Hozzászólások
A bejegyzésekhez érkezett hozzászólások összefoglaló oldala.
Alkalmazott szűrők
Ide jártam matinéra vasárnaponként utána ez a 60-s évek és a 70-s évek sőt még később is de nem tudom,hogy most miért nem megy mert már nem járok ide.A képek nagyon jók .Köszönöm.Ez SOPRON ikonja szerintem de ki Vezeti azt nem tudom,de,hogy még jobb lesz az biztos.
Azt a "beszélőkéjét" rengetegszer hozta el hozzám javítani, mert anno a góliátelemek még nem voltak kifolyásmentesek. Kettő volt neki, emiatt...
Nagyszerű és megható megemlékezés a Tanár Úrról. Engem már a Ferenczy utcai Kellner Sándor Általános Iskolában tanított a matematika rejtelmeiről, majd 1961-ben a Széchenyi Gimnáziumban osztályfőnökömként, valamint matek és fizika tanáromként folytatta tudástáram bővítését. (Mi voltunk ott sz első osztálya.)
Finta Béla igen aprólékosan dokumentálta - többek között - az új soproni állomásépület építését. A fenti felvétel egy a sok közül, amit 1976/1977-ben különböző időpontokban az új állomásépület épülő rendelkező tornyából készített. A fekete-fehér képek mellett színes képeket, ill. diákat is készített, amit bizonyít a kapcsolódó bejegyzések között meghivatkozott "Kilátás a régi TÜZÉP-re és a lakótelepre" felvétel is igazol.
Nem hiszem, hogy ez végül kiderült.
Ki volt a felelős?
Ebben a házban lakott Mende Gusztáv . Valamikor az 50-es években ide jártunk Hantos Lacival egy puli kutyát etetni én még gyerek voltam de pontosan emlékszem.Hantos László preparátor volt az egyetemen.
Nagyon köszönöm, hogy felhívta a figyelmemet arra, hogy a kép tükrözve került fel a honlapra. Javítottam, így már helyesen látható. Még egyszer köszönöm.
A kis templom fordítva van ez optikai trükk vagy valami más?
Szépemlékű Bacsa néni említése felidézte bennem is gyermekkoromat, amikor a Városi moziban matinére, vagy karácsony (Szenteste) napján a délutáni előadáskor jelentkeztem nála...csak annyit mondott: Kisfriedrich menjél be...
A bolt neve "zöld bódé" volt.
Dr. Laehne Vilmos (1892 - 1958) a 11 gyermekes Lähne Vilmos intézetigazgató egyik fia, ügyvéd, megjárta az olasz frontot, a soproni népszavazás egyik lelkes szervezője, Thurner Mihály védője abban a koncepciós perben, melyet megnyertek.
Ennek az oktatási egységnek a neve helyesen Lähne intézet az alapító Lähne Frigyes után. Fia Lähne Vilmos intézet igazgató sírja az evangélikus temetőben van. Ezen egyértelműen a Lähne családi név olvasható! A magyar helyesírás szerint csak akkor alkalmazható umlaut é helyett az ae, ha nincs lehetőség az ä betű alkalmazására. Ez történhetett 1972-ben, amikor Losonczy Zsuzsanna megírta az intézet történetét. Írógépén nem volt ä betű, de ma már ez nem gond! (De ez a korabeli német nyomdákban sem volt gond, ezért a képeslapon helyesen van írva az intézet neve.)
Itt megint előkerült a Lähne/Laehne családi név írása és ezzel az előző bejegyzésben felvetett Lähne Frigyes alapította magán iskola helyes elnevezésének kérdése. Mivel dr. Laehne Vilmos ügyvéd (a képen látható ház volt lakója) és apja Lähne Vilmos a magániskola igazgatója közös sírban szépen megférnek, és mivel helytörténeti írásainknak nincs kodifikált nevezéktana (lásd pl. Proszwimmer ház = Gyóni ház) marad a megoldás Lähne intézet = Laehne intézet.
Igen, mert "magyarul" írták, de a családneveket eredetiben kellene használni. Mivel néha egy "átírás", vagy "elírás" makacsul képes tartani magát, ami a beazonosításban gondot okozhat, ezért tartottam fontosnak az eredeti családnévre utalni.
