Már hosszú idő óta vajúdik a soproni nyilvános telefonfülkék felállításának ügye, míg nemrég értesítette a soproni postaigazgatóság a város vezetőségét, hogy Budapestről egyelőre csak egy telefonfülké...
Magda szája szélén nosztalgikus kis mosollyal emlegette mindig, hogy régen? Régen minden szebb volt, igazibb. A csillagok is fényesebben ragyogtak, tisztább volt az ég és gyengédebben sütött a nap. És...
A magas dróthálóval körülkerített teniszpálya patak felőli végében cseréptetős fa pihenőhely, mondhatnám veranda, de ház nélkül. A drótkerítésen kívül nagy napernyővel védett tejcsárda székeken ülő ve...
Egy este Molnár Istvánné, Lángh Emivel meglátogattuk Fényes Mara természetjáró barátnőnket. Fényképalbumait nézegettük, és régi szép túrákra emlékeztünk. Elénk kerültek a Soproni Postás természetjárók...
A soproni helytörténet nagy érdemű alakja az 1960-ban elhunyt Thier László, akinek személyiségét ma sem lehet megkerülni. Akik Sopron helytörténetét, múltját figyelemmel kísérik, tudják azt is, hogy a...
Statisztikus, demográfus és földrajztudós volt, a magyar tudomány kimagasló, európai hírű alakja. Sopronban született, 1861. december 25-én, német ajkú polgári családban. Az ősi Evangélikus Líceum nev...
A család Nürnbergből indult el, hogy Sopron közelében telepedjék le. Valahol lappangó krónikájuk szerint hányatott életű evangélikus lelkész ősük a városból nősült. Négy gyermeke közül az egyik Sopron...
Német neve: Teichmühle, tulajdonképpen Teichtmühle (Deuchtmühle) a helyesebb elnevezés, ami elzárható vízmedencét jelent. A Nagytómalmot régebben "Untere Teichtmühle"-nek nevezték megkülönböztetésül a...
A Templom utca 5. számú házban működött a Soproni Múzeum elődje, az 1867-ben a városi polgárság értelmiségének kezdeményezésére megalapított "Történészeti és Művészeti Egylet". Az épületet az 1960-as ...
Sopronban született 1859. április 28-án. Édesapja Ullein Antal (1821—1907) közismert ácsmester és építési vállalkozó volt (felesége, tehát József édesanyja Strobl Teréz). Egy újságcikk szerint: „az ak...
(A Sopronban 1880-ban végzett összeírás alapján a lakosság 21% volt magyar, míg 73.3%-a német [az adatok forrása Krisch András tanulmánya]. Hat évvel később jelent meg az alábbi írás. Ekkora már jelen...
Vághy Ferenc, a reformkori Sopron egyik vezéralakja, 1776-ban született Darázsfalván (Trausdorí) és 1862-ben hunyt el Matzleinsdorfban.Kora híres törvény- és jogtudósa volt, a MTA igazgatósági tagja (...
1705 december vége és 1706 január eleje között, Dobner Nándor polgármestersége idején Bottyán János generális csapataival a Pócsi-dombról ágyúzta Sopront. Bár számos épület megsemmisült, Vak Bottyánna...
A középkori kőkapu helyén állt és áll mind a ma napig hazánk egyik legkisebb alapterületű boltja, Sopronban, a Várkerületen. A '20-as, '30-as években Varga Lajos becsületes soproni fűszerkereskedő mos...
1344-ben Nagy Lajos Sopronnak évi két országos vásár tartásának jogát adományozta. A 15. század második felében további két vásár megtartásának jogát kapta meg a város, így a Szent Margit napi (július...
Vécsei Vilmos (1911-1997) Sopron városának örökös műugró bajnoka. 1925-ben Kaposváron, 1927-ben Budapesten nyert bajnokságot, az 1930-as években az ifjúsági műugró-válogatott tagjaként sok versenyen d...
