A régi Nagyuszoda

A Nagyuszoda a jelenlegi Fűzfasor helyén volt megtalálható. A történeti hűség kedvéért: a Fűzfasor csak 1940-től létezik.

Az Ó-uszoda, más néven Nagyuszoda az Ikva patak (Spital bach) duzzasztásával jött lére a Káposztás földek (Krautäcker) és a Bécsi-domb lankái közt, 1845-ben, a városhatáron kívül. Létrejöttének oka, az Ikva hektikus vízjárása, a Kertes utca helyén levő vízimalom működésének biztosítása. A patak a gát után kettévált, malom felé és kb. a jelenlegi mederben folyt, majd újra egyesült a Patak utca előtti szakaszon.

1839-ben Fertőbozon (Holling) a környék földesura, Széchenyi István szabadtéri fürdőt épített, amit nagyon sokan látogattak Sopronból is, legalábbis eleinte. Az egyszer fellobbant lelkesedést nem követte állhatatos javító, bővítő és szervezőmunka. Az emberek megunták a hosszú gyaloglást, inkább a Nagyuszodában fürödtek azontúl. 

Később, Flandorffer Ignác is részt vett az Uszoda Részvénytársaság, az ún. Kisuszoda létesítésében. Az alapszabályokat a Földművelés- Ipari- és Közlekedésügyi minisztérium 1868. március 30-án hagyta jóvá. A Kisuszoda az Ösvény utcában létesült.

A Nagyuszoda az Uszoda utca felől volt megközelíthető, ezért (és a Kisuszoda) miatt kapta az utca a nevét. A Nagyuszoda vize még ekkor is a város határán kívül hullámzott. A megduzzasztott Ikva patakból, több mint 200 m hosszú tó alakult ki, melybe cölöpökre kabinsort és trambulint építettek.

1923-ban alakul meg a Pannónia Úszó Egyesület Sopron, amely 1926-ban létrehozza az ún. Nagyuszodát, ahol ötvenes pálya várja a sportolókat. (1929-ben szombathelyi vállalkozó a tulajdonos).

Az árvízek többször okoztak kárt a felépítményekben. A II. világháború pusztítása után karbantartás (kotrás) híján az uszoda elveszítette ebbéli funkcióját.

Az 1960-as városrendezési tervben elsősorban megszüntetését, vagy mesterséges uszodaként hasznosítását tervezték, de az 1965-ös árvíz megadta a kegyelemdöfést, gátját átvágták, majd az új patakmeder kialakításával föld alá került az egykori Nagyuszoda.