Hetvényi Lajos líceumi vallástanár már a Soproni Pedagógiai Társaság 1909-es ülésén felvetette, hogy szükség volna Sopronban egy olyan nevelő közösségre, amely a helyes útra terelve neveli fel a jövő ...
A Limberger- vagy más néven Sziesz-ház (Várkerület 19.) a középkortól 1682-ig a város fürdőháza volt, mai formáját Limberger György kereskedőnek köszönheti, aki 1757-ben átalakíttatta a homlokzatot, a...
1929. december 15-én, a Magyar Revíziós Liga rendezvényének keretén belül avatták fel a Petőfi téren a Hikisch Rezső által tervezett és Hild Lipót által készített Lord Rothermere-emlékművet, Nagy Elek...
A lovassági laktanyát (Baross út 22.) építésekor, 1881-ben, Ferenc Ferdinándról nevezték el. Későbbi névadója Nádasdy Ferenc gróf (1708-1783) tábornagy, 1754-ben lovasság tábornok, aki a hétéves hábor...
A Lőver bizottságot 1886-ban alapította dr. Nelky József ügyvéd azzal a céllal, hogy legyen egy szervezet, ami a Lőverek fejlesztésének ügyét felvállalja, például azzal, hogy szorgalmazza utak építésé...
Az 1886-ban alapított Lőver bizottságnak amellett, hogy többek közt lőveri utak építését szorgalmazta, fontos feladata volt a közbiztonság megteremtése is. A Lőverekben dolgoztak ugyan csőszök, az ún....
Egy, a Lőverekben létesítendő fürdő építésének ötletét Dr. Nelky József vetette fel még 1895-ben, és bár mind a Lőver bizottság, mind pedig a Városszépítő Egyesület támogatta az elképzelés megvalósítá...
Lunkányi János (1775-1853) 1793 és 1809 között Széchenyi István nevelője, később a család összes birtokának jószágigazgatója. Családja az Orsolya tér 4. szám alatti, már az 1734-es első telekkönyvben ...
1901 és 1921 között a Lőverek alján lévő Magyar Királyi Főreáliskolában 887 növendék fejezte be a tanulmányait. 1922 februárjában a főreáliskola épületét átadták a Selmecbányáról Sopronba költöző Bány...
Zahradikné gróf Bolza Margit 1850-ben szervezett gyűjtést az 1848-49-es szabadságharc után árván maradt tiszti leányok számára. Az eredményes gyűjtésnek köszönhetően eleinte a Szent Orsolya-rend intéz...
Hogyha lehet tárczát írni szép asszonyokról, a kik második házasságot kötnek, miért ne lehetne ugyanezt tenni, mikor egy eddig inkább német, mint magyar színházba bevonul a magyar Thália? S mikor ez o...
Az Oedenburger Zeitung 1899. február 23-i számában aggodalmaskodó hangvételű írás jelent meg arról az elképzelésről, miszerint a város az új kórházat a Kuruc-dombon, a marhavásártértől nem messze, a B...
A korabeli képeslapon a Bécsi úton, a Szent János-templom - ez idő tájt az Irgalmas nővérek templomaként is nevezték - mellett az egykori Víg paraszt fogadó épületének 1905-ös átépítése után létrehozo...
A Sopront körülvevő várfal előtt egykor hatalmas térség terült el, itt tartották a vásárokat. 1718-ban a lakosság azt kérte a tanácstól, hogy létesítsen egy kutat a piac szomjas embereinek és az állat...
Az 1957. április 4-én, a Várkerületen felállított szovjet emlékművet 1992 márciusában gondos szétszerelés után távolították el a helyéről és szállították a bánfalvi Hősi temetőhöz. Mielőtt új helyén, ...
A mai Mátyás király utcát Ullein építőmester javaslatára 1898-ban Király utc(z)a néven nyitották meg a Győri pályaudvar és a Deák tér között. Az utcát 1914-től Vilmos császár útnak hívták, majd 1927-b...
Ha egyike volnék a soproni krónikaíróknak, mint Csányi, Payr, vagy Schlachta Etelka, akkor már a tavasszal feljegyeztem volna az utókor számára, néhány száraz tőmondatban, hogy városunk jelképét, a da...
