Szabadkőművesek Sopronban

A szabadkőművesek már az 1860-as években próbálkoztak páholy alapításával Sopronban, mégis csak 1869-ben alakult meg a "Zur Verbrüderung" nevű soproni páholy. Az alapítók többek között vagyonos polgárok, orvosok, ügyvédek, illetve a Líceum tanárai voltak. Az 1890-es években egyre többször került szóba a páholy nevének magyarítása, melynek hatására a "Testvérülés" név lett a páholy általános elnevezése. A soproni szabadkőművesek alapították az ország első népkönyvtárát,melynek teljes állományát később a városnak adományozták. Számos más területen is tevékenykedtek, alapítottak például Népgyermekkört, ahol szakképzett óvónőket alkalmaztak, illetve volt Rabsegélyező Egyletük is, de az idősek ápolására Szeretetházat is létrehoztak. A Testvérülés 1901-ben vette fel Széchenyi István nevét, s lett Széchenyi-páholy. Saját páholyházukat 1907 és 1914 között építették a Csengery utcában. Az épület freskóját Storno Ferenc készítette. A szabadkőművesség 1920-as betiltása után az épületben a Liszt Ferenc Zeneegyesület Zeneiskolája kapott helyet. A ház feltehetőleg az 1945. március 4-i bombázások során semmisült meg.