A képen a krónikák által már az 1400-as években említett Fövényveremről elnevezett utca látható. A Fövényverem egy a 18.századig használt homokbánya volt. A jezsuita kollégium mellett ebben az utcában volt a híres kovács, Iker István műhelye is. Az Iker család műhelye a 20-as és a 30-as években működött a Fövényveremben, később a bortermeléssel is foglalkozó mesternek az Árpád utcában volt borkimérése.
A felvétel készítője nem messze innen egy másik képen is megörökítette a környéket, ezen a fotón a Bécsi út látható a Fövényverem felől.
A témában ugyancsak figyelmükbe ajánljuk Finta Béla felvételét az 1960-as évekből, illetve Bárdics József 1999 nyarán készült fotóját.
Göncz József - Bognár Béla: Sopron vármegye ipara
Krisch Magdola - dr.Krisch Anrdás: Séták Sopronban
Hozzászólások
Abban a házban, ahol a gyermekkoromat töltöttem, (Ujteleki utca 14.) négy működő kút is volt. Egy a kapu alatt, kettő a T alakú udvar végének jobb és bal oldalán, egy pedig a kertben (most a piac és a Spar, valamint a Várfal lakópark piacig nyúló része van a lakóház udvarának 2/3-a és a kert helyén). Mikor bevezették a csapvizet, a kutak villámgyorsan kiapadtak. Érdekesség, hogy a víz és a gáz bevezetésekor az árkokat a ház lakóinak kellett kiásni.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Az "Iker kovács" bornak országos híre volt, úgy tudom az 1960-as évtized közepéig lehetett hozzájutni...
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Az 1960-as évekig szinte minden városismertető séta itt fejeződött be. A Csepel üdülőben pihenő, és a hasonló városismertető sétákon részt vevő emberek országszerte elvitték az Iker Kovács bor jó hírét.
Köszönöm a posztot, most legalább tudom, miért éppen Iker Kovács a ház neve.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Kari bácsi is tett érte...na meg a szüleim is értékelték, ugye. Lásd az "udvarok" rejtvényt!
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Kétségtelen :D Nekem sajnos az Iker-Kovács dolog valahogy kimaradt az életemből. Akkoriban jobban szerettem a Fórum presszóba járni.... no és kirándulni....
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Rezső, nekem úgy rémlik, hogy Kari bácsi Soproni Szimfónia című diafilm sorozatában az Iker Kovács is szerepelt....
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
És nem furcsa, hogy a hozzászólásomban még csak a nevek sem stimmelnek: Iker Kovács háza Grafl Györgyné tulajdona....
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Köszönet a képért! Én itt kezdődtem valamikor...
Édesapám (angol) hadifogságból visszatérve Sopronban az Iker kovácsnál dolgozott, ahová Édesanyám is járt varrni, tehát itt ismerkedtek meg :-) No persze, előbb még két nővérem is lett.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Még egy kiegészítés:
Tudomásom szerint a képen látható jezsuita konviktus (Convictus, bentlakásos diákszálló)
egész rövid ideig volt itt. Az akkori városvezetés nem nagyon kedvelve a jezsuitákat nem
engedte, hogy a belvárosban működtessenek ily intézményt. Ekkor építették a, mint száműzöttek (a külváros szélére a külső várfal mellé ) a - mi időnkben úgynevezett jezsuita konviktust a Szélmalom utca 17. sz. alá.
A sors fintora, hogy e frissen épített pompás épület 15 év után már csak magtárként, istállóként szolgált, mert a tűzvész után a jezsuiták mégis beköltözhettek a belvárosba és egy telek és épületcserével megszabadultak a "konviktustól.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
És hogy miről híres a Sandgrube (homokbánya fövenyverem)?
Hát arról, hogy csak a vak szerencsének köszönhetjük, hogy élőben láthatjuk (nem csak e hangulatos képeslapon - a múltat idéző középkori házakat, külvárosi miliőt.
A történet évszázadokra nyúlik vissza. Mint szerkesztőnk is említi, már 1400-tól homokbányaként használták a területet. Az 1500-as évektől kezdték beépíteni a bányaművelésből kimaradó területeket. A homokbánya nem üzemelő részeibe pedig hulladékot kezdtek hordani ( akkoriban a lomb volt a főhulladék).
A II. világháború idején egy 500 kilós bomba hullott e "jól" előkészítette talajra, majd bedöglött. Mintegy 57 évnyi szunnyadás után - egy lakópark építés során 2001-ben, egy markológép talált rá. Miután veszélyesnek találták - 14 000 lakos kiköltöztetése után elszállították a közeli, még üzemelő homokbányába, ahol megsemmisítették. Ezek szerint háromszor voltak veszélyben a környező épületek, és kétszer az itt lakó emberek.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Ez utóbbi bombás sztorira jól emlékszem, én is szenvedő alanya voltam, éppen aznap Budapestről vártam a Keresztfiamat, mikor megtudtam mi a helyzet, telefonáltam neki, hogy ne a lakásba jöjjön, hanem Kópházánál térjen le , a harkai kertemben várom. Szegényem ott a fűben szerelte szét az autóját. Mire elkészült, már mehettünk is vissza a városba. ..... annak sem lett semmi baja aki nem engedelmeskedett a felszólításnak.... rá sem hederítettek....
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Persze nem kedvelték, a város nagyrészt lutheránus érzelmű volt. De ez kölcsönös
volt. Amikor Esterházy Pál 1670 körül a jezsuitáknak ajándékozta a Prépost házat,
(Szent György utca 5) és megkapták, majd átalakították a Szent György templomot,
Lackner Kristóf sírkövét a ház lépcsőjébe építették be, hogy tapossanak rajta.
A kiegészítést Horváth Péter Pál bejegyzéséhez szerettem volna válaszképpen írni,
de harmadszori próbálkozás után is lejjebb teszi a rendszer.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Kiegészítésként, az 1930-as években a az 1-es számú ház Grafl Györgyné tulajdona volt, itt működött a kovácsműhely. A 3-as számú házat Halvax Lajos és neje tulajdonolta, a emeletes lakóház, az 5-ös Iker Iván és neje Grafl Anna birtoka volt.
A ház érdekessége, hogy a legutóbbi átalakítás során a pincéből is lakást csináltak. (Földfelszín feletti pincéje volt.) A képen kivehető vasajtó (nem a ház bejárata) a mostani lakás nagyszobájába vezet, ahol a szoba közepén egy jó két méter átmérőjű (betemetett kút található, tetején gyöngy kaviccsal.)
Hogy miért volt nagyon sok ház udvarán, pincéjében kút, az egy külön történet.