A Papréti tornacsarnok avatása 1867-ben

1863-ban néhány lelkes soproni polgár úgy határozott, hogy a testmozgás elősegítésének érdekében városunkban egyesületet alapítanak. Ihász Rudolf országgyűlési képviselő, Finck János jegyző, Gallus Sándor ügyvéd, Hirnschrodt Károly rézműves, Dr. Kánia József ügyvéd, Klauzer Károly tanácsos, Kugler György aranyműves, Laehne Frigyes magánintézet tulajdonos, Pfendesack M. Lajos kereskedő, Proszwimmer Lajos tanácsos, Rösch Frigyes tanár, Storno Ferenc festőművész, Schuster Károly üveges, Seltenhofer Frigyes fecskendőgyáros és Spiess Antal tanácsos az egylet céljául azt tűzte ki, hogy "a rendes testgyakorlatokat életbe hozza, serkentse, ahhoz alkalmas oktatást nyújtson; egyúttal a tűzoltáshoz a helybeli hatóság vezénylete alatt tettlegesen és szervezett segéllyel közreműködjék".

A tornagyakorlatokat már 1863-ban megkezdték, önálló épületük nem lévén, a Magyar Király szálloda kertjét vették igénybe erre a célra, melyet a tulajdonosok készségesen és mindenféle ellenszolgáltatás nélkül bocsájtottak az egyesület részére. Nem volt azonban hozzájuk ilyen kegyes a tanács, mivel megtagadták az egyesületi jog megadását, mondván: "hogy testgyakorlatok megtartásához nem kívántatik meg az egyesületi jog, jól szervezett tűzoltóság felállítására pedig a városi hatóság köteles."

Rösch Frigyes lelkes, kitartó munkájának köszönhetően a kudarc ellenére folytatódtak a tornagyakorlatok, a szálló kertje mellett többek között az evangélikus templom tornyának építésénél felállított sátorban is, melyet ideiglenesen tornateremként használtak a testmozgásra vágyó soproniak.

1866-ban végül a megváltozott formában előterjesztett alapszabályra áldását adta a tanács, így április 26-tól immár hivatalos formában, bejegyzett egyesületként folytathatta a munkát a közösség. Az örömteli eseményt június 17-én és 18-án dísztornával és táncmulatsággal ünnepelték, júliusban pedig létrehozták a Torna bizottságot és a Tűzoltó bizottságot, melyek innentől kezdve az egyesület két külön egységeként, mégis teljes összhangban dolgoztak egymás mellett. Ekkor már egyre növekedett az igény egy önálló épület felépítése iránt is.

Így aztán az 1867-es Tornász - és tűzoltóbál bevételét már teljes egészében a tervezett épület felállítására különítették el, március végén pedig Rösch Frigyes a város közgyűlése előtt is indítványozta, hogy építessék önálló városi tornacsarnok a Papréten.

Az alapkőletételre 1867. június 23-án került sor, szeptember 22-én pedig nagy ünnepség keretében nyitották meg Magyarország első tornacsarnokát.