P-Müller-huszárok

A Müller Paulin, vagy röviden P-Müller cég egyike volt a régi Sopron nagyfűszer- és gyarmatáru kereskedéseinek. A nagy üzlet ott működött a Várkerület és a P-Müller utcának nevezett Hátsó-kapu sarkán, a mai 11-es Közért helyén. Ezen a forgalmas sarkon — a P. Müller sarkon — lebzselt hajnaltól késő estig négy-öt, alkoholpárába burkolt különös egyén.

Az orruk egyöntetűen rezes volt, borotvás álluk és csapzott bajszuk között állandóan ott füstölgött a Dráma-cigaretta vagy a legolcsóbb szivar, hatalmas mancsaikat a nadrágzsebben pihentették, fejükön elnyűtt sapka volt, melyet a későbbi években vörös karimájú hordár sapka váltott fel, véreres szemükben a munka undorát és a pénzszerzés mohóságát ápolták.

Amolyan magán-közszolgák voltak: hordárok, szállítók, üzenetvivők és miegyebek, akik ha valami keresethez jutottak, átballagtak a szemközt levő Zettl- illetve Hillebrand-féle szeszfőzde kantinjába, feltankoltak annyi kupica pálinkát, amennyire a keresetből futotta, aztán visszaballagtak őrhelyükre.

Ők voltak a katonaváros "P-Müller-huszárjai".

Közülük ketten a város jellegzetességei közé tartoztak, mint Szilvásyné és a Tűztorony. Huber Miska volt az egyik, Kittler Franci a másik. Az első hórihorgas, vörhenyes vagány, a másik ugyanaz zömökben és sötétebb árnyalatban. Közülük Huber Miska szoros kapcsolatot tartott Szilvásy Márton dr. ügyvéd és országgyűlési képviselő úrral, aki a P-Müller-saroktól a harmadik házban lakott, a Pannóniával szemben, az első emeleten. Huber Miska minden délben pontosan, mint az őrségváltás, megjelent a képviselő úr ablakai alatt és fölszegett fejjel várt. Amikor aztán kinyílt az ablak és kihajolt rajta Szilvásy, Miska, a levegőbe emelte sapkáját és harsányan felkiáltott: .,Éljen Szilvásy Márton képviselő úr!''. Éppen csak lélegzetet vett. aztán felrikkantott: „Szevasz Marci". — Marci barátságosan leintegetett barátjának és máris repült lefelé Miska lapátkezébe a mindennapi "Tisza"-szivar.