A Honvédfőreáliskola épületei

1. Magyar Királyi Honvéd Főreáliskola alapítva 1898 - az épület Honvéd út 1. (ma Bajcsy-Zsilinszky út)
   1. 1919-ben kettéválasztották egy része Győrbe, ill. Jutasra került. (Trianoni béke, katonapolitikai viszonyok)
   2. A maradék Magyar Királyi Állami Főreáliskola néven tovább működött ebben az épületben 1922-ig.
2. 1735. Selmeci Bányatisztképző Iskola alapítása
   1770. Az Iskola Akadémiai rangra emelése - Bányászati és Erdészeti Akadémia
   1904. Bányászati és Erdészeti Főiskola 4 szakosztállyal (bányamérnöki, fémkohómérnöki, vaskohómérnöki, erdőmérnöki)
   1919. A főiskola Selmecbányáról Sopronba költözik
3. Károly laktanya - Felkelő út (ma József Attila utca)
   1919 március - áprilisában itt rendezkedett be a Selmecbányáról idetelepült Bányászati és Erdészeti Főiskola 1922-ig.
   1922. A két intézmény helyet cserélt.
   Honvéd út: 1922-től
   1922. Bányászati és Erdészeti Főiskola
   1934. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar
   Felkelő út: 1922-től (Miután a katonai viszonyok tisztázódtak.)
   1922. Rákóczi Ferenc reáliskolai nevelőintézet
   1936. Rákóczi Ferenc honvéd nevelőintézet
   1938. Rákóczi Ferenc honvéd főreáliskola
   1941. Rákóczi Ferenc honvéd gyalogsági hadapródiskola
   1944. szept. Egyesített honvéd gyalogsági hadapródiskola

A színezett képeslapon három nagy középület fordul majdnem délkeletnek. Tőlük északnyugatra volna az éppen elnevezett Erzsébet-kert, jobbra tovább a Déli vasút pályája mutat Szombathely felé, aztán a város következik, ahonnan a képeslapon szemlélhető épületek már a "síneken túli városrész". Előttünk a fasorral jelzett Honvéd út indul a Lőverek irányába. A fotós a sűrű növényzet között kanyargó nevesincs-ösvényről nézi a Honvédfőreáliskolát. Tervezője a Nagy-Magyarország határain túl is jól ismert Alpár (Schökl) Ignác, a késői historizmus mestere (1855-1928). A józsefvárosi reáliskola után kőművestanoncnak jelentkezett, hogy fizikailag is kiismerje a szakmát, aztán egyetemen tanársegéd és berlini építészek mellett fejlesztette tudását. 1888-tól önálló tervező. Legalább 130 jelentős alkotását tartják számon, köztük az Ezredéves Kiállítás épületeit. Érdekes, hogy honvédfőreált hármat is tervezett, méghozzá mindet 1897/98-ban. A pécsit átépítették a Pécsi Orvosi Egyetem központi épületéve 1965-1970 között, a nagyváradiról nincs adatom, az önkényes sorrendben harmadikkal a mai Nyugat-magyarországi Egyetem büszkélkedhet. Írt róla Kubinszky Mihály is.

A főépület és a jobb szélső tömb között a szállodának indult szivarkapapírgyár sejlik föl. A színező önálló alkotásának látszik.