Hozzászólások
A bejegyzésekhez érkezett hozzászólások összefoglaló oldala.
Alkalmazott szűrők
A kép 1914-ben készült. Kiadója: Piri Dániel
Reméljük, olvassák a hozzászólásokat és idővel reagálnak majd.
A "vár" különbözö neveinek egyikéhez annyival tudok hozzájárulni, hogy mi - és akik ismerték a történetét - mindig csak "Bolondvár"-nak neveztük.
Az építömestere minden pénzét, de az utolsó garasig a várba ölte. Idejét ugyanúgy. Mindenki eltudja képzelni, hogy különösen az akkori felesége és gyerekei is hosszú éveken át min mentek keresztül. Ezzel kapcsolatos közvetlen tapasztalataimat nem részletezem. Hát ezért hívtuk mi mindig csak "Bolondvár"-nak. Talán meg kéne kérdezni a fiait erröl, hogy ök hogy emlékeznek ezekre az idökre.
A jövő Sopron anno-iában egyszer majd akkor a szervízből is poszt lesz.:)
Honlapunk Facebookos oldalának olvasói élénken emlékeznek az üzlet vezetőjére, bár sajnos - egyelőre - a vezetéknevét nem sikerült felidézni.
"Fellner Tibor:
A ’60- as években, a boltosról elnevezve, ez volt a " Karcsi "...! " Karcsi bácsi, erős cukra van? - Van! - Akkor birkózzon meg vele! "..aztán spuri..!
Radasics Éva:
Karcsi bácsi az igazi kereskedő, minden volt a boltban, számomra kecsegtető kínálat volt a az üvegekből kimért cukorkák papirzacskóba. Krumplicukor, mint a szikla, de nagyon tudtam rágni szinte elvásott a fogunk. Volt egy aranyos jelenet Karcsi bácsi és a Szélmalom utcai fiú között, fiú, kérek 1kg krumplit Karcsi bácsi válasza, csak burgonya van, akkor hazamegyek megkérdezem az anyukámat és elment, akkor még én is gyerek voltam, de jól szórakoztam. Ilyen és ehhez hasonló párbeszéd gyakran előfordult, igazi családi hangulat volt Karcsi bácsinál, aki mindig mosolygott."
28 éve pedig az én szervizem működik itt.
Ott ám. Csak a szerző kétbalkezes.:) Javítottam, köszi!
Ha már a Márkus ház, akkor a JOBB oldalon áll... :-)
Haris-Payer Ilona Gertrúd a következőket mesélte honlapunk Facebookos oldalán: "A Himmelsthron = Istenszéke Harkán van, 361 m magas. A kettes "csúcs", déli felének oldalában van a külön nevet is viselő "Hausberg",- és ezen volt a vendéglő! Mivel pontosan a határ mentén állt, ezért 1948-ban lebontásra ítélték, az akkor alig több, mint 10-15 éves szép, új épületet! A kútja még megvan. (…) Innét lépcső vezetett fel a csúcson álló turistaházhoz - vagy inkább ez utóbbitól lefelé a vendéglőhöz. A gyönyörű turistaház ,- ugyancsak új épület ! - is a vendégő sorsára jutott sajnos.
A Himelsthronon a Bader vendéglő volt kora tavasztól késő őszig a térség falvai lakóinak: ifjúságnak, családoknak a kiránduló, vasárnap délutánokon a szórakozó, találkozóhelye! Természetesen zenekar is játszott mindig, hiszen közismerten híresek voltak a harkai zenészek: egy azon időben több zenekara is volt a falunak. És nem is csak fúvósok. - A környező falvakba is állandóan hívták - és így nagyon is ismerték őket. -A neckenmarkti/nyéki mai fiatalok is még ma erről tudnak, és emlegetik, mert mesélték neki a szülők-nagyszülők .... - Egyike a nagyon kedvelt, népszerű zenészeknek volt Bader vendéglős veje, apjával és fívéreivel a Tremmel-Pinzga Kapelle.
