Hozzászólások
A bejegyzésekhez érkezett hozzászólások összefoglaló oldala.
Alkalmazott szűrők
Köszönöm!Én is olvastam mindkét könyvét Szilvási Lajosnak.A mi családunk kicsit másképpen élte át azokat a napokat.A fent említett Katona úr késöbb a Deák-tér ,Erzsébet utcai sarokházban lakott.A mellette lévö épület a pártház volt ahol mi laktunk.Én többször láttam az utcán találkoztam vele.
Az ominózus autóbusz típusával kapcsolatosan egy gondolat merült fel bennem. A GySEV az 1930-as évek elején (de később is) elég tőkeszegény társaság volt. Nem elképzelhető, hogy a mohácsi karosszéria vállalkozó egy tehergépkocsi alvázat vásárolt a Rábától, amire ő épített aztán karosszériát és talán használta, amjd eladta a GySEV-nek, vagy talán elkészülte után egyből a GySEV-nek értékesítette? Természetesen ez csak találgatás, mivel a GySEV iratanyagban a busz beszerzésére vonatkozó információval nem találkoztam, de későbbi kimutatásokban az ominózus L3N típusként emlegetik.
Természetesen fejtegetésem okafogyottá válik ha a Rába fennmaradt rendelési könyve már O3N-t ír, de a gyár rendelési könyvét én nem ismerem.
Bár nem látszik az „Alm” vendéglő (mert fák takarják) Zsabokorszky felirata mégis helyes, mert ez a név soproniak számára akkor már egyedi földrajzi jelentéssel bírt: az a hely ahol az „Alm” vendéglő van. (Még vagyunk néhányan, akik ilyen értelemben használjuk ezt a szót, de lassan feledésbe merül, mint maga a névadó vendéglő is.)
Köszönöm!
Nagyon köszönöm a kiegészítést, a szöveget a poszt újabb frissítéseként a bejegyzésben is megosztom az olvasókkal, természetesen hivatkozva az itt található, eredeti hozzászólásra.
Pár aprósággal egészíteném ki a képet. Az 1449 motorszámú (ahogyan Szabó János kolléga megjegyezte, akkor még nem vezették az alváz- csak a motorszámot) Rába egy O3N alváz volt, nem L3N - nagy különbség nincs. Az O3N omnibuszt, tehát autóbusz jelöl, az L3N teherautót. A Rába fennmaradt rendelési könyve szerint. 1930. december 8-án szállították le Varga Ferencnek Mohácsra, Ő gép- és karosszériagyáros, buszvállalkozó volt. A rendelési könyvben széljegyzetben említik, hogy 1932. április 12-én átvette a Győr Sopron Eberfurti Vasút. Az Nk-006 már szerepel a Magyar Gépjárműtulajdonosok 1934-es jegyzékében, tehát a rendszám-váltás valószínűleg már 1933-ban megtörtént. Az X-1166 rendszámra váltás időpontja ha 1948, akkor 1948. január és április kellett bekövetkezzen, ugyanis 1948. április 20-án megjelent a jogszabály a két betű három számos rendszámok újbóli bevezetéséről.
Részemről is köszönöm a pontos, részletes, kiegészítést...mindig megtudhatunk valami érdekeset, ha sopronanno.hu-t követjük!
Sándor, itt is nagyon köszönöm a kimerítő és szakértő hozzászólást, ahogy megbeszéltük, már a bejegyzés része a teljes szöveg.
Tóth Sándor információi nyilvánvalóan ütik az általunk leírtakat. Köszönet érte! S külön köszönet a könyv említéséért, amiről enélkül soha nem szerzek tudomást.
A GySEV történeti autóbuszainak, teherautóinak és személyautójának, de az összes többi sínhez kötött járművének adatait, történetét lásd "GySEV kronológiája" könyvsorozat 2020-ban megjelent I. függelékkötetében. ISBN 978-615-5904-25-7
1948-ban a GySEV osztrák üzletvezetősége Eisenstadt-Zagersdorf, Eisenstadt-Müllendorf és Eisenstadt-Mattersburg útvonalon tart fenn menetrend szerint közlekedő autóbuszüzemet saját járművekkel 1949-ig. A GySEV osztrák üzletvezetőségének 1935-ben idegenforgalmi iroda és gépjárműüzem működtetésére kiadott engedélyt (koncessziót) a GySEV 1949.02.22-i hatállyal visszaadja Burgenland Tartományi Főnökségnek.
