Az 1920-as évek elején több, a városban működő pénzügyi hivatal, így a pénzügyigazgatóság. a számvevőség, az állampénztár és a pénzügyőrség elhelyezésének kérdése vált egyre sürgetőbbé, hiszen az említett hivatalok addig bérelni voltak kénytelenek a helyiségeiket, melyek egyre szűkebbnek bizonyultak számukra. A probléma megoldása, vagyis egy esetleges új épület építése egyben a trianoni békekötés után gazdasági életterétől elszakított város iparosainak körében jelentkező munkanélküliség gondját is némileg orvosolhatta volna.
1924-ben végre megoldódni látszott a helyzet, miután a kormány jóváhagyta a soproni pénzügyi palota építését, hangsúlyozva, hogy az épülettel a népszavazás eredményét kívánják elismerni.
A Budapesti Hírlap 1924. áprilisában már arról cikkezett, hogy megkezdődött a tervpályázat előkészítése, melyet a tervek szerint májusban már ki is fognak írni. Ekkor már ismert volt, hogy az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem a Várkerület és az akkortájt már megnyitni tervezett Árpád utca sarkán áll majd az épület, hanem a városi közlekedés vérkeringésében már akkor jelentős utcának számító Erzsébet utcában, az evangélikus konvent telkén, a régi temető helyén.
A pályázatot a budapesti Zobel Lajos – akinek egyébként utolsó munkája volt az épület terve – és Exler Jenő tervezők nyerték, míg a kivitelezési munkálatokat helyi iparos, Boór Gusztáv cége végezte.
A remények szerint az épületnek még 1924-ben tető alá kellett volna kerülnie, ám még ennek az évnek őszén is voltak remélt, ám meg végül nem valósult változtatási igények, melyeket maga a polgármester nyújtott be a Pénzügyminisztérium felé, ezeket azonban Búd János miniszter elutasította.
1924-25 telén ideiglenesen leállt a munka, majd 1925. tavaszán már lelkendezve írták a lapok, hogy a munkanélküliséget enyhítve az építkezés közel 100 munkásnak ad biztos megélhetést.
A nagy várakozással kísért átadás után a palota alig 20 évig volt otthona a város pénzügyi hivatalainak. A háború alatt katonai kórház működött benne, majd később a Magyar Szocialista Munkáspárt helyi székháza lett. A rendszerváltás után rövid ideig kollégiumként üzemelt, majd az egyetemhez került. Felújítása után az épület a Közgazdaságtudományi Kar székhelye lett.
Sötét/Világos mód