Hozzászólások

6690 hozzászólás
Keresés a hozzászólásokban

A bejegyzésekhez érkezett hozzászólások összefoglaló oldala.

Alkalmazott szűrők

Összesen 6690 bejegyzés 134 oldalon

Hárs Olivér képe

Az emlékpad és környéke ma nem ilyen szép, és előtte megállni is nehéz a feldúlt sétaúton. Reméljük, eljön még az a kor, ami nemcsak az emlékműveket, de a nagy eszméket és példákat is tiszteli majd.

Hárs Olivér képe

Édesapám, Hárs József utcaneves füzeteiben következetesen Ojtózi fasornak írta ezt a helynevet, ami a szó jelentésével jól indokolható. Egyébként maga a fasor már csak egy-két hatalmasra nőtt tölgyfa a burkolt gyalogsétány város felőli szélén.

Hárs Olivér képe

Többször próbáltuk kibontani a szeder és szemétsűrűből a különben szép helyen álló emlékművet, de a növényzet is, a hulladék is újra visszatemette... Majd egy Sopronba költöző régész talán kiszabadítja.

Hárs Olivér képe

Ezek szerint nem is bányászkereszt, hanem a családról nevezték el?

Hárs Olivér képe

A növényzetből inkább kora tavaszra gondolhatunk! Vagy ezen, vagy később egy másik ünnepségen mi is ott voltunk, az iskolából kirendelve. De ami fontosabb: a csodálatosan bővizű forrás valahol az emlékmű alatt ered, onnan csőben folyik a víz az út túloldalára. Ez már a kifolyó felújítása előtt is így volt, csak a forgalom miatt el-eltörik a cső, és szivárog föntről is a víz.

Hárs Olivér képe

Ha ez a kép egy ép oszlopot mutat, akkor a másik kép, amit egészen sokáig mi is láthattunk a valóságban a lövések nyomaival, nyilván későbbi, háború utáni. Persze az oszlop köré öntött beton is erre utal. A Városszépítő Egyesület egyszercsak felújította a követ, eltüntetve a sokatmondó nyomokat.

Hárs Olivér képe

Az emlékeimben egy meleg nyári nap, nagy tömeg és poros büdös van, ami nem valószínű, hogy '62-ben lehetett, mivel szeptember közepén születtem. A következő év késő tavaszán, vagy nyarán vihettek oda, de ha Gyulán írt erről az újság, biztosan volt Sopronban is híre. Én is valami belső térre emlékszem, egyrészt zártabb sátorra, másrészt mintha a "cethal gyomrába" is bekukkantottunk volna... És igen, valami kis szintkülönbség már akkor is volt a járda és a kövezett tér között, de nem ekkora, mint most. Érdekes, mennyire különbözőekre emlékezünk!

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Reisner Gábor gondolatai honlapunk Facebookos oldaláról: "Mint anno született soproniként.. Ismertük a "bolondos" mestert. Bár ezt a szót némi tisztelettel mondták a városi emberek, ha szóba került a "bolondvár"
Több felesége volt.. kik végig kitartottak mellette, ugyanúgy álltak a várfalon és adogatták a köveket. Gyerekként sokat jártunk fel, emlékszünk mikor régi oldalkocsis Norton motorján hordta a téglákat... Aztán a rendőrautóval is nyári estéken feljártunk hozzá és hallgattuk éjjel a köveken ülve a történeteket, meséit ettük a régi fák alatt a szilvát, barackot..
Érdekes, zárkózott volt ez a kis ember, iszonyú energiával és tervekkel.. Soha nem fogadott el segítséget, mindent egymaga csinált, a városból összehordta a még maradt és nekiajándékozott építőanyagokat... Építette a fantáziavárát, mely igazán egy stílust se hordoz magán. Nem igazán méltatta a város vezetősége semmire.. De az emberek, gyerekek szerették.. Emlékszem, anno tíz forint volt a belépő Én még abba a megtiszteltetésbe részesültem, hogy pár éjszakát aludhattam a toronyba lévő lovagszobába, fiatal titánként páncélosok az ágy mellett, az öreg befűtött nekünk a régi beton fürdőkádba.. Titkos szoba volt ez, nagyon kevés ember szállhatott meg itt.. Valami félelmetes csend volt a toronyba, és döbbenetes tiszta levegő a Lővérek miatt....
Nyugodj békében, Taródi mester."

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Köszönöm a kiegészítést!

