1855-ben fogadott először növendékeket a Zahradnikné gróf Bolza Matild kezdeményezésére létrejött alapítvány által támogatott intézmény, mely a harcokban elesett tisztek árván maradt leányainak gondozását tűzte ki céljául.
Az első időkben alig egy tucat növendéket fogadó nevelőintézetet - még nem intézeti formában - működtető alapítvány 1869-ben vásárolta meg a mai II. Rákóczi Ferenc utcában azt az ingatlant, mely aztán több átalakítás után egészen 1944-ig fogadta a gyerekeket. Az 1922-től Magyar Királyi Zrínyi Ilona Honvédtiszti Leánynevelő Intézet néven működött az intézmény.
Az évszámokkal és adatokkal kőbe vésett tények mellett ezúttal azt is megmutathatjuk Önöknek, milyenek voltak a Szabó Magda Abigél című regényéből megismert Matula Intézetet idéző leánynevelő hétköznapjai.
Germarz Alice, az 1941-ben végzett osztály egyik növendéke osztotta meg velünk a család archívumának nagy becsben tartott felvételeit, melyekhez a következőket írta:
Ezek a kis képek is azt igazolják, hogy volt Sopronban egy intézet, ami nem csak iskola volt, hanem otthona is sok fiatal lánynak, nővéremmel együtt jártunk ide. Pótolva apai, anyai gondoskodást, szeretetet, de szigort is. Egészségünkért mindent megtettek az orvosi rendelő dolgozói. Az udvaron - erről sajnos nincs fénykép - sportolási lehetőség volt: teniszpálya, kugli, futó-távol-és magasugró pálya, télen korcsolyapálya. Az intézet szigorú szellemét vitték tovább a "nagy életbe" ezek a hölgyek, erre szükség is volt, az elkövetkező nehéz időkben. Még 95 évesen is hálával, szeretettel gondolok vissza az itt töltött évekre.
A leánynevelő történetét feldolgozó, 2013-ban kiadott Szeretettel, hűséggel című kiadványban az 1941-ben végzett évfolyam teljes névsora olvasható, ők azok, akik a felvételeken is láthatók:
- Ambrus Gyöngyi
- Bachó Zsuzsanna
- Bánsági Margit
- Bezerédy Mária
- Csabay Ilona
- Germarz Alice
- Gömbös Sarolta
- Gunda Márta
- Hornyay Zsuzsanna
- Illés Magdolna
- Karner Ilona
- Kass Zsuzsanna
- Kelényi Judit
- Király Magdolna
- Kozmáry Veronika
- Makay Magdolna
- Neuberger Valéria
- Pókay Margit
- Schuster Margit
- Szakonyi Katalin
- Tepliczky Edit
Arról, hogy miként teltek a lányok hétköznapjai, a képek és leírásaik mellé mintegy aláfestésképpen íme két rövid részlet Závodi Szilviának a Hadtörténeti Múzeum értesítőjében 2005-ben publikált írásából:
A növendékeknek kötelező volt minden héten szüleiknek vagy gyámjaiknak levelet írni. Az intézet a szülőktől is elvárta, hogy egy héten egyszer ők is írjanak a diákoknak, ezt nevelési célzatból tartották fontosnak. A levélpapírt, levelezőlapot és a bélyeget az iskola vásárolta meg a tanulók zsebpénzéből. Élelmiszercsomagot évente kétszer kaphattak a növendékek, születés- és névnapjukkor.
Ezeken kívül mikuláskor érkezhetett egy édességcsomag. A jeles napi ajándékcsomagok öt kilogrammnál nem lehettek nehezebbek, és nem tartalmazhattak húsfélét. A születés- és névnapokat be kellett jelenteni év elején az osztályfőnöknek. Ha valakinek az ünnepnapjai kívül estek a tanéven, választhatott magának egy tetszés szerinti napot. A növendékek részére szánt zsebpénz és különóradíjakat postautalványon küldhették a szülők. 1941-ben a zsebpénz összege alsó évfolyamosoknak havi három pengő volt, míg a felsőbb tagozatosoknak havi hat pengő.
Az egyik növendék 1941-ben a következőket írta naplójába: „reggel 6 óra 40-kor ébresztő, jön az ügyeletes növendék (VIII-os), felkelt, esetleg egy pohár vízzel. Széjjeldobjuk az ágyat, persze rendesen: fejnél egy matrac, lábnál kettő, pokróc összehajtva középen, rajta párna. Az ágynak és a pokrócnak »fedezni« kell, vagyis egy síkban kell lennie. Mosakodni mentünk. A kicsiknek feltartott karral kell megmutatni, hogy mindenütt be vannak szappanozva, s a fogkefét is meg kell mutatni, hogy rajta van-e a krém. (...) Reggelire általában tejeskávé vagy kakaó, vajas vagy sajtos zsemle vagy kalács van. Aztán sorakozunk és felmegyünk a hálótermekbe bevetni az ágyakat és az ágyak mellé állunk vigyázzállásban. A csoportnapos tanárnő megnézi, rendben van-e minden. Majd lemegyünk a tanterembe, melyet az osztályügyeletes növendék tart rendben s felelős az osztályelsővel a rendért. (...) Nagytízpercben, úgy 11 óra körül van a kihallgatás: mennek az osztály- és csoportügyeletesek s akiket még »kiküldtek«, vagyis rendeltek -, tartja a századparancsnok. (...) 5 óra 40-kor van a parancshirdetés, levélosztás, majd 20 perc szünet, aztán ismétlés. Mindig benn van az ismétlés-ellenőrző tanárnő. Ha megtanultuk a másnapi leckét, átmehetünk az üdülőbe vagy zongorát gyakorolni a zongoraszobákba. Vacsora után 9-kor van a takarodó. Ilyenkor a csoportügyeletes növendéken kívül, aki a nyugvó létszámot jelenti, mindenki fekszik. Lehet aludni, de ez ritka eset, mert tulajdonképpen most kezdődik az élet. A szobaparancsnok ágyát szétkapcsoljuk, kefét vagy szivacsot, vagy lavór vizet teszünk bele. Ok ezen jót mulatnak mindig. (A teljes írás a Hungaricana oldalán keresztül érhető el.)
Sötét/Világos mód