A telken, ahol a Vármegyeháza található, eredetileg két ház állt, az egyiket 1793-ban, a másikat 1821-ben vásárolta meg a vármegye. A jelenlegi épület építése 1828-ban kezdődött meg Hild Vencel tervei...
A Móricz Zsigmond utca 2-es számú ház a 18. században egy neves soproni borkereskedő, Edlinger Vilmos palotája - a városban a mai napig Edlinger-házként is ismert -, majd 1818-tól Somogyi grófnő rezid...
Az 1903-ban alakult Dunántúli Turista Egyesület 1905-ös közgyűlésén hozott döntést egy kilátó építéséről, melyet a Nyíresre terveztek és melyet az akkor szolgálatba lépésének 30. évfordulóját ünneplő ...
Dédapám, Müller Franciscus Bajorországból érkezett Sopronba, nem sokkal az 1848-49-es szabadságharcot követően. Itt megházasodott Schutz Annával és a házasságból 1873. október 25-én megszületett nagya...
Az egykori tulajdonosról P-müller / Pémüller háznak nevezett épületben (Hátsókapu 8.) működött Müller Paulin fűszerkereskedése. A neves kereskedő élete során nemcsak önnön vagyonának gyarapodását tart...
A városban 1845-ben nyílt az első újkori nyilvános fürdőhely, az Ikva felduzzasztásával nyert Nagyuszoda, mely Sopron kedvelt uszodája volt a II. világháború végéig. Télen korcsolyapályaként működött....
A Nagyuszoda a jelenlegi Fűzfasor helyén volt megtalálható. A történeti hűség kedvéért: a Fűzfasor csak 1940-től létezik.Az Ó-uszoda, más néven Nagyuszoda az Ikva patak (Spital bach) duzzasztásával jö...
A neológ zsinagóga a Templom utcában 1876-ben épült, Schármár János tervei alapján. A hitközség rabbija 1894-től 1944-ig Dr. Pollák Miksa, Pap Károly író édesapja volt. A közösség vezetése mellett Pol...
1764-ben Primes György (1699-1776) plébános kezdeményezésére közadakozásból emeltek kápolnát Nepomuki Szent János tiszteletére a Várostorony mellett. A 19. század végén, az új városháza építésekor a k...
1738-ban Preysing generális a városi téglavetőből 32500 darab téglát vásárolt a számadáskönyv tanusága szerint, hogy az Újteleki kapun túl kívül eső kertjében házikót építsen. 1763-ban a felesége árve...
Az 1920-30-as években a turistaság, a természetjárás virágkorát élte Magyarországon, Sopronban pedig különösen, köszönhetően többek között a Dunántúli Turista Egyesület tevékenységének. A Sopronról és...
A Szent György utcai intézményt 1802-től működtette a Szent Benedek-rend. 1922-ben az iskola felvette Szent Asztrik nevét, eztán a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Soproni Szent Asztrik Katolikus Gimnáz...
Amikor Sopronban rendezték meg 1847-ben a tudósok vándorgyűlését, a legnagyobb gond a népes gyülekezet szálláshelyeinek felkutatása volt. Olyan szálloda kellett volna, ahol sokan úri körülmények közöt...
A Pannónia Szálló 1891 és 1893 között épült, a város költségén, az egykori Arany szarvas fogadó helyén. A szálló egyben átvette a korábban mellett állott Magyar király fogadó funkcióját is. A Pannónia...
"A II. világháború után, 1949-ben egy bizonyos Pödör Béla volt a Pannonia bérlője, az ő idejében államosították a szállodát. A levéltári iratok szerint 1950-ben a szálloda tulajdonosa már a Soproni Sz...
A Paprét elnevezése onnan ered, hogy a terület egykor a plébános illetményföldje volt. A területet 1850-ben nevezték el Paprétnek, előtte hívták többek közt Tornarétnek is. 1950-től Ifjúság tér lett a...
A Fő tér 2. szám alatt álló Patikaház kapcsán fontos megemlíteni Gensel János Ádámot, aki ebben a házban született - emléktáblája a ház falán található - és aki az első volt Magyarországon, aki az idő...
Peck János 1863-ban született Mosontarcsán (ma Andau, Burgenland). Ifjú korában öccsével, Lőrinccel Budapestre ment, hogy kitanulják a vendéglátó mesterség fortélyait. Kiváló helyeken tanultak, és gya...
Sötét/Világos mód
