A Festőház

Hozzászólok
A Festőház

Az 1958. évben megjelent Soproni Szemle 136. oldalán mint az 1904-ben lerombolt Soproni Festőház főhomlokzata jelenik meg. Máshol 1905 az évszám. Itt az oldalon levő felső felvétel alighanem a ház hátsó fertálya. Kár, hogy a körülvagdosott reprókról így hiányzik minden írásbeli felvilágosítás. A sopronanno.hu eredeti felvételt közöl, s erről olvasható, hogy a fotót 1899-ben ezüst éremmel tüntették ki Nizzában, s küldője Kummert L. Sopron. Az Interneten további képeslapokat találtam ezen név alatt, sőt már "utóda" is feltűnik. Egy másik közlésben a Szélmalom utca 13-as ház "ma is Wasserhaus néven szerepel".

A Festőházban az Ikva vizét használták fel a kékfestők és más posztósok termékeik festésekor a vízszükséglet kielégítésére, beosztás szerint, s akasztották ki a végeket a fent látható rudakra száradni. Németül Färber Haus. A Wasserhausról legújabb kori hirdetésekben találkoztam mint svájci kantonokban épült lakótelepekkel. A szót magát hiába kerestem a középkortól máig szótárakban, lexikonokban.

A környezetet jól ábrázolja a Tűzvész a franciák árnyékában c. 2007-ben készített pályamunkám XV. sz. Tábláján Hasenauer gondos helyszínrajza. A patak éles kanyarjában, a Färber (sic!) Haus előtt volt a lóúsztató. (Pályamunkám kézbe vehető a városi könyvtárban is.)

Kép típusa: 
Kép keletkezési ideje: 
1898 körül
Szerző: 
Kép keletkezésének éve: 
1898
2798-1272
Térkép nézetbe kerül: 
Térképre kerül
Turista térképre kerül: 
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Hárs József
A bejegyzés létrehozása: 2014. szeptember 3.

Hozzászólások

Horváth Péter Pál képe

Egy nagyszerű kép a Festőház nyugati (Ikvára néző) homlokzatáról a Major közből készítve.

Vasteleky-Einbeck Péter képe

Az ükszüleim itt voltak posztósok!

Both István képe

A facebookon Rezső kérdéséhez (Blauer Montag) és Móni megjegyzéséhez kapcsolódva itt is beiktatom amit az interneten találtam: "Eredetileg középkori francia szokás volt a Bolondok Ünnepe, melynek sajátos szertartásait a templomban tartották Szent István napján (december 26.), Szent János napján (december 27.) és az Aprószentek napján (december 28.).
Ezeknek az ünnepeknek hazai meghonosodásáról írja Borsodi Bevillaqua Béla:
Ennek maradványa a német diákság „Bolondok Fejedelme” választása („Ich bin der Fürst von Thoren”) és a selmeczi „Seres Szamár” estéje, valamint a „Balek”. A „Bolondok” francia neve „Les Bleus” (Blőd, Bluff, Blöff), a német Plave, Plowe, a magyaros Plabun; innen ered a lőcsei „Plabun Montag”, a Blauer Montag. A névnek a kékhez semmi köze. „Ins Blaue hineinreden” azaz bolondot beszélni. A szokás, mint Heverdel Hétfő, Szentheverdel Napja, Korhely Hétfő élt magyar céhi életünkben. A Mesterlegény hétfőn délelőtt nem dolgozott. A vasárnapi céhi borozáson elrontott gyomrát serrel és savanyú korhelylevessel kúrálta.
A céhi fegyelem alól a „hét végén” (Week-end!) felszabadult Legény nem tudott azonnal visszatérni a rendes kerékvágásba. A Céhek és a Hatóságok üldözték a szokást, melynek délelőtti serezésein mindenféle céhbéli Legény együtt volt. Ezen alakultak ki az elmúlt századok kivonulásai (Streicherei, Strike)." Forrás: serteperte.blog.hu

Kótai Mónika - szerkesztő képe

István, nagyon szépen köszönöm!

Friedrich Rezső képe

Érdekes a dolog, mert én innen informálódtam, ahol sokkal praktikusabb magyarázatok olvashatóak: a fodrászok, múzeumok, vendéglősök hétvégi munkavégzése kerül első soron szóba. A volt NDK-ban még az utolsó évekig szokásban volt a pékségek hétfői zárva tartása. A "kék" szín említése is más összefüggésben kerül magyarázatra: a bőjti-hétfők templomi oltárai kék /violett/ takaróval lettek leterítve...aztán szóba kerül a kékfestők témája is, továbbá egy jiddis szófordulat is.
http://de.wikipedia.org/wiki/Blauer_Montag

Both István képe

Kedves Rezső! A Wikipédián én is megnéztem (egyébként valóban többféle magyarázata van), de nekem az általam idézett volt "szimpatikusabb".

Hollósy-Gecseg Attila képe

Szerintem könnyen lehet, hogy a "Wasserhaus" elnevezés egyszerűen arra utal, hogy víz közelében állt az épület. Létezik Esslingenben egy Wasserhaus, ami igazából egy gát, ill. Zürichben a Wasserkirche nevét szintén arról kapta, hogy egy szigeten állt.

Friedrich Rezső képe

"Wasserhaus"-nak hívják még azokat az épületeket, amelyek közvetlenül érintkeznek valamilyen vízzel: tóval, folyóval, patakkal. A mi esetünkben erről lehet szó. Parton álló, cölöpökre épült házakra is használatos...http://www.holidaycheck.de//data/urlaubsbilder/images/40/115...
http://www.google.de/imgres?imgurl=http://www.holidaycheck.d...