Archívum

A színezett képeslapon három nagy középület fordul majdnem délkeletnek. Tőlük északnyugatra volna az éppen elnevezett Erzsébet-kert, jobbra tovább a Déli vasút pályája mutat Szombathely felé, aztán a ...

A XVIII. század végén a Pejachevich grófok kertje állt a mai Széchenyi tér és Várkerület sarkán. 1836-ban azonban a telken már egy kisebb palota és két másik épület is állt. A kertet a grófi család ké...

Olyan jó látni, hogy ha lassan, apró lépésenként is, de újjá szépül egy-egy ház, egy-egy kincs a városban. Ilyen a Rákóczi utca 53-as számú gyönyörű épület. Kibontakozik hajdani szépsége és ha odafigy...

A Templom utcát 1906-ban majdnem II. Rákóczi Ferenc utcává nevezték át. Ebben az évben történt ugyanis, hogy Rákóczi hamvait hazaszállították Magyarországra, és a város vezetőiben felmerült, hogy ezen...

A Szent Domonkos-rend diákotthona a Lőverekben. Az 1943. november 25-én felszentelt épület Winkler Oszkár tervei alapján készült és 80 diáknak biztosított szálláslehetőséget. Az államosítás után közép...

Sopron egykori fürdőházát 1836-ban építették a mai Ferenczy János utca és Kossuth Lajos utca sarkán. (A Ferenczy János utcát ezért 1866-tól Fürdő utcának, majd 1886-tól Fürdőház utcának hívták.) Az ép...

Az 1916-ban átadott Károly-laktanya épületei ott voltak, ahol ma a József Attila lakótelep tömbjei állnak. A kaszárnya épületeiben kezdődött meg az oktatás 1919. április 28-án a Selmecbányáról városun...

Az 1600-as években épült Kárpáti-malom több család tulajdona volt, mielőtt a Kárpáti-család birtokába került volna. A malom 1949-ig működött, aztán állapota fokozatosan romlani kezdett. 2018-ban átadt...

A Kaszinó már a háború előtt kicsinek bizonyult az igényeknek. Már 1943-ben készültek tervek az átépítésre, de a háború közbeszólt. A háborús kisebb károkat (tetőbádog, tetőüvegezés) hamar helyreállít...

Az 1843. március 12-én alakult Kaszinó Egyesület első otthona a Petőfi téren a mai iskola helyén egykor állott Redoutban volt, majd 1859-ben költözhettek – köszönhetően Flandorffer Ignác közbenjárásán...

A Katolikus Legényegylet (Katholikus Legény Egylet) a kézműves és iparos ifjúság egyesülete volt, melyet Adolf Kolping alapított Kölnben, 1845-ben. Az első magyar egyletet Szabóky Adolf alapította 185...

A fekete-fehér fényképen látható katonai lőtér a Gleichenbergi (ma Ojtózi) fasor keleti végétől a Brand-majorig húzható egyenestől délre, az előbbihez közelebb eső erdőszélen terül el és időnként ma i...

Polgárságunk a békés idők beköszöntével egyre szívesebben húzott turistabakancsot lakkcipőktől nyomorított lábaira. Fentről még a füstös várost is jó volt nézni, mert ott kéklett a Fertő a szőlők hátt...

Az 1868-ban megnyitott Kisuszoda vagy Sportuszoda a soproniak életében számos formában jelen volt már a II. világháború előtt is, hiszen a Soproni Úszó Egylet már ekkor is működött, így a létesítményt...

A Svájcból az 1800-as évek végén Magyarországra települt Stauffer Frigyes Sopronban, a Kossuth Lajos utca és a Vadász utca sarkán álló villaépületben rendezte be új otthonát 1924-ben. A sajtkészítő cs...

Ki gondolná, hogy a ma leginkább a Gyógygödörről nevezetes Kossow-házban egykoron számos híres ember tette tiszteletét? 1634-ben az Országgyűlés alkalmával például itt szállt meg II. Ferdinánd, majd a...

Az egykori Indóház utcát 1877. körül nyitották meg, amikor felmerült az igény az Újteleki kapu és a Déli vasút összekötésére. Az utca arculatának kialakítása Hausenauer Ágost városi főmérnök tervei al...

A Kugler családi ház, ahol a festő unokaöccse, a szobrász is született, ma már teljesen összeépült szomszédjával és viseli a Várkerület 113-115-ös számot, közvetlen a Lenk-átjáró mellett áll az Előkap...

