Hozzászólások
A bejegyzésekhez érkezett hozzászólások összefoglaló oldala.
Alkalmazott szűrők


Írtam a bejegyzésben.:)

Szerintem az első három kép...a Füredi sétány, igaz hogy a Füredi sétányról is be lehet menni. a Korona üzletházba.

Láng Péter Facebookos oldalunkon hívta fel a figyelmet arra, hogy a fotó valószínűleg az 1970-es években készült, mert - őt idézem - " lent a sarkon még látható Németh bácsi “ bódé” boltja ..."

Jobbszélen nagyszüleim későbbi háza.
Valószínűleg átépítették, mert az ő idejükben már nem volt emeletes, hanem csak egy manzárd szoba volt a kapujuk feletti (padlás) részen. Nem tudom, sajnos, hogy mikor került a birtokukba.

Szentes Ottó gondolatai a képeslap kapcsán honlapunk Facebookos oldaláról: "Még az ötvenes években is így nézett ki. A Tűztorony bejáratától balra,, ha jól em lekszem a Kelemen fodrászat volt. Annak idején a Tűztorony alatt volt a feljaras a toronyba. A soproni gazdáknak embert kellett biztosítani tűzfelugyeletre. Fiatal fiúként a családba nekem jutott a feladat egy éjszakai tűzvigyazasra a torony egyik felső termében Kettesben vigyáztunk Sopronra."

Ezt kellett volna rendbe hozni, nem mélygarázst építeni!

Válogatás a honlapunk Facebookos oldalára érkezett hozzászólásokból:
Anno valóságos kánaán volt a bolt! A Fekete úr idejében 2-3 nap alatt meg lehetett szerezni azt amit máshol szinte sehol . Barátságos kiszolgálás !!!!/Torma László /
Nagyon jó üzlet volt, kár, hogy megszűnt. Ami nem volt vehető a városban, ott biztosan megkaptuk! /Haller Miklósné /
Menj ki Bánfalvára a Feketéhez, ott van.- szoktuk mondani /Szántó István/
Drága édesapám (1929-2008) nevében is köszönök minden kedves kommentet!!!/Fekete Csaba/
Fekete Csaba , szerintem nem kell köszönni semmit. Hiszen ennek a fotónak a láttán sokunkban ismét előkerültek azok az emlékek amik arra emlékeztetnek, hogy de jó is volt akkor fiatalnak lenni. De jó is volt olyan korban élni amikor voltak példaképek, akikre ma is boldogság visszagondolni. Hiszen az Ön édesapja jelen volt a gyerekkoromba. Amikor az oldalkocsis motorjával elvitt bennünket, gyerekeket a FÜSZÉRT be. Onnan gyalog, mezítláb futottunk haza. Majd fiatalemberként ismét találkozhattam az édesapjával. A 80 as években mint postás sok sok levelet vittem az áruházba. Ráadásul Karácsony, vagy más nagyobb ünnepek alkalmával a " segéd úr " ( Kálmán? ) szólt a főnök úr vár az irodába. Ilyenkor pedig egy " szeretetcsomag " volt számomra elkészítve. Az Ön édesapja megköszönte a munkámat , majd átadta a csomagot. Ilyen ember volt! Ezek a gondolatok, emlékek talán örökre feledésbe merültek volna, ha! Ha nem látom meg ez a fotót. Részemről a köszönet, részemről a mély tisztelet. /Péntek György /
Ami jót le lehetett írni erről az áruházról, már leírták előttem. Talán még két dolgot említenék meg: az egyik az ÁFÉSZ- kiskönyv, amibe a pénztárosok felírták a vásárlások összegét és év végén összeadva azt, valamennyi részét le lehetett vásárolni. A másik pedig, hogy amikor magyar rendszámú Mercedest elvétve sem lehetett látni Sopronban, az áruház főnökének az volt. Amennyire visszaemlékszem, mégsem volt irigye, csak elismerő támogatója. /Pesti István /

Az egyik Stauffer fiúnak nem lehetett gyermeke. Anyósomnak, aki Jobaházán született, majd korán félárva lett 3 testvérével, volt egy (Jókuti) Karolin nevű húga. Árvaházba kerültek, mert apjuk alkoholizmusa miatt verte őket. A kis Karolint a Stauffer fiú és felesége megvette (!) az alkoholistától. Ezután már Stauffer Dóra volt. A háború alatt/előtt?/ nevelőszüleivel visszatelepültek Svájcba. Ott jómódban kapott polgári nevelést és iskoláztatást. Házassága révén Ausztráliába került és talán, még ma is él. Kapcsolatfelvételre egyszer került sor az anyósom és közte, de az nem vezetett eredményre. A rokonság megszakadt.

