A nagy tűzvészben megsemmisült középkori épületet, mely római maradványokon épült, 1700 körül "egyes középkori részek megtartásával (kapu)" (Csatkai Endre) építették újjá. A házban, mely egykor iparosok tulajdona volt az első világháború idején már vendéglő működött, Kőkapu néven. dr. Heimler Károly 1936-os topográfiája már a résztulajdonosaként említi Rejpál Jánost és nejét. Rejpál János az egykori vendéglő helyén üzemeltetett cipészműhelyet.