A Laehne (Lähne) intézet.
A Laehne (Lähne) intézet épülete és kertje. Grafika az intézet értesítőjéből.
A 6–10 éves gyerekek Fröbel-féle munkákkal foglalkoztak (...) heti 2 órában. Papírhajtogatással, illetve vágással készítettek különféle mértani alakokat, majd áttértek a famunkára. Eközben gyakorolták a különféle méréseket, megismerkedtek a vágás, ragasztás, cinkelés, szegelés technikájával.
Losonczy Zsuzsanna: A soproni Laehne-féle nevelőintézet és gimnázium története (1853–1903)
Papírmunkák vagy Cartonage: az I. és II. gimnáziumi és reál osztályú tanulók számára. A tanítás anyagául a lipcsei mintasorozat szolgált egyes módosításokkal, heti 2 órában.
Losonczy Zsuzsanna: A soproni Laehne-féle nevelőintézet és gimnázium története (1853–1903)
Faragás, svéd slöjd minták szerint: a III. és IV. gimnáziumi és reál osztályú tanulók számára, heti 4 órában. E fokon a tanulók megismerkedtek – miután a késnek mint alapvető eszköznek használatában kellő gyakorlatra tettek szert – a slöjd speciális eszközein kívül a leggyakrabban használt asztalos-szerszámokkal, a különféle fűrészek, a gyalu, reszelő, fúró, véső, vájókés, simítóvas, vonógyalu, fejsze, kalapács stb. használatával.
Losonczy Zsuzsanna: A soproni Laehne-féle nevelőintézet és gimnázium története (1853–1903)
Leírás
Az 1853-ban Laehne Frigyes (1822–1881) által alapított és a család nevét viselő intézet a Bécsi úton működött, eleinte szerényebb tanulólétszámmal. 1876-ra, amikor az intézet nyilvánossági jogot kapott, már 4 elemi, 6 gimnáziumi és 6 reál osztállyal rendelkezett, melyekben 72 növendéket oktattak. Az intézmény és környezete folyamatosan fejlődött, a hatalmas park mellett a diákok rendelkezésére állt tornacsarnok, botanikus kert, tekepálya, lovaglópálya, télen pedig ugyanitt korcsolyázásra is lehetőségük volt. A rendkívül képzett tanárok által komoly erkölcsi, tudásbeli és hazafias nevelést adó iskola növendékei a város életétől elszigetelten élték mindennapjaikat, ahogy az alapító írta: „Elszigetelve az élettől és a város forgatagától, elszigetelve durva szokásoktól, melyek kisebb városok utcáin sokszor szemtelenül emelik magasba a fejüket, mi egy kis kolóniát alkotunk a városon kívül.”
Laehne Frigyes halála után az intézetet Laehne Miksa (1881-1885), Szántó János (1885-1887), majd Odörfer Kristóf (1887-1891) vezették, megszűnése előtt utolsó igazgatója Laehne Vilmos (1891-1918) volt. Neki köszönhető az ún. kézügyesség tantárgy bevezetése, melyet miniszteri dicsérettel is elismertek. Az intézet 1892. évi értesítőjében három fényképfelvétel is felidézi miként zajlott az új tantárgy oktatása, különböző korcsoportokban különböző tematika szerint.
Az 1918-ban megszüntetett Laehne-intézet épületeinek jelentős része a II. világháborúban elpusztult, a megmaradt részek később lakóházként szolgáltak.
A Laehne-féle intézet történetét kétrészes tanulmányban dolgozta fel Losonczy Zsuzsanna a Soproni Szemle hasábjain 1972-ben.
Szintén a témával foglakozik Németh Ildikó a Fons 1996/2. számában megjelent írása is.
Németh Ildikó: A soproni Laehne-féle nevelőintézet 1853-1918, Fons 1996/2.
A Lahne-intézet értesítői
Sötét/Világos mód