A vendéglőscsalád természetesen fent lakott a Himmelsthronon. A két kis unoka onnét járt naponta le a faluba iskolába. A kislányt Himmelsthron-Lottinak nevezik a mai napig - tanítványa volt a mai iskola névadójának Pantzer Gertrud tanítónőnek- A fiú, ifj. Tremmel András a háborúba veszett.....
Talán az még fontos lenne: a vendéglő harkai Bader család tulajdona volt, - míg a turistaházat a Soproni Turista Egyesület ,- tagjai -, építették. Ekkor elnöke: id. Schottan Rudolf volt.
Még egy apró megjegyzés a fenti képhez: jobb oldalon egy zsuppszalmatetős házikó látható: ez a ház már korábban állt a család tulajdonában lévő területen,- a XX. sz. első éveiben készült,- privát tulajdonban lévő-, fényképen (is) látható már.
Szőlő volt a "földterület"- legtermészetesebben, hiszen déli lejtő - Balra tovább a Silberberg= Ezüst-hegyen is szőlők voltak 1946-ig ....., - majd tovább folytatódnak a neckenmarkti/nyéki szőlők."
Érdekes, hogy a népköztársaság idején a neve nem Népköztársaság u. lett. :-)
Kedves Sándor, Nagyon köszönöm a precíz leírást, így most már teljes lett az eddig itt-ott igencsak hiányos kép.
Adalékok:
1984.04.02: A soproni Hotel Sopron kiegészítéseként Gold Fassl sör- és játékszalon nyílik a szálloda és a Fövényverem utca közötti szakaszon álló, átalakított régi poncichter-házakban. Az „Aranyhordó fogadóhoz” címzett söröző belső munkáit a Budapesti Intarzia Vállalat készítette. A sör a bécsi Ottakringer sörgyárból érkezik a Brauerei Harmer AG cég révén.
1985.10: A Hotel Sopron mellett, volt poncichter házban kialakított söröző pincéjében egyedi tervezésű bútorokkal berendezett „Nosztalgia bár” nyílik.
1993.03.09-től a Hotel Sopron közelében lévő Piano Bár és Bécsikapu Borozó „technikai okok miatt átmenetileg zárva tart”.
1993.03.24: A Sopron Hotel közelében lévő vendéglátó ipari egység (Piano Bar) 1993. április 1. és 2000. december 31. közötti bérletére kiírt pályázatot egy soproni vállalkozó nyeri, miután a másik pályázó, a budapesti Euro-drink Bt. visszalépett. (A mintegy 250 m2-es hasznos alapterületű létesítmény hasznonbérletét a GySEV felmondta, mivel annak üzemeltetője fizetési kötelezettségének eleget nem tett.) Az új üzemeltető - aki a Lőverekben az SVSE-pálya közelében "Blue Tropical" néven már üzemeltetett egy éjszakai bárt - "Blue Piano" néven nyitotta meg itt második szórakozóhelyét.
További hozzászólások Facebookos oldalunkról: " '95 körül szépségcentrum is volt." - "Sörszalon volt a neve." - "Hotel Sopron üzemeltette. Galéria, Piano bár, Gold söröző, lovasbolt. Így jött felfelé a soron."
Facebookos oldalunk olvasói úgy emlékeznek, hogy az 1990-es években a szálloda borozója működött itt.
Valamikor a 2000-es évek elején, még "vinárium"-ként működött. Ki lehetett bérelni és a hotelből látták el étellel, ha volt rá igény. Természetesen a Hotel Sopron működtette, hozzá tartozott.
Rokonunk volt anno az étteremvezető és egyszer az ő meghívására volt ott családi összejövetel. Sajnos az év már nem jut eszembe.
Aztabetyárját! Hálás köszönet mindenkinek, aki segített és neked is, hogy így összegyűjtötted a dolgokat.
