A Paprét és az István bíró utca

A Paprét elnevezése onnan ered, hogy a terület egykor a plébános illetményföldje volt. A területet 1850-ben nevezték el Paprétnek, előtte hívták többek közt Tornarétnek is. 1950-től Ifjúság tér lett a neve, majd 1989-ben kapta vissza jelenlegi nevét. A Paprétről nyíló István bíró utca Sopron első név szerint ismert bírájáról kapta a nevét. István bíró volt az, aki először deklarálta, hogy Sopron hűséges a magyar királyhoz, mely hűségért a város nagy árat fizetett. Ottokár cseh király ugyanis szerette volna elfoglalni a várost, ám miután látta az ellenállást, soproni gyerekeket rabolt el, akiket a város vezetőinek döntése alapján feláldoztak azért, hogy Sopron hű maradhasson a magyar királyhoz. Ennek következtében adományozott 1277-es látogatása során IV. László király Sopronnak szabad királyi városi rangot. István bíró szobra a Hűségkúton látható, ahol Sopronyi-Thurner Mihály és egy szimbolikus nőalak mellett hirdeti a város történelmének három meghatározó dátumának emlékezetét.

A bíróról elnevezett utca talán legérdekesebb épülete a Boór Gusztáv által tervezett Papréti saroképület - a képen látható emeletes, Schneider Márton tervei alapján épült házzal szemben, sajnos itt nem látható -, melyet a mester Hasenöhrl Ferenc téglagyáros és családja részére épített 1918-20-ban. A házat 1936-ban már Dömötör László és Mihály tulajdonaként jegyzi Heimler Károly topográfiája. A háború után itt működött az István bíró utcai óvoda.

Érdekesség, hogy bár az utca megnyitásáról már 1918-ban született határozat, az akkor még név nélküli, teljes hosszabban megnyitott utcát először városunk 1925-ös térképén láthatjuk. István bíró nevét két esztendővel később, 1927-ben vette csak fel.