A 2 számú buszt a GySEV 1941.11.01-i hatállyal gumiabroncs hiány miatt üzemen kívül helyezte. Se ezt , se a GySEV többi buszát a II. világháború során a HM nem "vonultatta" be, így az a DONnál nem lehetett (nem is volt).
Egy 1948.09.30-i kimutatás szerint a GySEV kettő üzemképes és egy üzemkételen teherautóval, valamint egy üzemképes - a képen látható - autóbusszal rendelkezik.
A busszal a GySEV a közlekedésügyi minisztérium 26.142/1948/VI.1. számú engedélye alapján 1948.04.21-én autóbuszjáratot indít Kapuvár és Beled között. Ez rövid életű volt, mert a járatot 1948.10.03-i hatállyal a MÁVAUT veszi át. Ezzel a GySEV magyarországi menetrend szerinti buszközlekedése megszűnik. Az ekkor már OK (?) 827 forgalmi rendszámú autóbuszát a GySEV 1950.06.29-én eladja a Szolnoki Gépkocsi Közlekedési Községi Vállalatnak.
A felvétel Finta Béla által a GySEV 2 számú autóbuszáról 1948. évi átépítése után készített fotósorozatának egyik képe. Az 1930-ban Győrben készült Rába-Krupp L-3-N típusú soproni telephelyű autóbusz a GySEV második - magyarországi üzemeltetésű - autóbusza volt. Az 1449 alvázszámú (= gyári számú), zártszekrényes, 31 ülőhelyes jármű önsúlya 4.755 kg. Erőforrás: 70 lóerős, 4 hengeres benzinmotor, Bosch-gyújtásrendszerrel, kardántengelyes erőátvitellel. Az 1948. évi átépítés (új, Rába-Super 70 lóerső, 4 hengeres benzinmotor, 26 ülő- és 8 állóhely stb.) után önsúlya 4.980 kg, hasznos terhelése 2.550 kg-ra nőtt. Az autóbusz 7.750 mm hosszú és 2.270 mm széles . Eredeti rendszáma 64.777-ről ?-ben Nk-006-ra, majd az 1948. évi átépítést követően X-1166-ra változott.
Lovas Gyula: "A GySEV már 1931. decemberében próbajáratokat indította városban ...
A GySEV első autóbusza 18 ülő- és 6 állóhellyel épített Rába-Fiat volt, második kocsiját pedig egyelőre az Ausztriában már korábban megindított autóbuszüzemüktől vezényelték Magyarországra; ez Saurer gyártmányú kocsi volt. "
Tisztelettel köszönöm Varga úrnak, így akkor megvan a válasz a meddigre, azt pedig már tudjuk, mettől.
Javítom a dátumot és frissítem a bejegyzést. A fenti sorokat esetleg a Facebookon is megírná a többi olvasónak? Köszönöm a segítséget!
Varga Imre, a HM HIM Hadtörténeti Levéltár munkatársa azt üzeni általam, hogy a GYSEV-es buszokat 1941 nyarán majd 1942 április-májusban besorozták a Honvédséghez, majd a doni veszteségek listájára kerülhettek (vissza már semmi esetre sem kerültek). Főleg egészségügyi oszlopokhoz osztották be a buszokat (de akadtak a haditudósítóknál, a repülőknél és egyéb alakulatoknál is).
Node meddig? Így akkor be tudnánk határolni egy intervallumot.
Egy óra kellett a "guglizáshoz" de meg lett:
https://magyarjarmu.hu/ipar/karosszeria-gyartok-2/gyori-alta...
Tehát a válasz kérdésünkre: 1932 után más a GySEV ezeket üzemeltette...
Itt még megvan az a hatalmas fehér nyárfa, melyet a viharok okozta veszély miatt a '60-as évek közepén kivágtak. Kovács Károly képén már nem is láthatjuk: https://sopronanno.hu/bejegyzes/a-tomalom-a-60-as-evekben
A tejbolt (főnév) szinonimái között a magyar szinonima szótárban a tejívó nem szerepel.
