1921. december 14.- Szavazók és szavazókörök

1921. december 14-én Sopron városának apraja-nagyja izgatottan készülődött a város nagy napjának meghatározó eseményére, a népszavazásra.

A szavazásra jogosult polgárok ekkorra már kézhez kapták az 1921. november 25-i keltezéssel kiállított szavazóigazolványukat, melynek felmutatása nélkül nem lett volna lehetőségük szavazataik leadására.

A szavazóhelyiségek reggel nyolc órakor nyitottak, a VIII. számú körzetben a város első embere, Sopronyi-Thurner Mihály adta le elsőként voksát. A Felsőbb Leányiskola épületéből kifele jövet a kint várakozók ujjongva üdvözölték a polgármestert, majd őt követve betódultak a szavazóhelyiségekbe, ahol a következőképpen élhettek szavazati jogukkal – az idézett leírás a Magyarország mellett szavazóknak szólt, természetesen német nyelvű változtat is készült:

A szavazó bemegy a bizottság helyiségébe; ott az elnöktől átvesz egy kék színű (magyar) és egy narancssárga színű (osztrák) cédulát, azonkívül egy borítékot. Erre a szavazó bemegy egy kijelölt fülkébe, ott kettétépi a narancssárga osztrák cédulát és ezt, valamint az épségben maradt kék, magyar cédulát a borítékba teszi és a borítékot leragasztja. Erre visszamegy a bizottsághoz és a borítékot az asztalra helyezi. A cédulákra semmiféle megjegyzést nem szabad írni, sem azokat megcsonkítani, mert különben érvénytelen a szavazat. (Traeger)

Eztán az antant tisztjének a feladata volt a lezárt boríték bedobása az urnába.

A szavazás menetéről természetesen már idejekorán magyar és német nyelvű plakátokon tájékoztatták a lakosságot.

Sopron városát nyolc körzetre osztották, ezek a következők voltak:

1. I. szavazókör. Szavazási helyiség: az Orsolyiták Bauer-féle háza (Horváth-ház) a Széchenyi tér és Várkerület sarkán. (Szent Orsolya iskola épülete)
2. II. Szavazókör. Szavazási helyiség: a Kereskedelmi iskola a Kis utcában (ma Pócsi utca, könyvtár)
3. III. Szavazókör. Szavazási helyiség: a Polgári Fiúiskola a Halász utcában. (Ma Petőfi Sándor Általános Iskola)
4. IV. Szavazókör. Szavazási helyiség: az Iparostanonc iskola, Fövényverem. (Ma magánház)
5. V. Szavazókör. Szavazási helyiség: az Irgalmas nővérek rendháza a Fürdőház-utcában. (Ma Gárdonyi Géza Általános Iskola)
6. VI. Szavazókör. Szavazási helyiség: az államrendőrség Ősz-utcai épülete.
7. VII. Szavazókör. Szavazási helyiség: az Evangélikus tanítóképzőintézet. (Képezde, a háborúban lebombázták, helyén volt a Gödör játszótér, ma lakóház áll ott.)
8. VIII. Szavazókör. Szavazási helyiség: Felső Leányiskola, Deák tér. (Ma a Szent Orsolya iskola alsó tagozata)

A szavazás mindenütt különösebb incidens nélkül, rendben zajlott egészen délután egy óráig, amikoris az egyes számú szavazókörben, a várakozók súlya alatt leszakadt a szavazóhelyiségbe vezető lépcső. A korabeli sajtó így tudósított az eseményről:

Az első számú szavazóbizottság, mint már említettem, a Várkerület és a Széchenyi-tér sarkán működik, az épület első emeletén. A tömeg egy részét, amennyi a lépcsőre felfért, felengedték. A rozoga alkotmány azonban nem bírta a nagy tömeget és hirtelen robajjal leszakadt, magával rántva több, mint száz embert. Az első ijedtségre az emberek a szavazóhelyiség előtt mozdulatlanul állottak, nem tudták, mi történt, amig a törmelék alól fájdalmas jajgatások nem hallatszottak. Csak akkor ébredtek tudatára a borzalmas helyzetnek és rohantak ki. Míg a mentőket értesítették, úgy hogy a gyors segítség idejében megérkezett, az asszonyszavazók között pánik tőrt ki és alig lehetett őket megnyugtatni. A mentők, a rendőrség és a közönség most gyorsan hozzáláttak a mentéshez és nyomban konstatálták, hogy isten csodája, hogy a katasztrófának nincs halottja. Azonban tizenöt részben súlyos, részben könnyebb sebesültet szedtek ki a kövek alól. Ezenkívül sokan zúzódásokat szenvedlek és néhány asszony idegsokkot kapott. A szavazást természetesen felfüggesztették nagyon rövid időre, amig a sajnálatraméltó áldozatokat el nem szállították. Aztán egy másik lépcsőn bocsátották be a közönséget a szavazóterembe. A szerencsétlenség híre gyorsan elterjedt a városban. Az emberek ijedt arccal rohantak a Széchenyi-tér felé, mert sokaknak a hozzátartozója még ott tartózkodott a szavazóbizottság helyiségében. A rendőrség alig tudta visszaszorítani a megrémült embereket. De amikor a mentők gyors munkája után megnyugtatták a tömeget, hogy a szerencsétlenség sokkal enyhébb, mint kezdeten gondolták, kezdtek lassan megnyugodni kedélyek. Sokáig azt hitték, hogy kommunista merényletről van szó, de később megállapították, hogy a leszakadt lépcső tényleg olyan rozoga állapotban volt, hogy nem bírta a ránehezedő embertömeg súlyát. A sebesültek elszállítása után rövidesen ismét helyreállt a nyugalom és a szavazás tovább folyt a maga rendjén.

Egészen más hangnemben emlékezik meg az esetről Dr. Traeger Ernő:

A szavazók lelkes hangulatára jellemző, hogy mikor a Széchenyi téren az Orsolya-rend tulajdonában lévő házban elhelyezett 1. számú szavazóbizottsághoz vivő lépcsőn a fakorlát és két lépcsőfok a nagyszámú szavazók súlya alatt leszakadt, a sebesültek ezekkel a szavakkal utasították vissza az őket bekötözni és a kórházba szállítani akaró orvosokat: Várjanak, előbb leszavazunk, mert először jön a kötelesség és csak azután az egészség.

Miután a környező településeken is befejeződött a népszavazás, a II. Rákóczi Ferenc utcai Zrínyi Ilona Leánynevelő intézetben december 17-én összesítették, majd kihirdettek a végeredményt: 7017 szótöbbséggel magyarok maradtunk!

Az egykor a szavazási helyiségeknek otthont adó épületek közül többön is, illetve a Rákóczi utcai épületen is, napjainkban emléktáblák hirdetik, hogy ezeknek az épületeknek milyen jelentős szerepe volt a város életében 1921 decemberében.