkopfstein" rövidüléséből (Katze-stein) származik. Mi már nosztalgiázva emlékezünk rá: "Járom az utam, a macskaköves úton..."
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Megint egy igényes munka!!!