Az Orsolya tér bombázás után. Előtérben a súlyosan sérült Mária-kút, a háttérben a Szent Orsolya iskola épülete és az azóta elbontott Lunkányi-ház.
A súlyosan sérült Gyóni-ház. Homlokzatán Gyóni Géza emlékére elhelyezett emléktábla, melyet a ház elbontása után ezen a helyen emelt épület falára is felhelyeztek.
Idézet
Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium 1949-ben azzal rendelte el, hogy a romokat nem szabad megtűrni, főleg azonban azért, hogy az akkor államosított építőipari vállalatok dolgozóit munkával tudja ellátni. Ennek a rendelkezésnek esnek áldozatul az egyébként még helyreállítható, sérült műemlékházak, köztük az Orsolya tér 1., 4. sz. épületek.
A város az elrendelt bontásoknál kikötötte, hogy azokat a legnagyobb gonddal kell végezni, a faragott kőtagozatokat a Gyóni-ház udvarára kell szállítani és ott kell megőrizni. Sajnos, itt sem értünk el eredményt, mert a kivitelező vállalat – a mérnöki hivatal tudta nélkül – utóbb összetörette az ott tárolt kőtagozatokat és azokat egy vidéki laktanya alapjaiba építette be.