Nincs kép

Hadd gyarapítsam a soproni korcsolyapályák számát! 1950 táján a vágóhíd mögött is lehetett télvíz idején csúszkálni. A Győri úton kifelé haladva - közvetlenül a vasúti híd után jobbra - működött a vágóhíd, ennek kerítése és a töltés között lehetett gyalogosan megközelíteni. Igényesebb korcsolyások talán nem is neveznék pályának, csak befagyott pocsolyának. Arra azonban alkalmas volt, hogy a környékbeli gyerkőcök némi jártasságot szerezzenek a „bármilyen” cipőre felerősíthető sporteszköz használatában. Így aztán elérvén azt a kort, amikor már egyéb tényezők is befolyásolják a csúszkálhatnék szándékát, átpártoltunk a „Zita- otthon” felöntött udvarára, ahol már zene is szólt, meg hát lányok is voltak, akiket fel lehetett segíteni és stabilizálni. Ez a pálya emlékeim szerint nem a Zita kórház helyén működött, hanem az épület mögött. Az épület az állami gazdaságé volt már akkor, erre utal a „Traktor” elnevezés is. Sőt, valójában „Vörös Traktor”, mert ezt a nevet viselték a gazdaság működtette sportcsapatok. Talán a női kosarasok vitték a legtöbbre.

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Ezúton is örülök, hogy ránk talált. Sajnos a bejegyzés szerzője már nem lehet közöttünk, így ő nem tud reagálni a soraira.

Nincs kép

A fenti kép nálunk is ott lóg a falon gyerekkorom óta, Vissi Géza urnak - édesapámnak ajánlva.
Ő szintén csellista volt. Az interneten keresgéltem, hogy mit találok erről az előadásról, és így akadtam a SopronAnno oldalra, melyhez ezúton is gratulálok.

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Fodor Jenő visszaemlékezése a bejegyzés kapcsán honlapunk Facebookos oldaláról:
"A Villa sortól a kis szlalom tetejéig gyaloglás ,hogy gyors lesiklásba belemerészkedjünk a nagy mélybe, mely a meredek volta miatt nem volt belátható, a jobb oldalon a nagy szelídgesztenyefák, lesurrantunk a két keresztúton a kifutóig próbálva a sok fékező cikkcakkokat. Persze messze nem olyan tökéletességgel, mint a jobb oldalon minden szabadidején gyakorlatozó erdőmérnöki adjunktus, aki osztotta a gyakorlati jótanácsokat:(hegyláb terhelés elfordítás bal láb, - jobb láb hozzázárás) később jómagam is megyei gyorsaságit nyertem és ezt turistabakancs kötéssel, tangopaszta bevasalással, sajnos késöbb a kitartésdeficitem leelőzött..."

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Hozzászólások honlapunk Facebookos oldaláról:

Török Melinda: Az én anyukám is nézte mindig adásait az ORF-en. Hiába a vér nem válik vízzé. Ő is osztrák családból származott. Nagyanyám oly szépen énekelte az Erzherzog Johann rodlt. Dédnagyanyám kedvenc dala : Das war am schönsten Tag in meinem Leben. Egy hete voltam a sírjánál Grazban. Megrázó, de felemelő érzés volt ott lenni.

--

Odonics Ildikó: Baloldalt Heinz Conrads ORF1 "Guten Abend am Samstag"musorvezetoje. Vagy nagyon hasonlit ra.

--

Hethelyi Melinda: Bécsben felnőtt nagyanyám élvezte finom humorát, kedves stílusát; az elvesztett szülőváros hangulatát jelentette. Mindig szerette volna látni is Heinzit, így nevezte. Sajnos az ő életében még nem volt Magyarországon tv adás.

--

Katterné Zsuzsa: Apám is imádta ! Minden szombaton délutánonként kimarad hatatlan műsor volt !a nagy határmenti nézettség miatt már magyarul is köszöntötte a nézőket.

Dr. Schöberl Miklós Béla képe

A házat, mely korábban így nézett ki, https://sopronanno.hu/bejegyzes/villamos-az-otvos-utcaban 1911-ben felújították és átépítették. A földszinten eddig Czeke József és társa liszt és gyümölcskereskedése volt. Ennek helyén alakították ki Gyóni Géza szerint pesti kávéházakat idéző Royal nagykávéházat. 1911. 11. 14-én volt az ünnepélyes megnyitó.
De a tetőt is átépítették és létrehoztak egy manzárd jellegű műtermet. Itt nyitotta meg 1911. 11. 12-én fényképész műtermét Bokor Gyula fényképész.

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Gondolatok a fotó kapcsán honlapunk Facebook oldalról:

Ternovszky Ferenc:
A bombázáskor ott volt a pincében az egész családom, minden nagyszülőm, nagybátyáim, a kisbaba nővérem. Kivéve apámat aki a fronton volt. A rom tűzfalon még gyerekkoromban is sokáig ott lógott valami szegen a nagymamám pongyolája.