Az intézet értesítőiben a Laehne név használatos.
"Néhány utcanevünk kettősre változott 2001-ben a német kisebbségi önkormányzat javaslatára, úgy tudom, hogy ez nem tartozott közéjük." Valóban nem, de 2021. decembere eleje óta már ez az utcanév is újra kétnyelvű (Fövényverem/Sandgrube).
P. Müller ház előtt a város első hirdetőoszlopa (ezen a képen még jobban: https://sopronanno.hu/bejegyzes/a-gruber-haz-es-a-muller-pau...) látható. Erről írta a "Sopron" napilap 1890-ben: "(...) P. Müller boltjával szemben igen ízléses hirdető oszlop felállítva. Van rajta óra, légsúlymérő, hőmérő stb. azonkívül a soproni közintézetek és hivatalok felsorolása, a vasúti menetrend és magánhirdetések. Minden persze németül, (...)
A Kaszinóban még biztos, tarokkot játszottak, a Konvent borozóban viszont már inkább snapszlit. Kártyajáték a polgári társadalom "szokása," mára már ez is eltűnőben van.
kedves Patrik, nagyon szépen köszönöm a tartalmas kiegészítést.
Ez a ház 1734-ben a telekkönyv szerint Georg Schiller mészáros tulajdona (német nyelvű sírköve a Lenck-villa kertjében látható). Már régebben feltűntek ennek a háznak a német feliratai (kívül-belül, mert egyszer bent is jártam). Egy kedves ismerős jóvoltából most végre hozzájutottam a hiánytalan szövegükhöz:
Kívül (az udvaron, a bejárati ajtó feletti kőtáblán):
1733. Ruft stets zu
Gott in aller Noth
Er hilft und macht die Feind zu Spott
Herr segne mein acht wo ich geh aus u. ein
Auch was ich red u. thu
lass alles wohlgelingen
Und dir o Herr be
fohlen seyn.
Magyarul (szabad fordítás):
Minden szükségben mindig Istenhez kiáltsatok,
Ő segít és az ellenséget nevetségessé teszi.
Uram, áldj meg engem, vigyázd lépteimet, mindenkor és mindenhol,
vigyázd azt is, amit teszek és mondok,
hogy sikerrel járjak el mindenben,
és az tetszésedre legyen.
Belül (az egyik utcafronti szoba mennyezetén):
1735. DER HEIL. ENGEL DES HERRN SEY BEI DIR AUF Tob. 11.12.
DEM WEGE U. BRINGE DICH GESUND WIDER HEIM.
Magyarul (szabad fordítás):
Az úr szent angyala legyen veled
az úton és épségben kísérjen haza.
Belül (a konyhaajtó zárókövén olvasható felirat):
Mein aus
u. Eingang
gescheh in
Jesu Nahm.
Magyarul (szabad fordítás):
Jártom-keltem Jézus nevében történjék.
A csoport közepén Leitner Gottlieb és felesége Purth Karolina látható. Ők már két éve üzemeltették a vendéglőt, amikor 1899 év végén 30. 000 forintért megvették, mégpedig dr. Töpler Kálmán (https://sopronanno.hu/bejegyzes/dr-topler-kalman-1861-1939) tulajdonostól.
Az az épület 1951-től már biztosan erdészeti szakiskola és kollégium volt egy ideig. A szüleim itt tanítottak, és itt is laktunk 4 éven keresztül, egy földszintes, az intézményhez tartozó szolgálati lakásban. A cseresznyefák még akkor is - sokáig - álltak a mai lakótelep helyén, a cseresznyevirág illatára máig emlékszem. Paradicsomi állapotok uralkodtak, az árok partján ibolya és télizöld kéklett, a keskeny ösvényeket göcsörtös sövény óvta kétoldalt, az öreg lőverekben hosszú szárú kankalin sárgállott tavasszal.
Köszönöm, Miklós. Én a '80-as években jártam ide. A KISZÖV tábla még 2015 után is kint volt a házon.
Ez a ház valamikor a Festetics birtokhoz tartozott. Több tulajdonos váltás után 1931-ben a Katolikus Legényegylet vette meg. Az emeleti nagy dísztermet ők alakították ki, hogy kulturális műsoraik számára méltó helyszín legyen. (Előző otthonuk Várkerület 5.) A házat ’45 után államosították. Valamikor az ’50-es évek elején a KISZÖV (Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége) soproni kultúrháza lett.