Amikor 1941 áprilisában Hitler megindította a Jugoszlávia elleni támadást, Magyarország kényszerhelyzetbe került és megengedte a Wehrmacht csapatok átvonulását az ország területén. Ekkor járt először tank a Várkerületen, de még a régi kockaköves burkolaton.

Itt ebben az utcában laktam.

Köszönöm az infót!

Az évszám nem téves. A spár épülete és a mellette lévő egykori DM 1997 augustusában már biztosan állt.

Baloldali házon (Várkerület 5.) Peck Lőrinc vendéglős cégtáblája látható, aki pedig 1914-ben meghalt. Özvegye a vendéglőt bérbe adta úgy tűnik úgy, hogy a cégtábla maradt. Az 1924-es országos címjegyzékben is még a vendéglősök között ott található özv. Peck Lőrincné, Várkerület 5 címen. (Vesd össze az unoka emlékezéseivel: https://sopronanno.hu/bejegyzes/peck-lorincz-vendegloje)

A cím megtévesztő. Ostenburg csendőrzászlóaljának semmi köze az első ágfalvi csatához. Az a"rongyos gárda" érdeme.

Bartokos Gábor hozzászólása Facebookos oldalunkról:
A képen balról-jobbra Hajek Józsefné(Zsuzsa) Kasza Jánosné(Éva) Kasza János ,Somosi Ferenc, Hajek József, Milkovits Ernőné(Ica) Milkokvits Ernő, Bartokos Alfrédné (Marika) Hajek Zsuzsika, Zsákai Istvánné(Judit) Zsákai István, Bartokos Gábor, Földes Jánosné, Kasza Zoltán, Somosi Tamás, Somosi Edina, Bartokos Alfréd, Földes János, Szabó Ernő, Jegenye sor 5 lakóközösség. Ötletgazda : Bartokos Alfrédné, aki látta a szobor elásását. Egy közös takarítás alkalmával, születet meg a kiásás gondolata., amely Földes János hathatós közreműködésének köszönhetően, rövid időn belül meg is valósult. A részvevők névsora a szobor talapzatában is megtalálható, egy időkapszulában. A szobor újbóli avatásán, Szörényi Levente is részt vett.

Amit pedig a Facebookon sikerült megtudni: az említett hölgy Kovács Zoltán pedagógus/bélyeggyűjtő felesége volt.

A késes-műköszörűs urat (bácsit) Kránitz-nak hívták. A bélyegbolt az én időmben ( 59-ig) még nem volt.

Nincs nyoma, nem emléktábla. Valószínűleg a házban működő Bergmann Imre asztalos reklámtáblája, aki Habsburg Ottó Ferenc József főherceg udvari szállítója lehetett. (A cs. és kir. udvari szállítója cím szigorú feltételekhez, engedélyhez és komoly összeg befizetéséhez volt kötve, de főhercegi udvari beszállító címet már lazábban vették. "Szép Ottó" meglehetősen könnyű életmódot folytatott, lehet, hogy így kerülhetett furcsa és ritka módon egy reklámtáblára a főhercegi címer.)

Passato! Elmúlt, mondaná az olasz, s ami maradt az a fogyasztói társadalom (https://hu.wikipedia.org/wiki/Fogyaszt%C3%B3i_t%C3%A1rsadalom) negatív hozadékaival.

Kedves György, nagyon köszönöm. Még sok kellemes percet kívánok a honlap böngészése közben.

Egyike vagyok azoknak,akit a sors évtizedekkel ezelött sodort el Sopronból. A "Sopron Anno" esténként visszarepit régmult ifjuságomba. Ismételten gratulálok és hálás vagyok a kitalálójának, a müködtetöjének, a föszerkesztö Mónikának!

A felvételt Finta Béla a háttérben Győr felől érkező tehervonat miatt fotózta. A 424 sorozatú gőzmozdony vontatta szerelvény érdekessége mai szemmel nézve, hogy java részt az akkor még igen elterjedt 2 tengelyes kocsikból áll. Még nincs rendező, még nincs deltavágány.

Ehhez máris tudok kapcsolni egy bejegyzést: https://sopronanno.hu/bejegyzes/a-rak-patak-uj-medrenek-kialakitasa-a-cs...

Számomra a kép két legérdekesebb "szelete", hogy még látszik a mai "Körház" helyén álló épület sarka és az onnan fedetlen Rák patak előbújása...

Örülök, hogy hasznos információt rejtett a kép. Nekem csupán csak szépnek tűnik, de akkor ezek szerint több van benne.

