A Maria Josephinum Egyesület Alapszabályainak első oldala

A korabeli képeslapon a Bécsi úton, a Szent János-templom - ez idő tájt az Irgalmas nővérek templomaként is nevezték - mellett az egykori Víg paraszt fogadó épületének 1905-ös átépítése után létrehozott Maria Josephinum gyermekmenedékház látható. Az árvaházat létesítő egyesület nevét Mária Jozefa (1751-1767) főhercegnőről kapta és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján Almássy Györgyné grófnő, született Zichy Zenaide kezdeményezte létrejöttét. Alapszabályának értelmében a Maria Josephinum feladata "vagyontalan magyar honpolgárok nyomorék vagy gyengeelméjű, de különben jóindulatú gyermekeinek (kivéve a siketnémákat), még pedig valláskülönbség nélkül, ápolás alá venni, oktatni és keresetképessé tenni."

1918-tól az intézmény hadiárvaházként folytatta tevékenységét, erről a Katholikus Gyermekvédelmi Központ által 1924-ben A magyarországi katholikus gyermekvédelmi intézmények címen kiadott kötetben a következőket olvashatjuk:

Az intézmény fentartója az Országos Katholikus Szövetség. Jellege társadalmi. A növendékek gondozását az Isteni Megváltó Leányairól nevezett nővérek végzik. Az intézetbe való felvételhez szükséges a hadiárvaság, teljes vagyontalanság, a m.kir. népjóléti minisztérium hozzájárulása. A növendékek száma 60. Csak leány gyermeket vesznek fel, korhatár 6—14 évig. A növendékek elemi és polgári oktatást nyernek. Az intézet védnöknője Eszterházy Mária hercegnő.

Ekkortájt már kizárólag katolikus vallású árvákat gondoztak az ottonban. Az államosítás után az épületben évtizedekig gyermekotthon működött, napjainkban társasház.