Ebben a kultúrházban az ’50-es évek végétől vasárnaponként rendszeresen teltházas táncdélután volt. Amolyan „ős diszkó” és házibuli keveréke, diszkrét félhomály, élő zene. A zenekar általában az akkor divatos (és engedélyezett) KI Mit Tud? slágereit játszotta. Ha, utolsó számként „becsúszott” egy–egy rock, vagy twist a közönség tombolni kezdett. Ilyenkor a hatóság vetett véget a bulinak.
Sokkal lényegesebb, hogy a kultúrtermet sokan mások is igénybe vették. Itt alakult meg a Városi Fúvós zenekar. Itt tartotta próbáit több táncegyüttes (Testvériség, Ürmös, stb.) Itt működött a Soproni Fiatalok Művészeti Kollégiuma, melyből 1973-ban kivált a későbbi Civitas Pinceszínház néven ismert társaság. Vagy itt tartotta több előadást a Castanea Környezetvédelmi Egyesület is, de a sor még folytatható.
Az emlegetett és látható, elbontott "három parasztház" (a Líceum melletti) egyike, a 8-as, volt dédapám, Friedrich Károly, (majd a képek készültének idejében már fia, Friedrich József) kerékgyártó-kovács mester műhelyének színhelye.
A közeli fotón látható is cégtáblájuk.
A dátum az állapotfelmérés készítésének dátuma, a vizsgálati anyaghoz kissé össze-vissza módon válogattak képeket az 1940-es és az 1960-as évek közti időkből, különböző minőségben is. Akár ez a fotó is készülhetett 1959-ben, a dátum itt inkább irányadó csak.
Ezek szerint az OMF vizsgálat tekintetében 2 évet tévedtem, viszont 1959 tavaszán már rendszeres programunk volt esténként valamelyik "TV-s helyen" (pl a Széchenyi G.-ben) a "Zeit im Bild"-et fekete-fehérben megnézni, tehát valami már volt a tetőn
Az OMF vizsgálat 1963. július 23-án volt.
A cukrászda nyílt "Gyöngyvirág"-néven 57-ben, a fotó az Országos Műemléki Felügyelőség által az 1960-as évtized második felében folytatott "vizsgálata" során készülhetett, akkor már nagy divat volt TV antenna szörnyekkel rontani a városképet....
Kár, hogy a kép felbontása nem elegendő az Erzsébet-utcai oldalon fehér felsőben álldogáló alak arcának felismerésére, a testtartása nagyon ismerősnek tünik.
Khám Évi nagyon tetszett. Édesanyja kávéja legendás volt. A fél város járt ezért az ABC büfébe...
Igen, a Városház utca 8-ba költöztek, ahol a Friedrich Kari bátyámék is laktak.
A helyére épült házban laktunk 1973-83 között.
Igen itt sokat fociztunk,de néha egy egy pénzdarabokat is találtak úgy emlékszem ha szárazabb idő volt.Alatta az utcán volt a: Mocsári:féle kert lehet ,hogy rosszul emlékszem?Nem tudom,talán így volt.
Igen itt sokat fociztunk,de néha egy egy pénzdarabokat is találtak úgy emlékszem ha szárazabb idő volt.Alatta az utcán volt a: Mocsári:féle kert lehet ,hogy rosszul emlékszem?Nem tudom,talán így volt.
A tetőtérben kialakított műteremben Bokor Gyula fényképész dolgozik, aki 1912-ben kapott itt erre iparengedélyt.
Itt laktak Sütő Zoliék beceneve Winnetou a kertbe sokat fociztunk a 60 as évek vége felé.Gondolom sokan emlékeznek rá,akkor a hosszú haj nem volt trendi ő hosszú hajat viselt .Sajnos :Baleset miatt elment:Nekem ez jutott az eszembe .Mindig mondom unokáimnak.hogy itt lakott a hercegnő a meséből.
Válogatás a Facebookos oldalunkra írt kommentekből.