Napjainkban nagyon szépen alakul, igazán igényes kivitelezés történik. Kiváló ácsmunka, szemet gyönyörködtetö .

Az alsó kép baloldalán látható szecessziós keretes tükör az 1980-as évek végén az állomás állomásfőnöki irodájában volt. Az ott is feleslegessé váló tükröt a GySEV üzemtörténeti gyűjteményében helyeztem el. Hogy ma meg van-e még, azt nem tudom. (Most legalább tudom a tükör eredeti helyét. Annó az I. osztályú váróteremre tippeltem, de a kép alapján rosszul.)

1970 szeptember 5.
Az étteremben élő cigányzene, a különterem tele vendégekkel, a torony alatti helyiségben (a bár), volt irodalom-orosz tanárom a zongoránál (Takács Gábor)
Belépésünk után elkezdte a " Cherbourg-i esernyők" c. film fő motívumát játszani...a belépő pár, elszökve a nagyteremből, elkezdte táncukat kedvenc zenéjükre. Összekacsintva a tanár úrral.
Ez volt esküvőnk egy pillanata... szép emlék.

A kinagyított képen nehezen felismerhetően, de a Habsburg főhercegek jellegzetes, kétoldalt összecsomózott hermelin palást háttér elé helyezett, aranygyapjas érdem renddel körülölelt, pajzs alakú címere látható. Az alsó sorban talán Erzherzog Otto, azaz Ottó főherceg (Ottó Ferenc József 1865 - 1906 a "szép Ottó") felirat látható. Ő 1893 és 1896 között volt a városban állomásozó 9. lovasezrednek soproniak által is kedvelt parancsnoka. Bár a Pejacsevich házban lakott, de parancsnoksága alatt bontották el a Lackner Kristóf utca megnyitásakor a régi lovassági laktanyát. Lehet, hogy erre emlékezve került erre a házra ez a tábla?

Kedves Mónika!
Köszönöm szépen a kiegészítést! Valóban a térképes lehetőség is nagyszerű és az Ön által megadott pontos címmel együtt már nem ad félreértésre lehetőséget sem.
Üdvözlettel:

1873 óta a Dunántúli Lóversenyegyesület tartott itt lovasversenyeket egészen 1891-ig, amikor is megszűnt az egylet. A város mégsem maradt lóverseny nélkül, mert 1893-tól már az újonnan alakult Soproni Tiszti Lóverseny Egyesület vette át (egészen a világháborús évek beköszöntéig) a verseny rendezés feladatát.

És még annyit, tán érdekes lehet, hogy a képek melletti karika ikonra kattint, akkor térképen is megjelenik az épület helye.

Én is köszönettel tartozom, mert a kérdése felhívta a figyelmemet arra, hogy a cím nem szerepel a bejegyzésben. Már igen.:) Köszönöm.

Kedves Mónika!
Nagyon szépen köszönöm a gyors válaszát, és a pontos címet is természetesen, így akkor már egyértleműen megtalálható lesz valóban.
Köszönöm még egyszer!

Kedves Péter, a cím Lővér körút 33. Lakásokat alakítottak ki benne.

Szeretném megkérdezni, hogy pontosan hol volt ez a szálloda a Lővér körúton, mi van ma pontosan a helyén, hogy tudnám megtalálni ezt a helyet ?
Köszönöm előre is a segítséget!

Rengeteg kép van ezekből az időkből, de azok már inkább személyesek... :(

Nem őriznek a fiókokban kincseket esetleg?

Örülök, hogy észrevette ezt a táblát, érdekes lenne tényleg megfejteni, mi áll rajta pontosan és miért került oda. Vajon publikált erről valaki valamit valamikor?

Én úgy nézem, hogy ez a képen látható épület már az átépítés utáni.
Az átépítés ~ 1924-ben kezdődött, tehát a kép keletkezési ideje későbbre tehető. /1925, avatás/

Talán még egy kis tómalmi adalék: Dr. Friedrich András, Kari bácsi fiának felesége, Hanyvári Csilla, elődeié volt valamikor a tómalom és a rajta működő vízimalom. Mennyi véletlen egy bejegyzésben...

Elárulok még egy családi információt, ha már a Tómalom fürdőt idézzük: Kari bácsiéknak évtizedeken át saját bérelt kabinjuk volt a strandon. Ez elég ritka dolog volt anno. Felesége, "Duci néni", ha csak az ideje engedte, a teljes nyarat a strandon töltötte. Én is vetkőztem/öltöztem náluk! Saját nyugágy, komfort volt ott...

