Wälder József

Sopron híres tiszti főmérnöké volt a századforduló éveiben; nevéhez fűződik Sopron szabad királyi város szabályozási tervének elkészítése, amelynek hatása a városszerkezetben és a városképben mindmáig megmutatkozik.

1862. március 13-án született Nagybecskereken. Édesapja Wälder János, édesanyja Haunswickl Mária volt. Tanulmányait Svájcban végezte; a zürichi mérnöki iskolán szerezte meg diplomáját. Hazatérte után - 1866-tól élete végéig - Sopron város szolgálatában állott, 1885-bcn kötött házasságot Schüster Máriával; házasságukból három leányuk született. 1913 december 26-án hunyt el Sopronban.

Élete legjelentősebb munkáját - a szabályozási tervet - 1905-ben készítette, A nagyszabású terv nyolc kerületre osztotta a várost, Wälder minden kerülethez optimális beépítési övezetet és megfelelő központot javasolt - templommai, iskolával, kisdedóvóval és egészségügyi állomásokkal. A Deák tér délkeleti végéhe tervezte Wälder az új színházat, a központi pályaudvart töltésre emelve gondolta el, csak a városhatáron túl szétágazó vasútvonalakkal, tizenhat közúti aluljáróval. A város nagy részét családi házak ölelték volna körül. A szabályozási tervet a fővárosi szakvélemény is mintaszerűnek ítélte.

Wälder nevéhez sok új jelentős építkezés és sok újjáépítési munkálat kapcsolódott. Az ő hivatali tevékenysége Idején létesült a katonai reáliskola (a mai egyetem), épült meg a a városháza és kezdődött el az Erzsébet kórház építése. Családi házak sora készült el az Alsólőverben a vasút mentén és a mai Bartók Béla út táján. Kiépült a Vörösmarty és a Zsilip utca; újjáépült a déli pályaudvar és a színház.

Életművének vannak vitatott pontjai, mint pl. a városháza épülete vagy a Mátyás Király utca áttörése. Wälder mindezért utólag aligha hibáztatható. Az eklektikus stílusú városháza megépítése 1895-ben korszerű nagy tettnek számított, s ma is legfeljebb az épület léptéke - de nem a szépsége - kérdőjelezhető meg. S amikor Wälder a Mátyás király utca áttörését tervbe vette, a műemlékvédelem a reneszánsznál fiatalabb évszázadok alkotásait még nem tekintette megóvandó értékeknek.

Wälder korszerű felfogásának ékes bizonyítéka volt, hogy teret engedett a századfordulón jelentkező szecessziós törekvéseknek. Az ő érdeme, hogy Medgyaszay István „magyaros-népies' stílusban varázsolhatta újjá a színház régi épületét. Nevéhez fűződik a vasbeton építészet első szecessziós emléke, az Erzsébet kórház is.

Wälder nagyratörő városrendezési elképzelései nem egy fellegjáró mérnök hiú álmai voltak. Megvalósulásukat nem az irrealitás, hanem a két világháború okozta általános elszegényedés vétózta meg. Teremtő képzelete és alkotó keze nyoma ma is ott van a város arculatán.

Emlékére 1998-ban a Városszépítő Egyesület bronztáblát helyezett el a városháza falán, Sz. Egyed Emma munkája. „Hirdesse ez a tábla - mondotta avató beszédében Dr.Kubinszky Mihály - a megannyi vonásában ma is Wälder József elképzeléseit mutató város életerejét a késői nemzedéknek és azoknak az ifjaknak, akik őt is - mint annyi sok elődünket - már csak hírből ismerhetik.'

Az írás az Aranykönyv 2000. című kötetben jelent meg és a szerző jogutódjának hozzájárulásával közöljük.
Aranykönyv 2000.
Írta és összeállította Sarkady Sándor és ifj. Sarkady Sándor
Kiadó: Quint Reklámügynökség
Felelős kiadó: Jászberényi Klára
Művészeti vezető: Bugyi Sándor

A már említett emléktábla mellett Wälder József emlékét 1997 óta utca is őrzi Sopronban - korábban a mai Batsányi utca viselte a nevét. Emlékét egy rangos városi kitüntetés, a Wälder József díj is őrzi, melyet a Hűség Napján, december 14-én adnak át az arra érdemeseknek, akik 'a város műszaki életében, az építészetben, az infrastruktúra fejlesztésének, kiépítésének területén végzett kiemelkedő tevékenységet' végeznek.

Wälder József végső nyughelye része a Nemzeti Sírkert programnak. A programban szereplő, egykor köztünk élt neves soproni polgárok életútját egy 2017-ben Nemzeti Sírkert - Sopron címmel megjelent kötet dolgozta fel, ebből idézünk:

A Nemzeti Sírkert fogalma
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság jogosult dönteni temető, hősi temető, hősi temetési hely, temetkezési emlékhely és temetési hely Nemzeti Sírkert részeként történő nyilvántartásba vételéről, illetve a Nemzeti Sírkertbe tartozó temetők, temetési helyek meghatározásáról.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság értelmezése szerint a Nemzeti Sírkert olyan virtuális, vagyis nem egy konkrét temetőhöz vagy parcellához köthető, hanem Magyarországot lefedő sírkert, amelybe a nemzet jeles halottainak temetési helyei tartoznak. A Nemzeti Sírkert részévé minősítés minden esetben az elhunyt életművének megítélése alapján történik. A minősítésnél döntő szempontnak az számít, hogy a szóban forgó személy jelleme, cselekedetei, műveltsége és tehetsége révén a közélet, a politika, a tudomány, a kultúra, a vallás, a gazdaság vagy a sport területén maradandót alkotott, illetve a hazát önfeláldozóan szolgálta, s így elvitathatatlan és a közösség által elismert érdemekkel bír. Mindezek alapján pedig, minthogy tevékenységével a nemzet érdekeit szolgálta, az ország fejlődését előmozdította, valamint hír nevét öregbítette, az utókor megkülönböztetett kegyeletére számot tarthat.
(Részlet Vörös Ákosnak a Nemzeti Sírkert - Sopron című kötethez írt bevezetőjéből.)

Wälder Józsefről a kötetben részletesebben is olvashatnak.