A Széchenyi tér (Sétatér) a Széchenyi-palota egyik ablakából.
Német szöveg:
sie grüsst dich vielmals. Deine M.
Meine liebe Sofie, Dein Brief haben wir erhalten, der kleine Viri (?) komt jetzt fleißig zu uns, er ist ja so lieb, gester wahren wir allein ich und er, da hat er mir so viel erzählt, von Dir und von den Kinder, er freut sich schon so daß ich mitfahre, dan fahrt der Onkel nicht wen ich fahre heute wollen sie zum See fahren, wie die Zugvögel. Das weiß ich schon, es grüsen dich vielmals deine Schwestern und Mutter Lenk Gisela ist bei (hiányzó szövegrész)
Fordítás:
sokszor üdvözöl! Ölel M.
Kedves Zsófim! A leveled megkaptuk, a kis Viri (?) most sűrűn jár hozzánk, annyira kedves, tegnap kettesben maradtunk, én meg ő, és annyi mindent mesélt rólad és a gyerekekről, már úgy örül, hogy én is megyek, akkor viszont a nagybácsi nem jön, ha én is megyek. Ma a tóhoz akarnak menni, mint a költöző madarak. Ennyit már tudok. Sokszor üdvözölnek a nővéreid és az édesanyád.
Lenk Gisela (hiányzó rész)-nél van
Újságcikk
Sétaterünk tavaszi díszbe öltözik. A rozsdaszínű gesztenyefák és bokrok már zöld kokárdákat helyeznek a legkülső ágvégekre és nemsokára egészen kibomlanak a levélrügyek, és a törzsek a természet legszebb ünneplőjébe öltöznek. Az ülőpadok már készen állnak, hogy pihenésre hívják a fáradt sétálókat. És minden igazán szép lenne, ha nem lenne az életben csúnya is. Hogy a jóleső mellett áll rendszerint a kellemetlen; és sajnos ezt képviseli a Sétatéren a silány, haragra gerjesztő útburkolat a várkerületi saroktól a Kaszinó-épületig. Hányszor kértük már a járda ezen szakaszának lebetonozását, mindhiába! Egyszer már be volt állítva a költségvetésbe egy ennek megfelelő összeg, a nevezett hely azonban ennek ellenére a régi rossz állapotban van, és a tavaszok jönnek-mennek és folyvást rá kell találni a régi nemtörődömség nyomára.
Sötét/Világos mód