László-Nagy Katalin gondolai a kép kapcsán Facebookos oldalunkról:
"1963-ból van egy kis történetem, ami az Ünnepi Hetek alatt történt. A kedvenc nagybácsimék jöttek hozzánk Bécsből a csodálatos Mercedes autójukkal. Persze az akkor hiánycikknek számító banánt, rágógumit stb. hoztak nekem. A Mária-szobornál parkolt az Otto bácsim, mert a Kispostán feladott valamit. Én egyedül ültem az autóban. Látom, hogy a lépcső tetején van egy síró kisfiú, akit nagymama vígasztal...de hiába. Az auto felé mutogatnak. Visszajön a bácsikám, beül az autóba....és ekkor kopogtatnak az ablakon. A néni. Bitte Kaugummi. A kisfiú nagy, könnyes szemekkel figyel...Otto bácsi kiszáll az autóból, kinyitja a csomagtartót És egy nagy csomag édességet, köztük rágógumit nyújt át a kisfiúnak. Abban a pillanatban fülig ért a szája és boldogságában átölelte a bácsikám lábait...hiszen csak addig ért. Ez egy szép nap volt nekünk és a kisfiúnak is. Gondolom."

Hozzászólások Facebookos oldalunkról:
Buczolits Zsuzsa:
A hölgy a volt iskolatársamnak az anyukája régebben a Szêchenyi téri tejivóban dolgozott.Sajnos a neve nem jut eszembe.A Lővér köruton laktak közel a repülős játszótérhez.Megvan a név a fia Kovács Dani a lánya Mariann.Mindig mosolygott és kedves hangja volt.
Kebelei Jánosné Anna
Ickovics Bandi húsboltja és Molnár Tóni látható még rajta. Közel a Hoffer cukrászdához a régi piacnál. Lehet,hogy a Bandi nevét rosszul írom,de így ejtettük ki.

Köszönöm a múltidézést.

1976-1994-ig laktuk a képen látható felső emeletet. A teljes emelet egy lakás volt. A jobb széli ablakok egy előszobán voltak, míg a szemben lévő 2 ablak mögött voltak a szobák+a fél ablak mögött egy hall-étkező. A "borzasztó" lépcsőház a sarok utáni első benyíló. Az említett időszakunkban a házban még két lakó volt. Egy család az első emeleten, míg egy egyedülálló hölgy a földszinten, egy egy- szoba+konyhában. Ugyanis abban az időben már a földszinti részen, a könyv- és zenemű bolt helyén egy ÉDÁSZ fogyasztói-transzformátor "zümmögött". Nagy örömünkre.

Kedves Zsuzsanna, Péter az Ön hozzászólása kapcsán tájékoztaott, hogy korábban tévedett a villa egykori tulajdonosát illetően, illetve arról, hogy az épület - ahogy Ön is írta - Rátz Egon villája volt. Köszönöm, hogy segített tisztázni ezt a félreértést és pontosítani a bejegyzést. A híreket az emléktábla esetleges helyreállításáról továbbra is kíváncsian várom.

Kedves Mónika!
Köszönöm az információt, amennyiben érdemben előbbre jutok, akkor jelentkezni fogok.
köszönettel,
Zsuzsa

Kedves Zsuzsa, Köszönöm, hogy regisztrált és leírta a gondolatait. Bár a kérdése nem nekem szól, hadd válaszoljak én (is).Az emléktábláról én is csak azt tudtam kideríteni, amit Ön. Talán a Levéltár őriz róla anyagot, minden tiszteletem az Öné, hogy a helyreállítás gondolatával foglalkozik. Azt hiszem, a városnak ez nagy adóssága Winkler Adolf emléke felé, megsüvegelendő, hogy Ön gondolt erre. Ha lesz fejlemény az ügyben, örömmel hallanék róla.
Winkler Adolf beadványát, amiben a telket felajánlja a köz céljára, hamarosan felteszem majd a honlapra. Ezzel legalább némileg emléket állítva nemes tettének.
A ház tulajdonviszonyairól - azt hiszem - szintén a Levéltár tudna érdemben információt adni. Kérem, bármire jut ebben az ügyben is, írja meg nekünk. Köszönöm.
Péntek György gondolatai a kép kapcsán honlapunk Facebookos oldaláról:
Bal oldalon a Popa szabóság. A bejárat mellett az ügyvédi munkaközösség táblája látható. Nekik az irodáik a Teréz néni lakásába volt kialakítva. Jobb oldalon pedig a Bujtásék laktak, szintén szabómester volt a férj de én csak a Bujtás mamit láttam dolgozni.