Egy dán király és a Városi Múzeum

Lenck Emil villája 1890-ben épült. Otto Hofer építész terve, a bécsi historizmus jelentős alkotása. Winkler Gábor kiemelten foglalkozik vele és a hozzá tartozó télikerttel, de nem szól az épület előtörténetéről. Az Építőbank bukásakor megrendült a Lenck család milliós vagyona. A villa lakói egy időre a dán királyi családból kerültek ki. Helytörténeti jelentőségű estebédet adtak 1905. december 9-én. Az Ödenburger Zeitung másnap számol be az eseményről - s a villát Schaumburg-Lippe herceg tulajdonaként nevezi meg.

A lányát meglátogatni jött szeretetreméltó dán trónörökös leereszkedően beszélgetett a meghívott városvezetőkkel. Ez vagy az, hogy a magasrangú vendég alighogy hazatért, már király is lett, mély benyomást tett Töpler polgármesterre. Rövidesen keresztülvitte a magisztrátusnál, hogy az addig Képezde utcát VIII. Frigyes dán király utcára kereszteljék. 1927-ig az is maradt, majd visszakapta a Képezde utca nevet. Aztán 1948-ban Múzeum utca került a táblákra. Már csak azért is, mert a villa kertjének a főbejárata arra nyílt. A Városháza szűknek bizonyult szobáiból költöztették oda, hosszú vitatkozások után. Volt olyan elképzelés is, hogy Kultúrpalota lesz plusz második emelettel. Végül 1913. október 5-én avatták fel önálló múzeumépületté.