A Károly-kilátó

A kilátó felállításának ötlete Romwalter Károly (1825-1902) nyomdásztól származik, aki 1850-ben vette meg az 1734-ben alapított Lenck Sámuel-féle nyomdát (akkori számozás szerint Várkerület 121). A Romwalter-nyomdának elsősorban igényesen nyomtatott tudományos könyvei váltak ismertté.

Romwalter Károly - aki a Városszépítő Egyesület választmányi tagja is volt - 1876-ban építtetett kilátót, más források szerint az építésben fiaival maga is részt vett, és azt később a Városszépítő Egyesületnek adományozta. A kilátó állaga 1902-re erősen megromlott, helyén a Városszépítők új tornyot építtettek, de már akkor felmerült az igény egy modernebb kőkilátó létesítésére. Erre azonban egészen 1936-ig várni kellett, egyrészt mert adományok gyűjtésére volt szükség a források előteremtéséhez, másrészt mert a bank, ahol az összegyűlt pénzt elhelyezték közben csődbe ment. Végül tehát 1936-ban nyílt meg a mai is álló, Winkler Oszkár tervezte terméskő épület.

A II. világháború után az épület a város kezelésébe került, a Városszépítők csak 1996-ban kapták vissza a kezelés jogát. A 23 méter magas kilátó több helyiségben neves botanikusoknak - Kitaibel Pál, Gombocz Endre, Kárpáti Zoltán - emléket állító kiállításokat rendeztek be, de látható emlékkiállítás Roth Gyula és Csapody István munkáiból is.