Na, de most nézd meg! ;)
A Soproni Városi Tanács Fúvószenekara tagságának egy része 1968-ban:
Guggolnak (balról):
1. Letz Gyula (pergődob),
2. Horváh Ferenc "Bruhács" (basszustuba),
3. id. Scheidl Károly (Esz-trombita),
4. Monostori Ferenc (karnagy, klarinét),
5. Heves László (mélyharsona, tuba),
6. (hajol) Fruschtuck Richárd (Esz-klarinét),
7. ifj. Friedrich Károly (harsona),
8. (? egyelőre ismeretlen, ? szárnykürtös ?),
9. Johannes Jenő (harsona),
(10-11.: valószínűleg a zenészek gyerekei)
Állnak (balról):
1. Halmai János (F-tuba),
2. May Rudolf (cintányér),
3. (hátul) id. Karner Nándor (nagydob),
4. Schárfy Lajos (basszustuba),
5. Marton Lajos (Helikon-tuba),
6. Baranyai Ernő (tenorkürt), benéz:
7. id. Fülöp János (Esz-trombita), jobbra:
8. (takarásban) Csörgei Ferenc (Helikon B-tuba),
9. Szabó Pál (szárnykürt), mögötte:
10. (takarásban) Major József (mély B-trombita),
11. Kiss Lajos (tenorkürt),
12. (hátul) Tarján Rajmund (I. klarinét) és
13. (napszemüvegben) ifj. Grosz Károly (klarinét),
14. id. Baranyai Mátyás (baritonkürt),
15. Lendvai Miklós (II. szárnykürt), mögötte:
16. (takarásban) id. Kiss Károly (vadászkürt),
17. id. Riedl Rezső (klarinét, hangszerész),
18. Riedl Helga (fuvola),
19. Riedl Ervin (I. klarinét),
20. Rajnai Károly (Esz-trombita),
21. Ernszt László (trombita),
22. id. Grosz Károly (I. trombita),
23. id. Taschner István (I. szárnykürt).
Segítettek:
id. Kiss Károly, Maros Dénes,
Baranyai Károly, Friedrich András,
Friedrich Rezső és Lendvai Csaba.
Ezúton is köszönöm Nekik! :)
Köszönöm szépen!
Kérem, a végén a 4. nevet Heves Lászlóéra javitani, köszönöm! ;)
Kedves Csaba, köszönöm! Hamarosan érkezik egy hosszabb lista, honlapunk Facebookos oldalán sikerült még további neveket is azonosítani.
Álló sor "trombitával" a bal kezében Lendvai Miklós
Természetesen a két unokatestvéremet tudom megjelölni, bár többeket is ismerek, csak névről nem.
Friedrich Károly a 3. jobbról, a guggoló sorban.
F.András pedig, a 4. akinek vállán nyugszik Monostori karnagy keze.
Vajon a nevét jelenkori tulajdonosától kapta, vagy korábban keresztelték Villa Anastasiara. Egyébként Boór Nándor építette saját magának az épületet.
Az oedenburgerland.de szerint Weitersheim és Dobner
Vak Bottyánt és a kurucokat a következő gúnyversekkel illették:
Weitersheim:
Vak Bottyan, du Teufelsbrut,
Dein Tun ist Gott zuwider.
Er hat die Stadt in seiner Hut
und stürzet Dich darnieder.
Drum packe Dich und troll davon,
so hast Du Dein verdienten Lohn
Dein Nam' wird ewig stinken.
Dobner:
Es lebe Österreich in Ewigkeit beglücket!
Und wie der Lorbeer bleibt von Blitz und Donner frei,
so unsers Kaiser Haupt kein Ungemach berücket.
Die Güte Gottes ist ihm alle Morgen neu!
Drum Ödenburg, behalt Gewissen, Ehr und Namen
Bleib ewiglich treu dem Erzhaus Österreich,
Wie Du bist her gewesen, wie die Verfluchten kamen,
die ihrer Bosheit nach sind Türk und Tartern gleich.
Sarkady Sándor fordításai (a "A céltáblákat szőlő díszítse" c. könyvben találtam rájuk):
Weitersheim:
„Vak Bottyán te sátánfajzat –
Mit ugatsz, te véreb?
Isten őrzi városunkat, Kiebrudal téged.
A pokolba hordd el magad,
Ott várd el a jutalmadat,
Ördög büdös fattya!”
Dobner:
Ausztriát a Sors kegyelje mindörökké!