Egy emlékkép honlapunk Facebookos oldaláról:
"A papírüzlet vezetője évtizedeken át a nagypapám volt.Ő találta ki, hogy évfolyamok szerint előre összekészített füzet és kiegészítő kellékeket árul.Így a vevő csak megmondta, hogy hányadikos iskolásnak vásárol és már egyszerre megkapott mindent. Igaz szertettel gondolok mindig Rá." (Temesiné Felber Erika)
Erika nagypapáját Felber Lajosnak hívták.
A rombolás képei (is): https://sopronanno.hu/tortenet/sopron-1956-oszen
Katona Sándor r.szds?
Azért a Tejivó mégiscsak szerencsésebb elnevezés volt, legalábbis kevésbé áthallásos.
Szemben a kancellária, balra a dinamit tároló volt a raktár (későbbi templom) alagsorában. Még egy érdekes tényt ábrázol a kép, a kancelláriával szemben levő szakadék volt a meddőhányó, ma nagy füves terület, parkosítva, játszótérrel ...
Ez az első kút itt látható még: https://sopronanno.hu/bejegyzes/kolostortemplom-az-orsolya-t...
Ebben a "Tejcsárdában" jobbára csak kimért tejet és néhány tejterméket árultak. A boltot mi otthon ezért tejcsarnoknak mondtuk. Rá is került ez a becsületes neve (igaz későn és kisebb betűkkel: Milchhalle) mert akkor meg átnevezték "Tejivónak." (Lásd: https://sopronanno.hu/bejegyzes/a-szechenyi-teri-tejivo) Erre az időre ugyanis már megjelentek a különböző poharas kiszerelésű tej-és tejtermékek, és a bolt üzemeltetői a kimérős csarnok jelleg helyett inkább a helyben fogyasztást kívánták hangsúlyozni.
A "Tejivó" megnevezés már egy kortárs meghatározás...a "'Tejcsárda" kifejezést szüleinktől hallottuk, vettük át, tehát bizonyára a '70-es évek előtt teljesen elfogadott, normális, volt.
Engem, kisfiúként, tinédzserként, rendszeresen küldtek (éppen ebbe a) tejcsárdába "mulatozni"... :-)
Miután a "fotó" az idő szelete, ezért Dr. Lenck Kálmán szomorúan tekint le ránk ...
Véleményem szerint a kérdést a bejegyzés egyértelműen tisztázza.
Az első képen látható kisfiú, az a Stark Endre (Bandi bácsi) aki az ikonikus ABC-t vezette...csak hogy erről is szó essék!
"Mert a vér nem válik vízzé" szoktuk mondani.
Hallerék ekkor még Erdélyben éltek, így helyesebb - Dr. Lenck Kálmán villáját látjuk a képen. Később Haller lett a tulajdonos, az már egy másik történet.
A másik villa sosem volt a Lenck család tulajdona. Lenck Emilé volt, majd kárpótlásként egy cégé. Így került később városi tulajdonba ...
1951-ben az épületben Híradásipari Technikum indult, 162 tanulóval ...
Vajon meglett a napló?
Javítottam a dátumot.
A fotó dátumát az alapján határozták meg korábban, hogy az új színházat 1909-ben adták át és a munka méretei arra utaltak, hogy az épület egy évvel korábban készülhetett. Időközben a kezembe akadt a Soproni Napló 1909. június 5-én megjelent száma és abban írnak a színház kiürítéséről. Ebből látható az is, hogy tényleg rekord gyorsasággal készült el a színház és 1909. karácsonyán adták át. Szóval a fotó helyes dátuma: 1909.
Ezen a fotón még látható, hogy baloldali közlekedés volt, anno...
Köszönöm!Azt tudom,hogy az apai nagybátyám sógora, nehézsulyú bokszoló volt.A harmadik menetben kiütéses gyözelmet aratott a magyar olimpiai bajnokunk.Gosztola Józsefnek hívták a soproni sportolót,ö maga is többször elmesélte ezt a mérközést.
Sajnos erre nem tudok válaszolni, talán korabeli sajtóanyagokban utána lehetne nézni.
