A Petőfi tér 1907 körül

A tér 1906-ban vette fel a katonaévei alatt városunkban is megfordult költő nevét, ugyanebben az évben lett gazdagabb a képeslap bal oldalán látható banképülettel. Az Osztrák-Magyar Bank szomszédságában ekkor már 65 éve fogadta a közönséget az akkor még Színház térnek nevezett téren a teátrum, ahol 1885-től már önálló magyar évad várta a színházszeretőket. A játszóhelyet 1909-ben rövid időre átalakítás miatt bezárták, az új külső méginkább kiemelte a környező házak közül a színházépületet. A változásoknak mindvégig “szemtanúja” volt Liszt Ferencnek a tér közepén 1893-ban felavatott szobra, amit aránytalanul nagy talapzata miatt a köznyelv nemes egyszerűséggel csak pecsétnyomónak nevezett. A képen körbeérve jutunk el a megemlített épületek közül a legrégebbihez - és a zeneszerző életében komoly jelentőséggel bíróhoz -, a Pejacsevich Károly (1745-1815) építtette kaszinóhoz - a képen jobbra -, ahol a 9 éves Liszt Ferenc első magyarországi hangversenyét tartotta 1820-ban. A jeles eseménynek otthont adó falak között 1834-ben tűz pusztított, az eztán átalakított épületben előbb kaszárnya, majd újabb átépítés után 1891-től a Szent Imre Katolikus Elemi iskola kapott helyet.