Babérnak mint vihar s villám nem ártanak,
Úgy császárunk fejét viszály ne sújtsa többé –,
Jóságos Istenünk, vigyázz rá napra nap!
Oh, Sopron, ősi vár, maradj méltó magadhoz,
Szeresd Ausztriát, hűséged fel ne add;
Töröknél gonoszabb hordák gyűltek faladhoz,
Az ősi Ház iránt örökre hű maradj!
A német versek linkje:
http://www.oedenburgerland.de/index.php?option=com_content&v...
"A céltáblákat szőlő díszítse" c. könyv linkje, ez tartalmazza a német verseket és a magyar fordításokat is (Dobner wikipediás cikke alatt található):
Még az orromban érzem az aszfalton párolgó olaj szagát és látom ahogy a melegtől felbordásodott...nyáron, a Tómalomra induló buszra várva.
A lókolbász imádtuk, mi már nem a kényszer szülte szükség miatt vettük. A mai napig szeretem, ritkán, de időnként hozzájutok. Emlékeim szerint a Gyulai lókolbász talán drágább is volt, mint a sima. Lóhúst viszont még soha nem ettem.
"Jó" látni, hogy mennyire nem szerették a képeslap készítők, fotósok, a légvezetékeket, villamos felsővezetékeket!
Frankón kiretusáltak szinte minden hasonlót. Még az oszlopokat is.
Egyedül tér sarkán álló (Horváth háznál) villamos felsővezeték tartó oszlop úszta meg.
Az úttörő, ahol tud, segít... :-)
Jó az öreg a háznál ... :) Javítottam, köszönöm.
Az 1. kép időpont megadása nem pontos, ugyanis Sopronban és környékén a '60-as évek elejéig nem voltak televíziós tetőantennák, amik a kép jobb szélén, a háttérben, láthatóak.
Én inkább a '60-as évek második felére tippelnék...
A régi selyemgyárak nevei és tulajdonosai érdekelnének
Itt egy másik magyarázat az Evangélikus Múzeum forrásából: "A Gazda utca német elnevezése, a „Wieden” középkori eredetű, jelentése dotáció, javadalom, juttatás. A városplébános ugyanis ebből az utcából nagyobb bordézsmát kapott. "
Tovább gondolva dolgot, rá kellett jönnöm, hogy a die Wiede, mint alap nem illik ide (növényfonat), mint ahogyan a Wieden sem, mert ez inkább egy bécsi kerületet (4.) és több német helység nevét adja.
Hajlok én is arra a teóriára, hogy a die Weide(-fläche) mint rét, legelő, lesz a jó irány! Üdvözlettel!
Péntek György gondolatai a kép kapcsán honlapunk Facebook oldaláról: "A 14-es számú házban gyerekkoromban egy fafűrészelő volt. Nyáron mentünk vele a fát a " keze alá" adogatni. A munka végével gazdagok voltunk. Meg ha ügyesek voltunk, akkor a fűrészelt fát délután visszamentünk és a kamrába a helyére raktuk. + pénz állt ilyenkor a házhoz. A 12-be lakott a Bájer Laci bácsi, hátul az udvarban Böske néni, a kapu alatt balra egy (mi csak diakonisszának hívtuk) betegek gondozásával foglalkozó kedvesnővér. Sajnos, régen volt, a nevekkel már baj van."
Kedves Rezső!
Érdeklődéssel olvastam a hozzászólását, azért is, mert pár hete egy kedves wiedeni barátommal beszélgettem, aki szerint a "Wieden" szó a "Wiese/Wiesen"-t (rét/rétek) jelenthette eredetileg.
Ha arra gondolunk, hogy régen a külső várfalnál volt vége a Wieden utcának (lsd. Sopron 1873-as és 1886-os térképét), utána pedig már csak rétek következtek, ez lehetségesnek is tűnik. Főleg, mert az Oedenburger Zeitungban végig "die Wieden"-ről beszélnek, lakni pedig "auf der Wieden" laktak ("a réten/réteken"). Persze ez is csak egy teória.
