A régi Lőver

A lövérek fejlesztésének jelentős személyisége dr. Nelky József (1846–1907) ügyvéd, maga is lövérlakó, éveken át a „Lőverbizottság” elnöke és a bizottság majd minden jelentősebb kezdeményezésének elindítója. Ő veti fel a fürdőház gondolatát,a lövéri közlekedés megoldására a villamosvasút kiépítését,szorgalmazza a lövéri postaszolgálatot és részt vesz a lövérszabályrendelet korszerűsítésének előkészítésében. Ő vezeti be azt a szokást, hogy a „Lővérbizottság” tagjaival évente bejárást tart a lövérekben és személyesen hívja fel a lövértulajdonost – ahol szükséges – kertje rendbetételére, sövénye megnyesésére.A „Löverbizottság” többször is szavaz meg munkájáért köszönetet.

Muck Endre, a „Fák atyja”, az országos hírű erdész, a parkerdők megvalósításának kezdeményezője, nagy figyelmet fordított arra, hogy a „lövérek egységes, kertes településjellege ne változzék meg”, és olyan példamutató kezdeményezést indított el 1892-ben, mint a spangenwaldi (ma Villa sor) parcellázás. Ő létesítette a mai Alsólőver utca elődjét, részt vett a Villa-vendéglő (később Gyermekszanatórium) létrehozásában, egy ideig igazgatója is volt (1899), Roth Gyula főiskolai tanárral együtt ők kezdeményezték 1913-ban a Lövér Szálló megépítését.

Roth Gyula főiskolai tanár, a későbbi Kossuth-díjas egyetemi professzor számos cikkben foglalkozott a lőverek madarainak és fáinak védelmével, gondosságára jellemző, hogy még azt is megállapította, hogy egy kétszáz méteres lőveri élősövényben nyolcvanöt madárfészeknek van „élettere”. Lelkes elfogultsága íratta le vele azt, hogy a „lövérkultusz évszázados és a világon nincs párja”.