Az 1912-ben alapított pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem a Trianoni döntés után Magyarországra települt át, első hazai tanévnyitóját 1923-ban tartották Pécsett, ahol az intézmény három kara: a bölcsész...
Az 1920-as évek elején több, a városban működő pénzügyi hivatal, így a pénzügyigazgatóság. a számvevőség, az állampénztár és a pénzügyőrség elhelyezésének kérdése vált egyre sürgetőbbé, hiszen az emlí...
A tér 1906-ban vette fel a katonaévei alatt városunkban is megfordult költő nevét, ugyanebben az évben lett gazdagabb a képeslap bal oldalán látható banképülettel. Az Osztrák-Magyar Bank szomszédságáb...
A Pihenőkereszt az egyike Sopron legrégebbi műemlékeinek, alsó része a XIII. századból, a felső része pedig valószínűleg a XVII. századból való. A kereszt ún. lámpásos kereszt, melynek az volt a célja...
Az Ikvahíd idegenforgalmi érdekesség, csak a bennszülöttek nemigen tudják ezt. A vendég megcsodálja a a konvent hídjáról a hatalmas boltozatot, amely felett nagy bérház emelkedik, és utána végigmegy m...
A lövérek fejlesztésének jelentős személyisége dr. Nelky József (1846–1907) ügyvéd, maga is lövérlakó, éveken át a „Lőverbizottság” elnöke és a bizottság majd minden jelentősebb kezdeményezésének elin...
Az 1676-os tűzvész után felújított városházát, mely 1494 óta állt már a város tulajdonában, 1833 júniusában vizsgálta meg Handler József és Hild Ferdinánd, akik jelentésükben megállapították, hogy min...
A nagy tűzvészben megsemmisült középkori épületet, mely római maradványokon épült, 1700 körül "egyes középkori részek megtartásával (kapu)" (Csatkai Endre) építették újjá. A házban, mely egykor iparos...
Ahol a huszadik század beköszöntekor még terménykereskedés működött, ott 1911 őszétől - a megnyitót november 14-én tartották, ld. reklám 2.kép - már hamisítatlan nagyvárosi hangulatot idéző kávéház vá...
Az első soproni nagypolgári villát Russ János bornagykereskedő építette. Az épület több részletben készült el, először csak a Rák-patakig nyúló, hosszú telek várfalon belüli (Rákóczi utcai) része épül...
A város legbővízűbb malma valamikor 1755. körül kezdte meg működését a mai Lehár Ferenc utca végén és 1904-ig működött. Az 1800-as évek végén többször rendeztek itt táncmulatságokat is. A malom emléké...
Amikor Selmecen 1918. októberében véget ért az oktatás a főiskolán, azonnal számos magyar város jelentkezett, hogy otthont adna a költözés előtt álló főiskolának. Sopronnal szemben számos aggodalom me...
1868-ban ugyanezen fecskendővel még más próba is tétetett, t.i. hogy mily magasra és mily messzire löki a sugarat. Czélul kitüzetett a 32 öl magas városi torony, és a szabad sugár egészen az óramutató...
Tóth Antal sopronnémeti középbirtokos 1901-ben 10.000 koronát ajánlott fel Sopronnak siketnémák intézetének létesítésére. A képzés már 1903-ban megindult, az önálló épület építésére 1905-ben indította...
Miután a Mátyás király utca "bejáratánál" álló Tschurl-házat elbontották, amellett, hogy szabaddá vált az út az autóforgalom előtt is, lehetőség nyílt, sőt szükség mutatkozott az utca két oldalán álló...
A Sopron anno facebookos oldal 2011. augusztusában különösebb cél nélkül, pusztán kedvtelésből jött létre. A naponta következetesen közzétett rövid, közérthető, képekkel illusztrált bejegyzések rövid ...
1871. október 3-án tartották a soproni Felsőbb Leányiskola elődjének tanévnyitóját a Caesar-ház első emeletén bérelt szobákban. Az iskola ekkor még csak kétosztályos volt. Az intézmény az államosítás ...
A Hauszmann Alajos tervei alapján épült Deák téri épületben, a M. Kir. Állami Felsőbb Leányiskolában 1886-ban indult meg az oktatás. Az intézmény elődjének tanévnyitója 1871-ben még a Caesar-ház emele...