Csak azért kédezem,mert egy rokonunk megmérközött Papp Lászlóval.Legjobb tudomásom szerint a Petöfi szinház szinpada volt a küzdötér.
Kérdésem.Sopronban hányszor játszott ökölvívó méközést Papp Laci?
A '60-as évek meghatározó szórakozóhelye volt a középiskolás (is) korosztálynak. Olcsó belépővel, a vasárnap délutánokat, azonos társadalmi rétegben lehetett eltölteni, tánc-délutánokkal: "Ötórai tea" A zenét a Giczy testvérek által vezetett (Egon és Kurt) zenekar szolgáltatta, kortárs beat-rock?) számokkal: mint Shadows, Beatles, Ventures, Spotnics, Animals... a fotón látható terasz kihasználtsága nem volt meghatározó, de a büfé-presszó rész melletti területen, voltak kihelyezett terasz-bútorok, ahol nyáron lehetett fogyasztani. Más esetekben elsősorban cigarettázó helyként üzemelt...A gimnáziumok éves iskolabáljait, koszorúcskáit, a turnézó zenekarokat itt fogadták. Heti rendszerességgel voltak mozi előadások, igaz pár perces szünetekkel, mert egy vetítőgép miatt a filmtekercseket cserélni kellett.
Egy hozzászólás Facebookos oldalunkról: "A hatvanas években valóban két állandó mozi volt de a városhoz tartozott Bánfalva és ott is volt állandó mozi a , de rendszeres vetítés volt a Sotex Kultúrházban, a Zárgyári Művelődési házban, a Határőr laktanyában és a Kórházban is. Mindegyikben többször jártam. Feltételezem alkalmi vetítés máshol is volt. A laktanyaiban kívülről korlátozottan lehetett bejutni, de azért párszor voltam ott. Belépő nem volt. A kórházi mozi egy keskeny vásznú kis nézőterű teremben volt. A főbejárattal szemközti épületben. A "mozivezető" édesapám volt, egy gépész és egyben pénztáros-jegyszedő alkalmazottal. Szerény belépő volt és ráfizetéses volt az "üzem". (Horváth Károly Miklós)
Fodor László gondolatai az első kép kapcsán, honlapunk Facebookos oldaláról: "Nekem ez a kép nagyon fontos. Én itt a volt foghàzba laktam (háttérben, apám, fogházigazgató volt). Ezen uton, pont akkor mentem az ovodába a „szürke növérekhez „ amikor a németek bevonultak. Velem szembe jött egy tisz akinek a többi katona tisztelgett-heil Hitler amit én is utánoztam. Az eredménye egy jó nagy pofon lett amit még máig nem tudom miért. Vagy azért egy pofon ,hogy kicsùfolom öket, vagy azért mert „bolond gyerek“ örülj hogy otthon lehetsz . Nekem ez felejthetettlen maradt.
Ha valakit még több történet ebböl az idöböl Sopronban érdekel: Làszló Fodor Wellenreiter. Ein ungarischer Europäer.
BoD Verlag ISBN.978 3 7504 4331 0 Minden könyvesboltban metalálható, sajnos német nyelven."
Köszönöm, beírtam a nevét.
Sajnálom, de köszönöm, hogy jelezted.
A kepet edesapam Pete Janos kesztitette.
Ez volt az első, már nem historizáló, inkább premodern villa a Lőverekben. (Ugyanúgy, mint mai utódai, az erdőtől vette el területét.) Formavilága teljesen új ebben a környezetben, hiszen alig száz lépésre ott sorolnak a jellegzetes lőveri villák. Jelenléte mégsem bántó, inkább különleges, érdekes, mint ahogy sorsa is. Egy jellegvesztéssel járó köztes átalakítás után visszakapta eredeti szépségét, az épület "feltámadott." (anasztaszia görög szó jelentése=feltámadás)
Sajnos nincs rajt a térképen!
Az alsó képen a sportolók egy csoportja éppen rúdugrást gyakorol. Kiválóan látszik a kezdeti "ülő" technika. Férfiaknál 1896-ban már olimpiai szám, de a magyar bajnokság csak 1905-ben indult meg. Ez a kép így igazi hazai sporttörténeti csemege!