Kovács Béla:
Édesapám gyermekként, szüleivel a "Pémüller" ház hátulsó, a bombatámadáskor leomlott részében lakott.
Nagyapám a fronton volt. Nagyanyám álmot látott, a bombázás előtti estén a gyerekekkel szülei Templom utcai lakásába ment, ott vészelték át a támadást. Másnap már csak a lakásukat is magában foglaló házrész füstölgő romjait találták...
Embertelen, értelmetlen rombolás volt.

Friedrich Rezső képe

Jäger (Miska bácsi) családunk (Friedrichek) távolabbi rokonságának tagja volt. Bennem a mindig vidám ember benyomását keltette, bármikor is találkoztunk.
Szüleimmel jó kapcsolatot tartottak fenn, feleségével...

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Pesti István gondolatai a mádoik kép kapcsán honlapunk Facebook oldaláról: "Fenyő téri Általános Iskola diákjai. Jobbra lehajtott fejjel az akkori igazgatónő, Balogh Kálmánné, és aki a sorban menetelőket nézi mögötte, Erzsi néni, aki megalapozta a nyelvtani ismereteinket."

Tóth Sándor Frigyes képe

Az lesz, köszönöm!

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Balf kénes fürdő - szerintem.

Tóth Sándor Frigyes képe

Tudja valaki, hogy a GySEV palota előtti kerítésen olvasható „LF-KENES ...RDÓ” felirat mit jelent, mire utal?

Friedrich Rezső képe

Micsoda véletlen! A kép jobb szélén látható két idősebb hölgy közül a szürkés kabátot viselő az édesanyám.
Ki nem hagyott egy ilyen eseményt...

Dr. Schöberl Miklós Béla képe

Így sosem nézett ki a szálló utcai homlokzata, mert ez a fotó két kép összeillesztésével (fotómontázs) készült. Valódi formája itt látható. https://sopronanno.hu/bejegyzes/latkep-a-lover-szalloval
A fotó készítésénél közreműködött Gruber Ferenc, aki önállóan 1931-től, majd Diebold
alkalmazottjaként 1933-tól dolgozott a fényképész iparban.

Takács Tibor képe
Vári László képe

Heimler Károlyt 1903-ban felvette a soproni Széchenyi szabadkőműves páholy, s egészen 1919-ig tagja is volt. Lásd: Leitner József: Heimler Károly és a Soproni Városszépítı Egyesület. SSz. 9 (1955) 13.

Schöll Károly képe

Ezenkívül az ötvenes évek elején-mielőtt kiépítették a városban a "pléhjancsit" ami a közéleti híreket továbbította, ezen a sarkon pergette a dobját a kisbíró. Ezután jött a "közhírré tétetik......

Dr. Schöberl Miklós Béla képe

Kedves sorok, régi szép emlékek, melyek mint a diófa gyökere ott az udvar végében, ezer szállal kötnek egy lelki GPS koordinátával megadható helyhez.
Így születik a lokálpatrióta.

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Köszönöm a kiegészítést.

Nincs kép

A képen a baloldali ház az un "Sekrestyés ház". Itt született Soproni József 1930. október 4.-én. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, Kossuth és Erkel díjas zeneszerző, Sopron díszpolgára és a Laudatio Scarbantiae (Sopron himnusz) zeneszerzője, a Nemzet Művésze. Több=> Wikipédia

Dr. Schöberl Miklós Béla képe

Ez a borzasztóan sivár téralkotás a valamikori kaszinókert fáinak kivágása után (lásd https://sopronanno.hu/bejegyzes/fairtas-a-felujitott-muvelod...) alakult ki. Mára már a képen még látható egyetlen meghagyott kőtengerbe ágyazott vadgesztenyefa is menthetetlen, kipusztult. Kivágásra várva még ott "díszlik" a selfie pont mögött.

Dr. Schöberl Miklós Béla képe

Ezt a bérházat Póda Endre városplébános építette, hogy a Szt. Mihály templomnak állandó jövedelme legyen. A Konvent 30 000 fl kölcsönnel járult hozzá. A Katolikus Legényegylet a II. emeleten kapott helyet. 1907-ig itt volt az otthonuk, amikor is a Várkerületen a Bomler-féle hagyatéki házba költöztek. (Lásd: https://sopronanno.hu/bejegyzes/csoportkep-a-varkerulet-5-elott)

Dr. Schöberl Miklós Béla képe

A képen látható két sarokház azon kevés épületek közé tartozik, melyet Wälder József városi főmérnök tervezett, kivitelező Schiller János volt. A baloldali egyemeletes építésére Wälder kért engedélyt 1891-ben és 1902-ig itt is lakott családjával. A kétemeletes jobboldali sarokházat Wälder apósa a budapesti vendéglős Schuster Ernő építette. 1902-ben készült el és ekkor mindkét család ide költözött.

