Póda Endre

A soproni katolikus iskolák, nevelőintézetek, kisdedóvók, templomok építtetője volt: árvák gondnoka, műemlékek megőrzője, a magyarságtudat ápolója és emelője, szegények gyámolítója.

Pódafai Póda Endre 1840. december 11-én született a Pozsony megyei Felsőszelin, köznemesi családból. Korán jut árvaságra, rokonok nevelik és iskoláztatják Pozsonyban, majd Nagyszombatban. 1864-ben szenteli pappá Simor János püspök.

Több helyen káplánkodik, leghosszabb ideig, hét évig Kismartonban. 1871-ben kerül Sopronba a Katolikus Tanítóképzőbe tanárnak. 1876-ban a város közgyűlésének katolikus tagjai egyhangúlag szavazzák városplébánosnak így egyben alelnöke lesz a Katolikus Konventnek.

Zalka János püspök, Sopron kerületi esperessé, majd 1878-ban Szent Györgyről címzett ajaki apáttá, 1901-ben pápai prelátussá nevezi ki. Mint Sopron kegyúri plébánosa, tisztségét 26 éven át viseli. Ezt a negyedszázados munkásságot úgy végzi, hogy nevét örökre beírja a város és a katolikus egyház történetébe.

A Konvent megújulásának élharcosa volt. Kiváló szónok, s mint ilyen jó gyakorlati érzékkel küzd szándékaiért, amik megvalósulnak az elemi iskolák katolikus kézbe való átvételével (1876), a katolikus ismétlőiskola felállításával (1877), a párhuzamos magyar osztályok szervezésével (1878). A Konvent kezébe véteti a városi iskolapénzeket (1882), megszervezi az egyházközségi adózást (1885), felépíti az új Szent Mihály Római Katolikus Népiskolát (1887) és a Kaszinó-kaszárnya telkének megszerzése után (1889) felépíti azon a belvárosi Szent Imre iskolát (1891). Megnyitja az ország egyik legszebb fekvésű temetőjét, a Szent Mihály újtemetőt (1894), a Voss árvaházzal szembeni telekre új óvodát építtet (1895), a Balfi utcába bérházat huzat fel. A neomór stílusban épített palota a plébánia javadalmait növeli. Több jótékony célú alapítványt felügyel. A város kezeléséből átvett alapítvány csak 216 ezer forinttal rendelkezik, Póda halálakor ez az összeg már 992. 800,-forint. A terveket ő szüli, az építkezések pénzügyi megalapozását ő végzi, a várossal ő vitázik - eredménnyel, s az építkezéseket is ellenőrzi. Mindezek mellett megmenti a Szent Jakab kápolnát, kőréje Kálváriát épít, megújítja a Bécsi utcai Szent János templomot, a városháza építése miatt lebontásra ítélt Nepomuki Szent János kápolnát felviteti a Lövérekbe, ami ma ma a felsőlövérek dísze. Az árvaházban új szárnyakat építtet, (1894), az ő munkássága folytán gazdagodik a soproni egyházközség az árva leányok intézetével, a Jozefinummal, ahol a leányok az elemi iskolától a képzőig tanulnak. A Katolikus Legényegylet székházinak építése is Póda Endrének köszönhető. Plébánossága alatt épül az Isteni Megváltó Leányainak új temploma Handler Nándor tervei szerint, melléje kétemeletes rendház készül. A templomot 1886 áprilisában kezdik építeni, s Zalka János püspök 1887. október 10-én szenteli fel. A „szürkék' akik 1863-ban telepednek le a városban -valláskülönbség nélkül- ápolnak betegeket a Kórházban, sőt magánházaknál is.

Póda Endre nevéhez fűződik a Máriacelli kereszt, a Pihenőkereszt és a Lénárd kereszt megújulása. Kijavíttatja a Szentlélek-templomot, új orgonát telepít bele, két új oltárt állíttat a Szent Mihály-templomba, új harangok kerülnek a toronyba.

Levéltári kutatásai teszik a város első katolikus történetírójává. 1892-ben adja ki „A soproni parochia és a soproni katolikus hitközség története' című hatalmas munkáját, 1892-ben ehhez csatolja a Szent Jakab-kápolna történeti és művészeti leírását. 1885-ben német anyanyelvű híveinek indítja a hetente kétszer megjelenő „Westungarisches Volksblatt’-ot.

Pénzben százezrek mennek át a kezén, de szerény és tiszta kezű ember marad. Csekély vagyonának örökösévé a Szent Mihály-templomot teszi. 1902. február 3-án hirtelen szólítja el a kérlelhetetlen halál. Egykor utca is őrizte emlékét Sopronban; sírja a Szent Mihály-temető magaslati helyén az ifj. Stornó Ferenc és Hild Károly alkotta (1895) Kálvária Kereszt alatt van.

A korabeli újságok pártállásra való tekintet nélkül a város történelmének egyik legnagyobb polgárát gyászolják és búcsúztatják Pódafai Póda Endre apátkanonok városplébános személyében. Örök érvényű üzenete „Minden eszközt fel kell használni, hogy nép hitében megerősödjék. Ilyen a régi vallási emlékek megőrzése. Az emlékek néma nyelven hirdetik az ősok hírét, hirdetik a vallás igazságait.'

Az írás az Aranykönyv 2002. című kötetben jelent meg és a szerző jogutódjának hozzájárulásával közöljük.
Aranykönyv 2002.
Szerkesztette: Sarkady Sándor
Kiadó: Quint Reklámügynökség
Felelős kiadó: Jászberényi Klára
Művészeti vezető: Bugyi Sándor

Póda Endre emlékét Sopronban ma is őrzi utca, az Aranyhegyen.