-Úgy emlékszem, hogy a torony alatti kis üzlet dohánybolt volt, egy idős bácsi vezette. Naponta jártunk hozzá 10 fillér volt 1 db stollverk
- Mellette tejbolt. Tejeskannával jártunk oda friss kimért tejért.
-Hatvanger Irén néni volt a boltos sokáig. A tejes kannába hoztuk a tejet, tejfölt, túrót - kimérve.
-Igen, a Kóbor Mici néni volt a tejboltos, és a dohányboltos neve is eszembe jutott, Gál bácsi.
- Később órás lett; Tiktaknak becéztük, az üzlete az Árpád utcában van jó ideje.
-A torony alatti helyiségben, később már, a Zach Zoltán órásmester első műhelye IS volt. Most az Árpád utcában működik, már jó ideje.
Kedves Károly,
Nagyon köszönöm a tájékoztatást, szívből gratulálok a kitartásához, és persze legfőképpen ahhoz, hogy sikerült rálelni a kapu maradványaira. Példaértékű a kitartása, szívből örülök, hogy a hosszas kutatás végül eredményre vezetett. Megtiszteltetés, hogy a család és a cég múltjának néhány villanását felidézve a Sopron anno is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a városban ne merülhessen feledésbe a családjuk története. Ahogy eddig, úgy a jövőben is lelkesen támogatom a munkáját, most először azzal, hogy a témában korábban született bejegyzéseket frissítem majd az örömhírrel és természetesen megosztom a videó linkjét is. A Facebookos oldalunkon is közzétettem a linket néhány - részben innen kölcsönzött - sor kíséretében, - már él a bejegyzés -, így akik ott követnek minket, szintén értesülnek majd a felfedezésről. A további sikeres együttműködés jegyében, elismerő sorait megköszönve üdvözlettel: Kótai Mónika
Arra gondol, amelyik körül régen a pad volt?
Kedves Mónika, örömmel tájékoztatom róla, hogy a Mechle-kapu maradványainak kutatása, esetleges hollétének felderítése kapcsán végzett tevékenységem eredményre vezetett, sokak segítsége, javaslatai, információi alapján sikerült eljutnom a Taródi-várhoz, mint a maradványok végső nyughelyéhez. Ennek örömére készítettem el ezt a videót, amit most megosztok Önökkel, egyben kifejezem szívből jövő köszönetemet a sopronanno.hu működtetőinek, fenntartóinak túlbecsülhetetlen értékű munkálkodásáért városunk értékeinek megmentése érdekében. Szívből köszönöm az eddigi segítségét, közreműködését az általam a Mechle kőfaragó dinasztia történetének feldolgozása, megörökítése érdekében végzett munkában, egyben ígérem, hogy a felmerülő újabb érdekességekről, kutatási eredményekről haladéktalanul tájékoztatni fogom. Üdvözlettel és barátsággal: Mechle Károly
A link: https://youtu.be/FJiXatJ4R14
A piros gesztenye fa ma is él? nem tudom talán igen.
Csak a párt tagjai mehettek? igen! csak.
Bokros csomag elvette nagyon sok gyermek gyógyulásának lehetőségét,hogy ma kié azt nem tudható "enyészet"az egész.
Mai szemmel ide gondoltam a KÁLVÁRIÁT ,ahogy a tervek voltak,amikor megvették az egész környéket . Mert benne volt a lépcső a templomig,de nem a mai, hanem a sétáló könnyű stációs.
Köszönöm, Miklós! Újabb történet született a képeslaphoz. Nagyon örülök neki!
Ha a romok mesélnek, a képeslapon látható aláírások is. Engem ez „ragadott meg.” Ráadásul sokszor szerepel a Schöberl név. (Egyik sem rokon.) Valójában kik lehettek ők? Nézzük sorjában:
• Schöberl Mihály ácsmester, építész, az Erzsébet-kert egykori vendéglőjének, de számos más épületnek is a tervezője, építője. (Lásd Géczy Nóra: Sopron faépítészete a polgárosodás korában (1850-1914) Disszertáció)
• A képen ott van Marie Schöberl az ácsmester feleségének (született Feichtinger Mária) aláírása is. A házaspár lakcíme 1908-ban a Vasút sor (Bahnzeile) 3. Ebben az évben adja vissza a mester iparengedélyét, és veszi azt nevére felesége, mert férje az előző évben súlyos lábtöréses balesetet szenvedett. 1924-ben már a Kert utca 8-ban laknak, a vállalkozást folytatják.