Honlapunk Facebookos oldalának látogatói azon a véleményen vannak, hogy a felvétel a Központi Bányászati Múzeum (Templom u.) függőkertjében készült.
Gyerekként emlékszem az a szikla darab milyen sokáig ott volt :) Bár, hogy miért maradt ott vagy mi volt a célja, honnan került oda azt nem tudom :)
Csak egy érdekesség: Az utca 1869-tól viseli a virág magyar nevét, de a Magyar Várostörténeti Atlasz adattára szerint az utca német neve már 1414-ben is "Rasen gasse" volt (1742-től "Rosengasse").
Kedves István, köszönöm, bele is írtam a szövegbe.
Kedves Ágnes, erre a kérdésre sajnos nem tudok Önnek válaszolni, bízom benne, hogy lesz, aki igen.
A Soproni Múzeumtól kapott új információ szerint egy Diebold fotó kapcsán megállapították, hogy: "Az 1932-es címtárban felcserélték a két házszámot .....a dohányáruda a 24-ben volt." Azaz nem a 26-os, hanem a 24-es házszám a helyes.
Szeretném tudni,hogy mikor telepitették be a poncichtereket Magyarorszagra? Maria Terézia idejére gondolok.onoknek mi a véleménye?
Babiczky tanár úr még engem is tanított, akkor még volt technika tantárgy gimnáziumban.
Remélem, még meg van a térburkolat.
Anno, az 5+1-es gimnáziumi képzés keretében történt ott oktatás. Két szakma oktatóhelye volt: villanyszerelő (itt voltam én is érdekelt, Horváth István, nemrég elhunyt tanárunk vezetésével), illetve autószerelő, ahol Babiczky Miklós volt az oktató. Ő még köztünk van, magas életkora ellenére is!
Ez a képzési forma lehetővé tette, hogy érettségi bizonyítványal a kézben, különbözeti vizsga után, "tanfolyami hallgatóként", egy év alatt szamunkás bizonyítványt is szerezhessünk.
Ez, valami, ős-szakközép volt.
Nem tudtam, hogy gyakorlóműhely is volt az épületben. Köszi az infót. Ami az udvart illeti, nagyon megnéznék róla pár fotót, annyira gyönyörű ez a ház, kiváncsi lennék a "belbecsre" is. Talán egyszer majd valaki készít itt képeket.
Az említett vendéglő helyén (?) volt gimnáziumi (SzIG) éveim politechnikai gyakorlóműhelye...a sárga flaszterköves belső udvart ma is látom magam előtt.
A "hiánygazdálkodás" korában egy unikum volt ez az áruház!
ÁFÉSZ tulajdon volt és unortodox kereskedelmi elveket vallott: "mindent a vásárlókért"!
Hegedüs úr édesanyjának lángosa is egy "csoda" volt (van!) a mai napig!
Oh, yesssss...! ;-)
Kedves Péter!
Van információja a tábla szövegéről? - Jelenleg ebben a házban lakom és szívesen visszaállítanám az eredeti szöveggel.
Eddig annyit tudtam kideríteni, hogy Winkler Adolf ügyvéd a saját lővérét azért adományozta a városnak, hogy korán elhalálozott fia, Ernő neve/emléke megmaradjon az utókornak (bár sokan a Winkler út névadójaként Winkler Oszkárra gondolnak). Az utca neve ezt megelőzően Szerpentin út volt.
Rendelkezésre áll a ház eredeti alaprajza, amin Rátz Egon szerepel építtetőként és a tervrajzon 1925. februári dátum található, ezért véleményem szerint nem valószínű, hogy az egykori polgármester lővére legyen, hiszen Ő még abban az évben meghalt (az építkezés feltételezésem szerint nem fejeződhetett be még életében, hiszen abban az évben meghalt).
Bármilyen információ volna, örömmel venném, ha megosztaná velem, mert nagyon szeretném tudni, kinek a házában lakom és jobban megismerném a ház történetét - sajnos nagyon hányattatott sorsa volt az épületnek, aminek a nyomai láthatóak is.
köszönettel,
Nagy M. Zsuzsa