Ezt a történetet - melyet az elmúlt XX. század ismert és kedvelt ifjúsági írójáról, Koszter atyáról mondok el, akár embermesének is nevezhetjük. Mindezt azért is szeretném elmesélni Önöknek, mert a regényeit, a történeteit sokezren olvasták Sopronban is a XX. század első felében. Koszter atya város legjobb kollégiumában, a Szent Imre Kollégiumban mintegy 200 kis- és nagydiákot nevelt. Számomra is fontos személyiség a pap-író, aki Koszterszitz József néven Újpesten születetett a XIX. század utolsó évében.
Egy személyben volt jó író és remek nevelő. Az 1910-es években megtanulta a Regnum Marianum atyáitól, hogy a kisdiákot nem poroszos parancsolgatással, hanem mesélve és szeretettel is kell nevelni. A főiskolás nemzedéket pedig rendszeres munkára, felsőbb tanulmányaik végzésére kell bírni. Ezt a rendszert valósította meg következetesen Sopronban.A fiatalok tanítója és szinte játszótársa lett egy személyben.Így nevelte a Szent Imre Kollégiumban, a Lőverekben felépült neobarokk palota fiataljait.
Ő volt az Atya, akire nemzedékek fiataljai hallgattak. Novelláit, érdekes történeteit olvasták a népszerű Zászlónk diákújságban meg a Magyar Cserkészben. Szót értett az I. világháború frontot megjárt nagy diákjaival, a főiskolásaival is. Ezért is szerkeszthette 1933-ban a Jamboree-, a cserkész világtábor napilapját. A Magyar Cserkészben az 1930-as évek közepén folytatásokban jelent meg a Fulgur regénye, melyben a jövő magyar valóságát az okosan felhasznált technika segítségével akarta felépíteni. Új világot rajzolt meg a fantasztikus technikai regényében. A Zászlónk Könyvek sorozatában az 1944-ben megjelent kötetben is ez az ifjúsági regény. A zseniális Fulgur- (magyarul: Villám) a főhős, segítői a kisdiák gimnazisták és a hozzászegődött főiskolások hada. Segítségükkel a távolba-látás eszközével - itt „Telehor” a neve - harcol a világbékéért, hőseit pedig az elpusztíthatatlan gaborit ruhába öltözteti. Velük állítja meg az országra támadó ellenséget. Mert Fulgur mindenre képes. Megszünteti a nyomort, és megvalósít egy olyan „Ogur országot” = azaz Magyarországot, amelyben boldogan élhetnénk ma is. A regény csodálatos álom volt, főleg a II. világháború vérzivatarában! A harmadik kötet, az „Iluska” kézirata 1945-ben elveszett, ezért a szerzője újra megírta ezt a könyvet.
Koszter atya 1944-45-ben regénytrilógiát alkotott: Lurkó becenéven nő fel az erdők nemes-embere. Ezt ezt követi a Fulgur története: ez az országalapító könyv, számos soproni helyszínnel. A soproni sziklavárából építi ki ezt a csodálatos álomvilágot. A trilógiát természetesen betiltották1945 után. Az atyát pedig Kalocsára száműzték. De a trilógia könyvritkasággá vált! Egy közelmúltban tartott aukción 36.000 forintért kelt el!
Koszter atya 1928-tól 1936-ig volt a soproni Szent Imre Kollégium igazgatója, a Frankenburg Irodalmi Körben a helyi irodalmi élet egyik számottevő személyisége. A regényében ő is szerepel „Father” néven mint gróf Thurzó Imre, azaz Fulgur egyik segítője. A történet valóban ezer szállal kötődik Sopronhoz. Még Fulgur csodarepülői is a várisi Békató tükrén át szállnak fel és vissza a sziklavárba. Ma újra olvasható a regényes álomvilág Fulgur kötete, melyben az atya a világbékét teremti meg kis hősi csapatával. A művet 1944 után másodszor tette közzé a Szent István Kiadó az első kiadással azonos formában.
Sötét/Világos mód