Kótai Mónika

Az egykori Indóház utcát 1877. körül nyitották meg, amikor felmerült az igény az Újteleki kapu és a Déli vasút összekötésére. Az utca arculatának kialakítása Hausenauer Ágost városi főmérnök tervei al...

A Városi "Muzi"- Lezajlott az ünnepség, melynek keretében megnyitották a soproni díszes Kulturpalotát. Idegen és helybéli notabilitások sürgölődtek forgolódtak, hogy a megnyitás minél díszesebb, minél...

A régi lovassági laktanya elbontása után 1896-ban nyílt meg Sopron új utcája, a Lackner Kristóf utca. Már nem sokkal a századforduló után két városi jelentőségű épület, a Törvényszék illetve a Kereske...

Az 1853-ban Laehne Frigyes (1822–1881) által alapított és a család nevét viselő intézet a Bécsi úton működött, eleinte szerényebb tanulólétszámmal. 1876-ra, amikor az intézet nyilvánossági jogot kapot...

A Várkerület 79. számú házban - akkor még Várkerület 88. - 1881-ben alapította meg vállalkozását a három Lederer fivér, József, Leó és Sándor. 1936-ban nyújtották be kérelmüket a tanács felé, miszerin...

A Lénárd-kereszt (Lénárt-kereszt) a 15. század közepén a Kis Pócsi kapu közelében állt a városfal külsejéhez támaszkodva. 1885-ben a Kuruc-domb aljára, majd 1933-ban a Bécsi útra került. Középkori gót...

Hetvényi Lajos líceumi vallástanár már a Soproni Pedagógiai Társaság 1909-es ülésén felvetette, hogy szükség volna Sopronban egy olyan nevelő közösségre, amely a helyes útra terelve neveli fel a jövő ...

A Limberger- vagy más néven Sziesz-ház (Várkerület 19.) a középkortól 1682-ig a város fürdőháza volt, mai formáját Limberger György kereskedőnek köszönheti, aki 1757-ben átalakíttatta a homlokzatot, a...

A Lőver bizottságot 1886-ban alapította dr. Nelky József ügyvéd azzal a céllal, hogy legyen egy szervezet, ami a Lőverek fejlesztésének ügyét felvállalja, például azzal, hogy szorgalmazza utak építésé...

Az 1886-ban alapított Lőver bizottságnak amellett, hogy többek közt lőveri utak építését szorgalmazta, fontos feladata volt a közbiztonság megteremtése is. A Lőverekben dolgoztak ugyan csőszök, az ún....

Egy, a Lőverekben létesítendő fürdő építésének ötletét Dr. Nelky József vetette fel még 1895-ben, és bár mind a Lőver bizottság, mind pedig a Városszépítő Egyesület támogatta az elképzelés megvalósítá...

Lunkányi János (1775-1853) 1793 és 1809 között Széchenyi István nevelője, később a család összes birtokának jószágigazgatója. Családja az Orsolya tér 4. szám alatti, már az 1734-es első telekkönyvben ...

1901 és 1921 között a Lőverek alján lévő Magyar Királyi Főreáliskolában 887 növendék fejezte be a tanulmányait. 1922 februárjában a főreáliskola épületét átadták a Selmecbányáról Sopronba költöző Bány...

Zahradikné gróf Bolza Margit 1850-ben szervezett gyűjtést az 1848-49-es szabadságharc után árván maradt tiszti leányok számára. Az eredményes gyűjtésnek köszönhetően eleinte a Szent Orsolya-rend intéz...

Az Oedenburger Zeitung 1899. február 23-i számában aggodalmaskodó hangvételű írás jelent meg arról az elképzelésről, miszerint a város az új kórházat a Kuruc-dombon, a marhavásártértől nem messze, a B...

A korabeli képeslapon a Bécsi úton, a Szent János-templom - ez idő tájt az Irgalmas nővérek templomaként is nevezték - mellett az egykori Víg paraszt fogadó épületének 1905-ös átépítése után létrehozo...

A Sopront körülvevő várfal előtt egykor hatalmas térség terült el, itt tartották a vásárokat. 1718-ban a lakosság azt kérte a tanácstól, hogy létesítsen egy kutat a piac szomjas embereinek és az állat...

Az 1957. április 4-én, a Várkerületen felállított szovjet emlékművet 1992 márciusában gondos szétszerelés után távolították el a helyéről és szállították a bánfalvi Hősi temetőhöz. Mielőtt új helyén, ...

