Hárs György

A két világháború közötti időszakban a soproni építészet egyik kiválósága volt; a racionális építészet meghonosítója városunkban Sopron első társasházának építője.

Doromlás-pusztán (Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye) született 1898. március 28-án. Édesapja Hárs Richárd édesanyja Kobilás Mária volt. 1915-ben érettségizett jelesen a bajai ciszterci rend gimnáziumában. Az első világháborúban tartalékos huszártisztként szolgált. 1920-ban szerezte meg építészi oklevelét a József Nádor Műegyetemen. 1922-ben vette feleségül Nagy Adélt. Három gyermekük született: József, István és Antal.

1921-1926 között Eszterházán dolgozott mint a hercegi hitbizomány építésze. 1927-től - 1936-ig Sopronban folytatott tervezői és kivitelezői tevékenységet, ahol magántéglaégetőt is üzemeltetett. A gazdasági válságot követően visszatért Eszterházára.

A soproni kulturális közéletben aktív szerepet játszott; tagja volt a Mérnök- és Építészegyletnek, a Képzőművészeti Körnek, a Zeneegyesületnek és a Korcsolyázó Egyletnek. A második világháború után egy ideig a Szociáldemokrata Párt elnöke volt; részt vett a földosztásban. Előbb a Soproni, majd a Győri, végül a Zala megyei Tervező Irodán dolgozott. 1957-ben vonult nyugalomba. Sopronban hunyt el 1971 március 24-én.

Praktikus képzeletét, racionális tervező munkáját több jeles alkotás őrzi városunkban. Családi lakóházai közül különösen a Béke u. 5. (Khoór Ödön hajléka, 1929.) és a Zrínyi utca - Mikoviny utca sarkán épült lakóház (1934.) érdemel figyelmet. Ő építette az első társasházat Sopronban 1930-ban (Erzsébet u. 7.), majd ezt még két épülettel egészítette ki a mai Kis János utcában.

Megbecsültségének szép jele volt, hogy őt bízták meg a Deák téri református templom és paplak terveinek elkészítésével. A kivitelezésre 1926-1929 között került sor. Hárs György 1932-ben az Esterházy-hitbizománynak épített kétemeletes, manzárdtetős lakóépületet.

Ő volt a kivitelezője a Szent Imre kollégiumnak és a Lövér szállónak; 1934-ben ő építette át a Lőver uszodát. A pángermán veszély idején, mikor az áldozatkész Soproni Magyar Szövetség 1942. augusztus 1-én megvásárolta a Kaszinót, ő véste föl óriás betűkkel az épület homlokzatára: Magyar Művelődés Háza.

1945 után Hárs tervei alapján alakították át kislakásokká a Szélmalomlaktanyát, ő tervezte a Fertő-tavi Sotex üdülőt. Ipari építészeti munkái közül a Selyemipar Kőszegi úti üzemi épületei és a városon kívül épült vágóhidak a legjelentősebbek.

Keze munkáját sok értékes épület dicséri Sopron határain túl is. Alkotásai vannak többek között Csornán, Kapuvárott, Kismartonban (Eisenstadt), Mosonmagyaróvárott és Nagykanizsán.

Építészeti elképzeléseit a modern élet praktikus követelményeihez igazította. Személyében tisztelhetjük a racionális építészet első képviselőjét és meghonosítóját Sopronban.

Az írás az Aranykönyv 2000. című kötetben jelent meg és a szerző jogutódjának hozzájárulásával közöljük.
Aranykönyv 2000.
Írta és összeállította Sarkady Sándor és ifj. Sarkady Sándor
Kiadó: Quint Reklámügynökség
Felelős kiadó: Jászberényi Klára
Művészeti vezető: Bugyi Sándor

Nagypapája emlékére a Sopron anno webmestere, Wallon-Hárs Viktor, emlékhonlapot készített számos érdekes, sehol máshol eddig nem publikát tartalommal.