A Gazdapolgárok Férfi Dalegyletének jubileumi tablója

Gazdapolgárok Férfi Dalegylete 1887-ben és az 1940-es évek közepéig működött. A dalegyletet azzal a céllal hoztál létre hogy fejlesszék a társadalmi életet a gazdapolgárok körében. Arról, hogy kik is voltak a gazdapolgárok, Tirnitz József a következőképpen írt:

A polgáresküt tett földműves, bortermelő Sopronban egyszerűen „csak" polgár volt hosszú évszázadokon át, korábban legfeljebb „Schlippergasslíscher Edelmann"-nak - Balfi utcai nemesembernek - gúnyolták. A mesteremberek, kereskedők viszont büszkén tették foglalkozásuk megjelölése elé a „bürgerlicher", azaz „polgári" megkülönböztetést: például „bürgerlicher Schneidermeister", „bürgerlicher Kaufmann". Az ebben az időszakban megtelepedett új foglalkozási ágak polgárrá fogadott művelői, a kávéfőzők, a csokoládéfőzők, a dohánykészítők - vagy ahogy magukat nevezték: dohánygyárosok -, a parókakészítők stb. hasonlóképpen „polgáriak" voltak. A „csak" polgár szőlőtermelő is megtalálta a kialakult vagyoni, társadalmi helyzetének megfelelő meghatározást, és „Wirtschaftmann", „gazdaember" lett belőle. Az első, 1772. január 17-én bejegyzett gazda, Neumann Mátyás, polgári tímármester fia volt, aki már „bürgerlicher Wirtschaftsmann"-nak, azaz „polgári gazdaember"-nak titulálhatta magát. A helytörténeti irodalom szerint a „bürgerlicher Wirtschaftsmann"-ból egy fogalommá szelídült „Wirtschaftsbürger" - vagyis „gazdapolgár" először 1780-ban tűnt fel. A polgárkönyvek tanúsága szerint, 1780-tól kezdődően növekedett a polgáresküt tett „Wirtschaftsmann"-ok száma. Feltűnő, hogy az 1790-es évek második feléig a soproni származású gazdaemberek édesapját egyszerű polgárként, polgári iparosként, lakóként, adott esetben jobbágyként említették. Elsőként az 1798. december 10-én polgárrá fogadott gazdaember, Zethner Mihály atyját nevezte a bejegyzés „Wirtschaftsbürger"-nek. Ezt követően azonban huzamosabb ideig ismét az egyszerű polgárok fiaiból lettek „Wirtschaftsmann"-ok. Polgárkönyvbe 1807. március 11-én tett bejegyzés szerint Graf András gazdaember apja szintén „Wirtschaftsmann" volt. Az ezt követő időszakból több, hasonló bejegyzés olvasható a polgárkönyvben, és mindinkább rendszeressé vált az atya „bürgerlicher Wirtschaftsmann" megjelölése. Előfordult viszont az apa ilyetén meghatározása is: „Wirtschafts- und Bürgersmann". Úgy tűnik, az első eleve polgárrá lett„Wirtschaftsbürger" felvétele a polgárok közé 1809. augusztus 30-án történt, Karner János személyében, akinek apja ismét csak egyszerűen polgár volt. Legközelebb 1809. december 20-án neveztek egy gazdaember - nevezetesen Stipinger József - apját „Wirtschaftsbürger"-nek. Ezt követően a gazdaember apjának polgári állását szinte kivétel nélkül a „Wirtschaftsbürger"-nek, „gazdapolgár"-nak írták. Fentiekből megállapítható, hogy a „külső polgárság" körében nem gyökerezett meg hamarosan és egyértelműen a „polgári gazdaember", de méginkább a „gazdapolgár" társadalmi megkülönböztetést jelző fogalom. Abban az időben lényeges különbség a kettő között viszont aligha lehetett, amint ezt a feltevést az 1835. február 11-én polgárrá fogadott Labach György „Wirtschaftsmann" esete igazolja, akinek édesatyja - a polgárkönyvi bejegyzés szerint - ugyancsak „Wirtschaftsbürger" volt. Huzamosabb időn keresztül mégis fontosabbnak tűnhetett a „polgári gazdaember" meghatározás a gazdaember polgári mivoltának hangsúlyozására, mint a mérsékeltebb „gazdapolgár".

A tablón található képek nagyítva is megtekinthetők a fotó jobb oldalán lévő kockaszerű ikonra kattintva. A nagyítás módjához az Ajánlott link alatt található vidóban is segítséget nyújtunk.

Bízunk benne, hogy olvasóink talán egy-két ismerős nevet is találnak a képen, ha így van, kérjük, hozzászólás formájában írják meg nekünk.