A mai Mátyás király utcát Ullein építőmester javaslatára 1898-ban Király utc(z)a néven nyitották meg a Győri pályaudvar és a Deák tér között. Az utcát 1914-től Vilmos császár útnak hívták, majd 1927-b...

A mai Mátyás király utcát 1893-ban nyitották meg a Győri pályaudvar és a Deák tér között, Király utca néven. Később - az I. világháború után - Vilmos császár útnak majd 1927-től Mátyás király útnak hí...

A telken, ahol a Vármegyeháza található, eredetileg két ház állt, az egyiket 1793-ban, a másikat 1821-ben vásárolta meg a vármegye. A jelenlegi épület építése 1828-ban kezdődött meg Hild Vencel tervei...

A Móricz Zsigmond utca 2-es számú ház a 18. században egy neves soproni borkereskedő, Edlinger Vilmos palotája - a városban a mai napig Edlinger-házként is ismert -, majd 1818-tól Somogyi grófnő rezid...

Az 1903-ban alakult Dunántúli Turista Egyesület 1905-ös közgyűlésén hozott döntést egy kilátó építéséről, melyet a Nyíresre terveztek és melyet az akkor szolgálatba lépésének 30. évfordulóját ünneplő ...

Az egykori tulajdonosról P-müller / Pémüller háznak nevezett épületben (Hátsókapu 8.) működött Müller Paulin fűszerkereskedése. A neves kereskedő élete során nemcsak önnön vagyonának gyarapodását tart...

A neológ zsinagóga a Templom utcában 1876-ben épült, Schármár János tervei alapján. A hitközség rabbija 1894-től 1944-ig Dr. Pollák Miksa, Pap Károly író édesapja volt. A közösség vezetése mellett Pol...

1764-ben Primes György (1699-1776) plébános kezdeményezésére közadakozásból emeltek kápolnát Nepomuki Szent János tiszteletére a Várostorony mellett. A 19. század végén, az új városháza építésekor a k...

1738-ban Preysing generális a városi téglavetőből 32500 darab téglát vásárolt a számadáskönyv tanusága szerint, hogy az Újteleki kapun túl kívül eső kertjében házikót építsen. 1763-ban a felesége árve...

Az 1920-30-as években a turistaság, a természetjárás virágkorát élte Magyarországon, Sopronban pedig különösen, köszönhetően többek között a Dunántúli Turista Egyesület tevékenységének. A Sopronról és...

A Szent György utcai intézményt 1802-től működtette a Szent Benedek-rend. 1922-ben az iskola felvette Szent Asztrik nevét, eztán a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Soproni Szent Asztrik Katolikus Gimnáz...

A Pannónia Szálló 1891 és 1893 között épült, a város költségén, az egykori Arany szarvas fogadó helyén. A szálló egyben átvette a korábban mellett állott Magyar király fogadó funkcióját is. A Pannónia...

"A II. világháború után, 1949-ben egy bizonyos Pödör Béla volt a Pannonia bérlője, az ő idejében államosították a szállodát. A levéltári iratok szerint 1950-ben a szálloda tulajdonosa már a Soproni Sz...

A Paprét elnevezése onnan ered, hogy a terület egykor a plébános illetményföldje volt. A területet 1850-ben nevezték el Paprétnek, előtte hívták többek közt Tornarétnek is. 1950-től Ifjúság tér lett a...

A Fő tér 2. szám alatt álló Patikaház kapcsán fontos megemlíteni Gensel János Ádámot, aki ebben a házban született - emléktáblája a ház falán található - és aki az első volt Magyarországon, aki az idő...

Az 1912-ben alapított pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem a Trianoni döntés után Magyarországra települt át, első hazai tanévnyitóját 1923-ban tartották Pécsett, ahol az intézmény három kara: a bölcsész...

Az 1920-as évek elején több, a városban működő pénzügyi hivatal, így a pénzügyigazgatóság. a számvevőség, az állampénztár és a pénzügyőrség elhelyezésének kérdése vált egyre sürgetőbbé, hiszen az emlí...

A tér 1906-ban vette fel a katonaévei alatt városunkban is megfordult költő nevét, ugyanebben az évben lett gazdagabb a képeslap bal oldalán látható banképülettel. Az Osztrák-Magyar Bank szomszédságáb...