A Győri út páros oldala, bal oldalon egy ma is álló földszintes épülettel, melyen tábla hirdeti: Vendégfogadó a Magyarhoz.Csatkai Endre tanulmányából - némi ellentmondással ugyan - tudhatjuk, hogy a v...
A korabeli krónikák 1890-ben említik először az Alm nevét, amikoris felmerült, hogy a bánfalvi Pálos-kolostor mellett megszüntetett vendéglő helyett újat kellene építeni. A lőverlakók egy része szíves...
A 14. századba visszavezetett családfával rendelkező, horvát származású család nasicei ágának alapítója 1745. november 2-án született az akkor osztrák Mantuában (Mantova). Apja, József, ott szolgált m...
Miután 1847-ben megépült a város első állomása (Déli), majd 1876-ban a második (Győri), felmerült az igény a kettő összekötésére, a városon belül. Hosszas előkészítés után 1900. május 1-jén átadták a ...
Az 1893-ban átadott Pannónia szálló neve körül 1892-ben még heves viták dúltak. A Sopron című lapban a következő olvasói levelet közölték a szerkesztők 1892. szeptember 5-én, hozzátéve, hogy mindezzel...
Sopron nem csak városképileg szép és érdekes, de külön áldás, hogy a környéke is gyönyörű. Szelíd dombok és hegyek övezik, ahol romantikus erdők, kellemes kirándulóhelyek voltak és vannak. Itt a termé...
Az egykori Állami Közgazdasági Technikum Kereskedelmi tagozata (röviden kék-keri) a Jelenlegi Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskola helyén, a Ferenczy János utca 3. szám ...
Sopron híres tiszti főmérnöké volt a századforduló éveiben; nevéhez fűződik Sopron szabad királyi város szabályozási tervének elkészítése, amelynek hatása a városszerkezetben és a városképben mindmáig...
A magyar építésztársadalom Európa-szerte elismert egyénisége, a XX. századi Sopron legnagyobb építésze, Ybl- és Alpár-díjas, a város modern arculatának megálmodója és életre hívója volt. 1907. január ...
A századforduló körül született soproni festőnemzedéknek újból halottja van. Ágoston Ernő, Horváth József, Steiner Antal, Mende Gusztáv után elhunyt Wosinszky Kázmér is.Közkeletű neve Szása volt, a hi...
A XIX. század közepétől a Neuhofban álló, fából készült, téglafallal megerősített, zenekarok játszóhelyéül szolgáló emelvény helyére a város az 1800-as évek végén egy, a kert környezetébe jobban illes...
Polgári foglalkozása szerint jómódú ecetgyáros volt, a szíve szerint azonban festő és archeológus, s leginkább szenvedélyes műgyűjtő: a híres Zettl-Langer gyűjtemény megalapítója. A dédszülők a XVIII....
Van egy hely Sopronban, Langer Ágnesék otthona, a Balfi utca 11-ben, ahol létező valóságként ölel körül a múlt, az öreg tárgyak életre kelnek, hisz nem halott kiállítási darabok csupán, de a min...
Karnevál csörgős sapkás hercege tele pohárral kínálja hölgyét, aki balkezében emberfej-végű sétapálcát tart. A színes címke szövege Magyar gyártmány Karneválpuncs Zettl József Sopron Likőrgyárából.A c...
A középkori soproni vár árkát a Bánfalvi- más néven Rák-patak egyik ága látta el vízzel. A mai Erzsébet kert végében két ágra szakadó patak főága a mai Deák tér helyén, másik ága a mai Rákóczi Ferenc ...
Külvárosi fodrászmesterből lett újságíró és radikális politikus, aki a nyugat-magyarországi németség ügyét képviselte, előbb a soproni törvényhatóságban, majd az országos politikában. Neve növénynév, ...
Sopron zeneéletének meghatározó egyénisége — mint annyi más nagyságunk — nem itt született. 1876 egyik hete volt az a döntő hét, amikor elhatározta, hogy városunkban fog letelepedni. Akkor a 76-osok z...
Sötét/Világos mód
