Német, illetve magyar anyanyelvű szülei az evangélikus vallásban nevelték az akkor Vas megyéhez tartozó Pinkafőn (ma Pinkafeld, Burgenland). Elemibe nem ott, hanem Koltán (Nemeskolta, Vas megye vasvár...
Lenck Emil villája 1890-ben épült. Otto Hofer építész terve, a bécsi historizmus jelentős alkotása. Winkler Gábor kiemelten foglalkozik vele és a hozzá tartozó télikerttel, de nem szól az épület előtö...
Apjának, Fabricius János Andrásnak rosenecki Wekher Erzsébettel kötött házasságából 1823. március 27-én született kilencedik gyermeke. A latin nyelvű családi krónika magyarra fordítója, akkor volt a t...
Fabricius Andreas (1770. július 18—1847. április 9.), a reformkor egyik polgármestere városunkban.A későbbi polgármester gyerekkora, gonosz mostohája miatt, igen nehéz volt. Német iskolában tanult meg...
Évtizedek visszatérő beszéd- és újságtémája volt Sopronban annak a helyi pénzintézetnek a csődje, amely 1901. október 18- án jelentette be fizetésképtelenségét. Ezen a „fekete pénteken” véget ért Sc...
A többkötetes nemesi családtörténeti összeállítások nem tartalmazzák a Fel(ső)szopor községben (Sopron megye, csepregi járás) már a 15. századtól birtokos családot. Ez a falu adta Szombathelynek az el...
Az akkori Sopron vármegyéhez tartozó Völcsejen született 1879. február 8-án. Elsajátította a cipészszakma fortélyait, s ezzel kereste kenyerét azután is, hogy beköltözött a megyeszékhelyre, ahol rövid...
Apja az állami monopólium bevezetéséig dohánnyal kereskedett Sopronban, és gyártotta a cigarettát. Finck János 1837. június 23-án született. Miután elvégezte a bencéseknél a gimnáziumot és leérettségi...
A testvérek neve a soproni mozitörténettel fonódott össze. Hartmann Jakab a Bánátban, Kiskéren született 1880-ban, öccse pedig 1884-ben, állítólag nemesi családból. Pozsonyi kísérletezés után költözte...
A soproni turisták egyik vezéralakja 1860. január 23-án született a Sopron vármegyei Pinkafőn (ma Pinkafeld Burgenlandban). Felső nép- és polgári iskolákra érvényes oklevelét Budapesten szerezte 1881-...
Zupančić Miklós Károlynak, a zenéért lobogó tanárnak egyik tanítványa volt Hoffer Ottó, a soproni német gyökerű művelődés szorgalmas és igen szerény munkása. Apja Hoffer Kálmán, Győrből áttelepült kat...
A „kettős egyéniségű” emberek korában — a reformáció tanainak és a katolikus hagyománynak kettősségében — élt kitüntetett életet városunkban Hummel Kristóf. A vele kapcsolatos első dátum 1531, amikor ...
Már magában az a tény feljegyzésre méltó, hogy két gyógyszerész — apja és fia — 120 esztendeig szolgálta, gyakorlatilag folyamatosan, Sopron egészségügyét, betegeit. Jéhn Vilmos 1880. július 17-én Béc...
Flamisch György kőszegi pékmester fia második gyermekként látta meg a napvilágot 1872. január 2-án. Még hárman követték a sorban. A nehéz anyagi körülmények meghatározták életútját, amely zenei pálya ...
Kasinsky, a nagyapa, a szabadságharc lengyel légiójában harcolt, majd földet művelni maradt az országban. Az apa mozdonygezetó lett, aki szabad idejében rajzolgatott, anyja viszont a zenéhez vonzódott...
Latinul írta meg sírversét, mely összefoglalója életének. Ma már kevesen értenék. Álljon hát itt fordításban: „Aki állandóan másoknak élt, magától sokat megtagadva, végre nem másoknak, hanem magának h...
A soproni zenésztársadalom nagy öregje az akkor Moson vármegyei Sásonyban (ma Winden am See) született 1893. április 13-án. Klafsky Sándor iskolamester népes családjában ő volt a tizenharmadik gyerek....
Kisbirtokos és bérlő családjába született Tápióságon (Pest megye), ötödik (legfiatalabb) gyermekként, 1876. augusztus 31-én. Apja tönkrement, s Budapesten vállalt állást. Antal a Markó utcai főreál ta...
