Az Újteleki utca és a II. Rákóczi Ferenc utca találkozása a II. Rákóczi Ferenc utca 53-as számú sarokházzal (épült 1847-ben). Balra a Jéhn-féle (Than Károly) patika.
Leírás
Olyan jó látni, hogy ha lassan, apró lépésenként is, de újjá szépül egy-egy ház, egy-egy kincs a városban. Ilyen a Rákóczi utca 53-as számú gyönyörű épület. Kibontakozik hajdani szépsége és ha odafigyelünk, visszaragyognak ránk díszítő mintái, szobrai, dallamosan szimmetrikus egyensúlya.
Minden emberfüggő, mondom már évek óta. És e ház újkori sorsa is bizonyítja igazamat. Mert itt is van egy hölgy, Tóth Anikó, akiben van bátorság, erő, elhivatottság, okosság és remény, hogy ne hagyja veszni a múlt e különös tanúját. És képzeljék, 1914 körül már rálelt a házra egy Anikóhoz hasonló kiváló ember, Kunt Mihály építész, aki történeti értékek iránti különleges érzékével újította fel és szép alázattal alakította át a korábban klasszicistának épült lakóházat. Vigyázott a már meglévő építészeti értékekre és harmonikus szépségekre. Nem ő akart kitűnni és bizonyítani, hanem az épület kiteljesedését vonta előtérbe.
A korábbi, 1847-es formából meghagyta a kapualj és kör alakú lépcsőház formáját. Az igényes mintázattal lerakott burkolatot és a belső terek kecses boltozatait. Az utcára tekintő zárterkélyek kereteinek mintázata is változatlanul megmaradt.
Azután átalakította az épület homlokzati díszítését, a főbejárati kapuzatot, a lépcsőkorlátokat és a tetőszerkezet egy részét - az Újteleki utcai homlokzat két sarkán kupolás díszeket emelt.
És ami miatt először felfigyeltem e házra? Talán kevesen láthatták, de nagyon szép és eleven.
A lépcsőház ívelő lépcsősora előtt álló antik férfiszobor, aki felfelé mutató karjával szinte emeli a tekintetet, így mutatja meg a szűk térben áramló fény útját és tágítja a teret. Izgalmas, mozgalmas, különös műalkotás. Tervezőjét nem ismerjük. Születését pedig szomorú történet övezi. Egy itt lakó fiúcska halála, aki lezuhanva a lépcsőn nyakát szegte. A monda szerint az ő emlékét őrzi a szobor. Hát nem így van. Nem tragédia, hanem szépség szolgálatában áll.
Gömöry Judit: Bővül a soproni műemlékek lajtstroma, Soproni Szemle, 2010/1.
Nemes András, a Soproni Múzeum neves művészettörténésze