A honlap frissítése miatt ideiglenesen nem elérhető a hozzászólás és a regisztráció funkció.
Szíves türelmüket kérjük.

A Bécsi-domb télen

Hozzászólok
A Bécsi-domb télen

Ballag egy férfi a dombról kocsik széles útján a Bécsi út felé. Az őszi kétirányú forgalom letaposta az őszi szüretek nyomait, most inkább a vadászok idénye következik. A háttérben látszik számukra egy fából ácsolt les. December is alkalmas nyúlra, vagy fácánra vadászni. Dávidházynak és sebesüléséből lábadozó fiának emlékezetes Mikulás-napja volt ez a december 6-a. Akkor már a Szent Mihály-temetőnél jártak, amikor a bombahullást észlelhették, s a rémült nyulak menekülését. A Soproni Szemle 1994. 402. oldaláról idézem a helytörténészek baráti körében mondott szavait hangfelvételről (Hárs József: Ötven éve történt). A Virágvölgyről visszafelé a múltba, a szabadságharc kezdetére. 1848. december 16-án "báró Horváth ezredes hadtestének zömével előrenyomult Sopron ellen, a bécsújhelyi országúton. ... rövid pihenő után folytatódott a menetelés 16-án reggel Sopron felé ... megérkeztek Sopron város látókörébe. Ott a magaslatokon hatalmas embertömeget vettek észre. Jobban közeledve azonban megmutatkozott, hogy azok csupán kiváncsiak és a császári csapatok délelőtt 11 órakor ellenállás nélkül a lakosság örömujjongása közepette bevonultak a városba. (Hárs József: 48/49 ezúttal nem úgy, ahogyan megszoktuk, 83. o.) De hát van erről a vidékről barátságosabb tudósítás. Ezt Varga Imrénének köszönhetjük, a Soproni Szemle 1999. évfolyamában, a 30. oldaltól.

/Érdekes lenne eljátszani a gondolattal, hogy vajon mi található napjainkban pontosan azon a helyen, ahol egykor a fotós állt? - A szerk./

Kép típusa: 
Fotó/Mozgókép készítője: 
Kép/Mozgókép beküldője: 
Kép keletkezési ideje: 
1932
Kapcsolódó kiadvány: 
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1932
Évszámos térképre
3836-98
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Hárs József
A fotó készítőjének életrajza: Mende Gusztáv
A bejegyzés létrehozása: 2015. július 25.

Hozzászólások

Dr. Schöberl Miklós Béla képe

Az 1848. 12. 16-ai bécsi dombi jelenet egy szemtanú, id. Storno Ferenc, visszaemlékezése szerint így zajlott:
"Az osztrák sereg a kelenpataki erdőn keresztül vonult befelé, a Gerichthügel-en (Vesztőhely = Bécsi domb) tartott pihenőt. Sok ember futott ki a városból a Heustedl (városi szénapajta) és a Kreutz (Fehér kereszt) melletti dombra. (Amfiteátrum) A katonaság viszont csodálkozva nézett, hogy senki sincsen felfegyverkezve. (…) Pfeiffer polgármester néhány tanácsossal együtt kiment, és Horváth parancsnok kívánsága felől érdeklődött. Azt válaszolta, a király megbízásából jött és kérdezte, a város megadja-e magát. Amikor pedig e kérdést háromszor megismételte, a polgármester igennel válaszolt. (…) a katonaság bevonult a városba, (…) Az élen vitt zászlón a magyar szöveg: A békét is hozzuk." (Stornoékhoz is beszállásoltak két katonát) „Disznót öltünk, s a katonák serényen segítettek szalonnát vágni, amiért azután kolbászban és egyebekben volt részük. Amikor szenteste el kellett menetelniök, mindketten könnyeztek. Nem tudom, minket szerettek-e meg, avagy a kolbászt.” (SSz 1998/4. 72)

Dr. Schöberl Miklós Béla képe

Nem lenne helyes, ha Stornonak ezt a visszaemlékezését valaki is a 48-as forradalom és szabadságharc dehonesztálásának fogná fel. Az alig három éve Sopronban megtelepedett ifjú házas, fiatal bajor kéményseprő a forradalommal nem tudott azonosulni. Ahogy „Sopront elkerülte a forradalom” úgy Stornot is. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy Sopronnak ne lennének szabadságharcos hősei. Például Murmann Sámuel a szabadságharc mártír őrnagya.)