• Egy másik érdekes aláírás: Schöberl Antal, kőműves, pallér, amolyan építésvezető. Lakcíme II. Rákóczi Ferenc u. 5. Itt érdemes egy kicsit elidőzni. Ugyanis ezen a címen nyitott Schöberl Antal felesége, született Stiller Magdaléna, 1910-ben egy kifőzdét. 1914 végén már tele van a Petőfi téri iskola sebesült katonákkal. Magdaléna, akinek ekkor férje is a fronton van, megjelenik közöttük és kioszt 600 db szilvásgombócot és 300 db almásrétest.
Azonban ennél érdekesebb, hogy 1901-ben született gyermekük (ifj.) Schöberl Antal lesz az a fényképész, akinek sok-sok szép fotóját ismerjük soproni képeslapokon. 1924-től sokasodnak a képei. Műterme Várkerület (akkor) 80. címen volt.
• Találunk a képen egy Schöberl Ludvig aláírást is. Ő asztalos volt és 1913-ban kötött házasságot. Felesége Steiger Rozina.
• Egy másik aláíró Schreiner Benedek. Őróla csak azt tudjuk, hogy felesége Schöberl Julianna. 1910-ben gyermekük született.
Van még néhány aláírás (Bauer Gisella és Bauer Gusztáv és persze a „fő helyen” a Kunst G. szignó, ami talán a megfejtést adná) de ezek ismerete nélkül, és anélkül, hogy tudnánk mi célból jöttek össze, ez egy Schöberl családi találkozó volt.
Addig állt üresen ameddig egy norvég alapítvány meg nem vette és vele együtt az egész környéket sőt a kolostordombbal együtt,de ha a kolostordombot keresed meg nem találod mert úgy benőtték a fák, hogy az már nem találod.A kolostor szálloda az szép .Nem tudom de úgy hallani,hogy a város vissza vásárolta a házakat is a dombbal együtt de a házak üresen állna teljesen romban.A Lépcsőn kívül minden az enyészeté .Meg lehet nézni!
Mennyi emlék egy ilyen kis boltról ,mert más akkor nem volt de tényleg. A Tetőn pedig a Pozsony, Bécs ,Budapest, antennák. A ház egyes lakóit is ismertem mert gyerekek voltunk és egy iskolába jártunk.
Torma László
Ez a bolt volt valamikor az " Izsák ". Még most is érzem az akkori keveredett illatot ami a boltban volt. Sok rézgálicot vettünk a' 60-as években a permetezésekhez és csak ez az egy hely volt, ahol forgalmazták. Még a '80-as években is mint festékbolt volt elérhető !
László-Nagy Katalin
Ahogy a képet megláttam, eszembe jutott az az illat, ami ott volt.
Torma László
Igen, spiritusz szag volt, hordóból mérték ki, akkor még sokan használtak spiritusz főzőt!
Orbán Márta
"Menj az Izsákhoz, hozz egy doboz Ideált!" Mondta anno Édesanyám.
Barthi László
Még gyerekkoromban is festék-vegyiáru bolt volt,k b a nyolcvanas évek közepéig.És amikor a festékbolt költözött innen az Ötvös utcába, ugyanebben az üzlethelyiségben,a Járműalkatrész bolt vette át a helyét.
Bors Mária
Padlósárgítót vettünk ott.
Sterlik Gyuláné
Igen, Viktória volt a neve, mármint a padlósárgítónak!
Holzhofer Margit
Igen és az emberek Izsákként hívták ezt a festékboltot...
Kónya Bernadette
Ómamim csak "Izsáknak" nevezte az üzletet. Sokszor küldött petróleumért. Talán a régi tulajdonost így hívták.
A város szégyene,hogy még mindig egy romhalmaz,de kívülről szép és távolból is látható gyönyörű helyen van talán valamit érdemelne rendeltetésének megfelelően.A város vezetése tehetne érte valamit! Sajnos nem valószínű,hogy ennyi év után változás történne. Majd talán ha valaki utánajárna a bíróságon,hogy mi a helyzet.