Az egykori Kölcsönző az Előkapu 5-ös számú házban, ahol a háború előtt a Horváth-féle cipészműhely, majd az államosítást követően 1957-ig a Belsped soproni fiókja működött. A Kölcsönző felirat alatt a...
A Keleti Ipartelepen, a Győri út felől induló, 1997-ben elnevezett Lófuttató utca nyílegyenesen köti össze az Ipar körút kezdetét a visszakanyarodó ágával. Északi oldalát kíséri a Rák-patak. Ez az a t...
A népszavazás napján - december 14-én, szerdán - a város lakossága már hajnalban talpon volt. A polgárok ünneplőbe öltözve istentiszteletre, onnan pedig szavazni mentek. A szavazóhelyiségek a következ...
Hofer Péter és Flandorffer Ignác soproni nagykereskedők - rokoni kapcsolataikat tekintve sógorok - kezdeményezésére és gróf Széchenyi István hathatós támogatásával 1842-ben alakult meg a Soproni Takar...
1889. márciusának végén a Posta- és távírda igazgatóság közleményben tudatta Sopron város lakosságával, hogy amennyiben jelentkezik 20 előfizető, akik vállalják a havi 6 forintos előfizetői díjat és h...
1863-ban néhány lelkes soproni polgár úgy határozott, hogy a testmozgás elősegítésének érdekében városunkban egyesületet alapítanak. Ihász Rudolf országgyűlési képviselő, Finck János jegyző, Gallus Sá...
Sopronban 1900 és 1923 között közlekedett villamos, egy fővonalon - a Déli vasút és a Győri vasút állomása között -, illetve rövid ideig egy szárnyvonalon, a vágóhíd felé, de ezt a vonalat kihasználat...
1888. évben Brand Antal soproni kereskedő lóvasút építési tervét ismertette az akkori újság. 1891-ben egy mérnök kapott előmunkálati engedélyt lóvasút építéssel kapcsolatban. 1895-ben is három cég jel...
Sopron sörgyárát 1895-ben Lenck Gyula alapította, mikor addig szeszfőzdeként és ecetgyárként működő gyárát serfőzdévé alakította át több üzlettárs bevonásával. Így jött létre az Első Soproni Serfőzde ...
Jópár éve szeretem, vallatom Sopront; sokfelé barangoltam hangulatos utcáin, terein, de eddig valahogy sosem fordultam le a Tóth Antal utca végén a Rák-patak kedvesen futó szalagja felé.Pedig nagyon b...
Ez a ház a polgárosodó Sopron felsőlöveri építkezéseinek egyik első olyan példája (a másik az "Alm") amely már vendéglátásra is berendezkedett. A helyi újság 1894 őszén ezt a házat mint Fröhlich vadás...
A mai Széchenyi István Gimnázium épületét 1857-ben vehették birtokba a növendékek. Az iskola eleinte katolikus alreáliskolaként működött, majd az evangélikus alreáliskolával való egyesülés után 1868-t...
A mai Széchenyi tér, az egykori Promenád területe a 19. század közepétől jelentős változáson esett át, a területen többek között már álló Líceum (1658. - átalakítva 1823.) és a Domonkosok temploma (17...
A Domonkos- templom előtti nagy tavat 1828-ban rövidítették meg - a Geiger-krónika szerint pontosan 50 lépéssel -, hogy így a helyén sétányt létesíthessenek. A tó megmaradt részét pedig fákkal szegély...
Városunknak ezt a keleti szögletét számosan örökítették meg a képeslap története folyamán. Mindegyikről kihagyhatatlan a "kéttornyú templom". Tornyainak 1775-beli felépülte óta alig-alig változott ez ...
A parkosítási terveket Rosenthal bécsi kertész készítette, Blaschek soproni kertész a kivitelezést. A javított talajba (a korábbi feltöltéskor sok szemetet, törmeléket is használtak, így teljes talajc...
Ferenc József manifesztumát a Soproni Napló két nappal a keltezés után 1914. július 30-án közli. Sokak számára hangoznak ismerősen a mondatok:Ebben a komoly órában tudatában vagyok elhatározásom egész...
Sötét/Világos mód
