A Caesar-ház története

A Caesar-ház történetét az 1676-os nagy tűz utántól érdemes mesélni, noha már 1420-ban kivégzés színhelye volt a korábban itt állott ház. 1676 után kapta a ház kerek erkélyét, belső tereiben pedig a stukkó díszítéseket. Így vált alkalmassá arra, hogy 1681-ben az országgyűlés ideje alatt itt ülésezhessen a főrendiház.

Az épületben született 1783-ban Kőszeghi-Mártony Károly építőmérnök, hadmérnök és feltaláló, akinek két legjelentősebb találmánya a gulyáságyú és a sűrített levegővel működő légzőkészülék. A házat 1817-ben a Mártonyi családtól vette meg Ihász Imre táblabíró, aki az 1790-as években az első magyar színtársulat számára több színdarabot is fordított.

1871-ben a város kibérelte a ház első emeletét az első soproni Felsőbb Leányiskola részére, míg annak az állandó épülete el nem készült. (a mai AMI épülete a Deák téren). Az Ihász-család számos neves személyiséget adott a közéletnek, így Ihász Rudolf soproni főjegyzőt vagy Ihász Dánielt, aki Kossuth Lajos titkára volt a száműzetésben. Caesar Gyula katonaorvos Ihász Rudolf veje volt, így lehetséges, hogy a házat a városban ma Ihász-házként is és Caesar-házként is emlegetik, sőt mintázata miatt Zöld-ház néven is ismert.