A Szent Jakab-kápolna

A korabeli krónikákban először 1382-ben említett Szent Jakab-kápolnát a Szent Mihály-templom körüli temető sírhelyeiből előkerült csontok raktározására építették, mivel a sírkert nem volt bővíthető, így a sírhelyeket időről időre újra felhasználták, a bennük lévő csontokat pedig a kápolnában helyezték el. A csontházba - ossarium - lemenni azonban nem lehetett, a maradványokat a lépcső tetejéről dobták a mélybe.

1608-1674 között az evangélikusok használták, majd lőszerraktárként funkcionált. Prímes György (1699-1776) városplébános kezdeményezésére aztán ismét elkezdtek istentiszteleteket tartani benne, a XIX. században azonban már újfent raktározási célokat szolgált. Póda Endre (1840-1902) városplébános közbenjárására megmenekült a lebontástól, 1885-86-ban ifj. Storno Ferenc és Storno Kálmán restaurálták.