A Szélmalom kaszárnya, avagy a Himli

A fotós délkelet felől dolgozott, nagyobb távolságról, hogy a főépülettől nyugatra induló, egyszintes hosszú raktár- vagy istálló-épület mögött a távolban a Tűztorony, a Kecske-templom és az evangélikus templom tornya kivehető legyen. Az épület-komplexum és környékének sivársága önkéntelenül is az oda szervezett katonaélet, sőt a későbbi nyomortelep hangulatát idézi a Kuruc-domb kopár tetejére. Pedig Salzmann Károly mérnöknek "zárt és egységes felépítésű" együttese (Winkler Gábor meghatározása) a bécsi kubusos stílus dicsérendő hatását mutatja. A bécsi mérnököt a város megbízta a Kuruc-domb beépítésének megtervezésével. A középpontban álló többszintes torony maga a szélmalom, ebből kiindulóan négy irányban magas raktárak, köréjük üzemi épületek körgyűrűje, a város felé és fölé kétszintes lakóépület került terasszal, magas tetőt nem rajzolt rá a tervezője. 1846-tól szélmalom, 1876-ban a katonaságé, a nagy történelmi változások következtében 1918-tól nyomortelep a második világháború utánig. Akkor apám (Hárs György) megbízást kapott a felmérésre. A tervek alapján alakult ki a mai rendezett polgári lakásokat tartalmazó 48 lakásos lakótömb a fiókkönyvtárral. Ma már felújításra szorul az egykor Himlinek csúfolt lakótömb, mert olyan magasan van. Aligha hihette egy katona is, hogy a mennyországba került, ha ide vezényelték.