Takács Tibor képe

köszi

Jánosi Péter képe

Köszönöm szépen, szívesen menteném, mert az egyik baráti házaspárunk közül az asszony idejárt 45 évvel ezelőtt, férje az Erdészeti Egyetemre, így ők is kötődnek Sopronhoz. Éppen a napokban beszélgettünk, hogy jó lenne még egyszer pár napot csavarogni Sopronba. 20 évvel ezelőtt egy hetet voltunk családommal, az Erdészeti Kollégiumban megszállva. Most fejeztem be regényemet, ami Sorsfordulataim emlékeiről szól 104 oldalon, benne 57 oldalon a Határőrségben, Sopronban átélt időszakokról, élményeimről.

Jánosi Péter képe

Kedves Mónika! Nagyon szépen köszönöm válaszát, és örülök, hogy nem lettem teljesen szenilis.

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Köszönöm!

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Jól emlékszik, az út túloldalán az Óvónőképző Intézet épülete volt, illetve van is. Ez a bejegyzésünk egy sokkal régebbi képen mutatja a kert egy részletét:https://sopronanno.hu/bejegyzes/a-legszentebb-megvaltorol-nevezett-nover...

Jánosi Péter képe

1963-1966 -ban a határőrségnél voltam sorállományú határőr. A laktanya főbejárata a Táncsics Mihály utcában volt, és a sarkon befordulva a Selmeczi utca baloldalán voltak a körletek, fürdő, istálló és a gazdasági kapu. Nem tudom miért, bennem az maradt meg emlékként, hogy feljebb volt a Szövőgyár, de most azt látom, hogy a Pamutgyár. A másik oldalon tömör kerítésen belül, én az óvónőképzőre vagy kollégiumra (?) emlékszem. 56 év elteltével, 79 évesen nem lenne csoda, ha tévednék. Viszont érdekelne a valóság, amit megköszönnék.

Takács Róbert képe

A miniszter asszony mellett az első képen Solti Bertalan (Temesvár, 1913. márc. 15. – Bp., 1984. ápr. 8.): színész, Kossuth-díjas (1955), érdemes művész (1966) látható

Takács Tibor képe

Keresem,de még nem találtam rá!

Dorosmai Erzsébet képe

Valószínűnek azt látom, hogy a ház első emeletéről készíthették a felvételt. Mórocz Emilné, fényképész lakott ott a családjával.

Dr. Schöberl Miklós Béla képe

A kép keletkezésének időpontjához:
• A park az 1913-as kialakítás első éveit mutatja.
• Az újonnan felállított óra körül még ott van az építési törmelék (Lásd itt is: https://sopronanno.hu/bejegyzes/latkep-a-kaszinoval)
• És a legérdekesebb: a vastraverz oszlopon villanydrót tekercsek láthatók. Ennek furcsa 1913-14-ben játszódó történetét pedig Dr. Schindler András nyugalmazott polgármester helyettes a Soproni Szemlében (1942/4) megírta.

Nincs kép

A 18. szám alatt születtem. 69évvel ezelőtt.

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Köszönöm a kiegészítést, nem tudtam, hogy Sándorhoz rokoni szálak fűzik.

Dr. Schöberl Miklós Béla képe

A kép jobb szélén édesapám látható. Cserkész naplójából kiderül, hogy a Széchenyi reálgimnáziumban már 1925 novemberében megkezdődött a cserkészcsapat újraszerveződése, mely 1926 júniusában 364. sz. Scarbantia néven hivatalosan is megalakult Edőcs Pál parancsnok, Brockenbauer (Bérczi) Rezső parancsnok helyettes, Gallus László őrsvezető irányítása alatt. Augusztusban már megtartották első nagytáborukat Révfülöpön. Édesapám legfiatalabbként ezután került a tisztek közé, mint a képen is látható, sárga váll-lapos cserkésztiszt.

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Sajnos nem tudom.

Takács Tibor képe

Akkor ki Ö?

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Akkor László összekeverte valakivel, úgy tűnik.

Fekete Csaba képe

Kicsit megkéstem, de Görbe János 1968-ban halt meg, valami nem stimmel...

Nincs kép

A képen látható egy tricigli hasonlóval vitték ki akkoriban az ételeket az óvodákba .Úgy emlékszem,hogy a városházán is főztek és éthordókban is ellehetett vinni az ebédet.Gondolom mások is emlékeznek még rá de lehet,hogy én emlékszem rosszul.

Összesen 6690 bejegyzés 134 oldalon