Orsolya tér - Lunkányi-ház sarka, Gyóni-ház

A tér volt a középkor sópiaca. Szekereken hozták a sótömböket kelet bányáiból, de nyugat felől is (Schuster krónikájában olvasható, hogy 1849 augusztusában a zavaros helyzet miatt nem tudnak magyar sót hozni, viszont nagy mennyiségben próbálják eladni az osztrák finomított sót, amit nem kedvelnek a háziasszonyok, mert nem elég sós.) Később hússzékeknek adott helyet a tér. Az orsolyita apácák Sopronba költözése (1747) és térfoglalásuk után kapta mai nevét. (Iskolájukat 1858-ban kezdték építeni. A kápolnájuk után emelt templomukat 1862-ben szentelték föl.) Balra a Fegyvertár utca felől a Lunkányi-ház sarka még áll, úgyszintén szemben az orsolyiták zárdájához tapadó Gyóni-ház. Lunkányi János Széchenyi István jószágkormányzója volt, Gyóni Géza költő, újságíróként lakott ott. Mindkét épület a bombázások, illetve az utóbbikat követő közömbösség és pénztelenség áldozatává vált.