A város főlevéltárosa, egyben a Deák téri Kultúrpalotába költözött Múzeumnak — Bünker János Rajnárd korai halála után — egyedüli vezetője, hirtelen távozott az élők sorából. A szívós, karcsú, látszóla...
A magyar édességek őse a mézeskalács volt, mivel az Árpád-korban még csak a mézet ismerték édesítőként. Ott készítették, ahol voltak méhészek. Az első fehér- és finomsütők II. Géza király idején Német...
Jóravaló, hűséges, makulátlanul tiszta jellemű férfinak jellemzik a róla írt nekrológban. Olyan ember volt, aki egyenesen, nyíltan és melléktekintet nélkül kimondja a véleményét a hivatalos életben ép...
19. század Sopronára inkább illett a 20. században használt jelző: iskolaváros. Az evangélikus líceum és bencések gimnáziuma mellett lassan megszervezték a reáliskolát, a különböző tanítóképzőket, a z...
A soproni evangélikus anyakönyvek Carl Litfaß származási helyeként a német Naumburg an der Saalet jelölik meg, s ez az adat ismétlődik gyermekei születésének bejegyzésénél. 1920-ban és 1924-ben még sz...
'A soproni erdők atyja' nem soproni. A Szudéta-vidéken született 1851-ben (ne feledjük, hogy akkor ez is az osztrák birodalomhoz tartozott, mint Magyarország, s benne városunk). Pályázat útján került ...
Egy csepregi zenésztársaság 1861-ben úgy találta, hogy Sopronnak nincs „magyar zenebandája”, márpedig e nélkül nem lehet meg hazánk egy nevezetesebb városa sem. Ők ezt az igényt ki tudnák elégíteni, e...
Csehországnak 1729 óta védőszentje a Kossuth Lajos utca végében, a Rák-patakon át ívelő híd mellett állott, amíg a második világháborúban tönkre nem ment. (1833-ban már megvolt, tanúsítja egy Anton Si...
Az első világháború előtti évtizedek magyarosodása magával hozta a szórakoztató zene magyarosodását is. Mi mást jelenthetett ez, mint a cigányzenekarok térhódítását. Munczy Lajosék mellett a Nyári Rud...
Peéry (Limbacher) Rezső író, kritikus és műfordító Pozsonyból került Sopronba. (Anyai nagyapját hívták Peérynek.) 1945-ben vették föl a kitelepítendők listájára, de csak 1950-ben találta meg helyét vá...
A krónikaíró apja, Lipót, 1723-ban — Szakolcát elhagyva — telepedett le és nyerte el a polgárjogot Sopronban. Mesterségét, a posztónyírást folytatta itt gyökeret vert két fia, Gottlieb és Dániel. Ez u...
Sétaterünk tavaszi díszbe öltözik. A rozsdaszínű gesztenyefák és bokrok már zöld kokárdákat helyeznek a legkülső ágvégekre és nemsokára egészen kibomlanak a levélrügyek, és a törzsek a természet legsz...
Kőszegen született 1825. május 16-án. Előbb tanuló Reihard helybeli nyomdájában, majd segéd ugyanott. Vándorbotot fog, és Bécsben. illetve Pozsonyban képezi magát tovább. 1846-ban már Sopron kapuján k...
Röttig Gusztáv szegény család gyermekeként született Bécsben 1855. december 8-án. Szülei: Röttig Károly és Sedlacsek Janka. Csak nagy áldozatok árán tudott néhány osztályt elvégezni egy reáliskolában....
A 19. század Sopronának legismertebb hivatásos fényképésze volt, legalább annyira, mint festészetben a 18. században működött Dorffmaister István. S ahogy minden bizonytalan eredetű festményre rámondt...
Sopronban született 1835. december 8-án. Szülei: Russ János és Hoffmann Veronika. Városszerte közismert személyiség volt. Öregkorában külsőre inkább valamilyen prófétára hasonlított. Megtestesítője ré...
Seltenhofer I. Frigyes (1789—1846) bécsi harangöntő-mester 1816-ban Sopronba költözött. Itt megvette Mahr Ferencnek a Magyar utca és Pócsi utca sarkán álló műhelyét, és abban folytatta tanult mestersé...
A tér volt a középkor sópiaca. Szekereken hozták a sótömböket kelet bányáiból, de nyugat felől is (Schuster krónikájában olvasható, hogy 1849 augusztusában a zavaros helyzet miatt nem tudnak magyar só...
Sötét/Világos mód