A Városi "Muzi"- Lezajlott az ünnepség, melynek keretében megnyitották a soproni díszes Kulturpalotát. Idegen és helybéli notabilitások sürgölődtek forgolódtak, hogy a megnyitás minél díszesebb, minél...

A régi lovassági laktanya elbontása után 1896-ban nyílt meg Sopron új utcája, a Lackner Kristóf utca. Már nem sokkal a századforduló után két városi jelentőségű épület, a Törvényszék illetve a Kereske...

Az 1853-ban Laehne Frigyes (1822–1881) által alapított és a család nevét viselő intézet a Bécsi úton működött, eleinte szerényebb tanulólétszámmal. 1876-ra, amikor az intézet nyilvánossági jogot kapot...

A Várkerület 79. számú házban - akkor még Várkerület 88. - 1881-ben alapította meg vállalkozását a három Lederer fivér, József, Leó és Sándor. 1936-ban nyújtották be kérelmüket a tanács felé, miszerin...

Hetvényi Lajos líceumi vallástanár már a Soproni Pedagógiai Társaság 1909-es ülésén felvetette, hogy szükség volna Sopronban egy olyan nevelő közösségre, amely a helyes útra terelve neveli fel a jövő ...

A Limberger- vagy más néven Sziesz-ház (Várkerület 19.) a középkortól 1682-ig a város fürdőháza volt, mai formáját Limberger György kereskedőnek köszönheti, aki 1757-ben átalakíttatta a homlokzatot, a...

A lovassági laktanyát (Baross út 22.) építésekor, 1881-ben, Ferenc Ferdinándról nevezték el. Későbbi névadója Nádasdy Ferenc gróf (1708-1783) tábornagy, 1754-ben lovasság tábornok, aki a hétéves hábor...

A Lőver bizottságot 1886-ban alapította dr. Nelky József ügyvéd azzal a céllal, hogy legyen egy szervezet, ami a Lőverek fejlesztésének ügyét felvállalja, például azzal, hogy szorgalmazza utak építésé...

Az 1886-ban alapított Lőver bizottságnak amellett, hogy többek közt lőveri utak építését szorgalmazta, fontos feladata volt a közbiztonság megteremtése is. A Lőverekben dolgoztak ugyan csőszök, az ún....

Lunkányi János (1775-1853) 1793 és 1809 között Széchenyi István nevelője, később a család összes birtokának jószágigazgatója. Családja az Orsolya tér 4. szám alatti, már az 1734-es első telekkönyvben ...

1901 és 1921 között a Lőverek alján lévő Magyar Királyi Főreáliskolában 887 növendék fejezte be a tanulmányait. 1922 februárjában a főreáliskola épületét átadták a Selmecbányáról Sopronba költöző Bány...

Zahradikné gróf Bolza Margit 1850-ben szervezett gyűjtést az 1848-49-es szabadságharc után árván maradt tiszti leányok számára. Az eredményes gyűjtésnek köszönhetően eleinte a Szent Orsolya-rend intéz...

Hogyha lehet tárczát írni szép asszonyokról, a kik második házasságot kötnek, miért ne lehetne ugyanezt tenni, mikor egy eddig inkább német, mint magyar színházba bevonul a magyar Thália? S mikor ez o...

Az Oedenburger Zeitung 1899. február 23-i számában aggodalmaskodó hangvételű írás jelent meg arról az elképzelésről, miszerint a város az új kórházat a Kuruc-dombon, a marhavásártértől nem messze, a B...

A Sopront körülvevő várfal előtt egykor hatalmas térség terült el, itt tartották a vásárokat. 1718-ban a lakosság azt kérte a tanácstól, hogy létesítsen egy kutat a piac szomjas embereinek és az állat...

Az 1957. április 4-én, a Várkerületen felállított szovjet emlékművet 1992 márciusában gondos szétszerelés után távolították el a helyéről és szállították a bánfalvi Hősi temetőhöz. Mielőtt új helyén, ...

A mai Mátyás király utcát Ullein építőmester javaslatára 1898-ban Király utc(z)a néven nyitották meg a Győri pályaudvar és a Deák tér között. Az utcát 1914-től Vilmos császár útnak hívták, majd 1927-b...

Ha egyike volnék a soproni krónikaíróknak, mint Csányi, Payr, vagy Schlachta Etelka, akkor már a tavasszal feljegyeztem volna az utókor számára, néhány száraz tőmondatban, hogy városunk jelképét, a da...