A Hősi temető

1840-ben a Rusztról a bánfalvi Karmelita kolostorba áttelepített katonai kórházban és laktanyában elhunyt katonákat 1878-tól temették a mostani Hősi temetőbe. Az első világháború alatt a közben felépült barakk-kórházban elhunyt katonákat temettek el. A közel kétezer áldozat között a magyar katonákon kívül többek között osztrákok, csehek, szlovénok, bosnyákok, horvátok, románok, szerbek, és oroszok voltak. A két világháború között főleg Sopronban szolgáló tiszteket, valamint a városhoz kötődő katonákat temettek ide saját kérésükre. A második világháború harci cselekményei 1944-ben érték el a várost. A légi támadások, bombázások, a város elfoglalásának katonai áldozatait - magyarokat és németeket - 941 főt temettek el itt. 1945 után az itt nyugvó katonák családtagjai temetkeztek szeretteik mellé. Az 1950-es évektől a hozzátartozók sokáig nem tudták leróni kegyeletüket, mivel a határsáv miatt idegenek nem jöhettek ide. Ebben az időben a helyi lakosok és a soproni iskolák diákjai ápolták a temetőkertet.