A Hattyú fogadó épülete egykor

Betűméret
A Hattyú fogadó épülete 1922-ben

Csatkai Endre a Soproni Szemle 1966/3. számában így írt az egykori Hattyú fogadóról:

"1887-ben még üzemelt a fogadó. A Forster családé volt ekkoriban a ház, átépítették és fűszeresboltot nyitottak benne, a boltajtót két hatalmas gigászfigurával övezték, a homlokzat tornyára pedig egy bádoghattyút szereltek, a régi megszűnt fogadó emlékeképpen."

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum archívumának felvételén, mely az adatok szerint 1922-ben készült, még nem láthatók a fentebb említett és egyébként ma is az üzlet bejáratát szegélyező szobrok.

Az épületről további felvételek találhatók honlapunkon a fotó feletti "Hattyú fogadó" címkére kattintva.

Kép típusa: 
Fotó/Mozgókép készítője: 
Kép keletkezési ideje: 
1922
Kapcsolódó kiadvány: 
Forrás: 

Csatkai Endre: A soproni vendégfogadók a 16/19. században;Soproni Szemle 1966/3.

Szerző: 
1922
6189-2421
Térképre kerül
Nem kerül turista térképre
A bejegyzés szerzőjének életrajza: Kótai Mónika
A bejegyzés létrehozása: 2017. augusztus 10.

Hozzászólások

Horváth Péter Pál képe

Ez a fotó 1898-ben készült. A ház ekkor Dégai Károly tulajdonában volt. A cégtáblán látható, Vendégfogadó a Fehér Hattyúhoz, az üzemeltetője Varga József. A lovasfogatok közlekedésének megkönnyítésére, a Magyar utcában is volt a teleknek kapuja, az áthaladást lehetővé téve. A Magyar utca sarkán álló vendéglőt 1885-ben Forster Gusztáv vásárolta meg. A helyiségben Ifj. Forster Gusztáv (tulajdonossá válásakor) Fűszer- és vegyeskereskedést nyitott. A sarkot gázlámpa világította meg, a tetőn látható az 1895-ben telepített távbeszélő hálózat tartószerkezete. Ezt az időszakot jeleníti meg a fenti fotó. Az egész ház 1898-ban került Forsterékhez, Schiller János tervei alapján 1901-ben ifj. Forster Gusztáv átépítette, ekkor kapta azokat külső díszítéseket, melyeknek egy része azóta eltűnt. ( Kőmellvéd- kővázákkal, a sarkbejáratot két gigász őrizte, felettük Merkur szobra tekintett a messzeségbe. A tető saroktornyot kapott bádoghattyúval, emlékeztetve az elmúlt -majd- 100 évre. A tetőn, mindkét utca irányába hatalmas "FORSTER G" - vastraverzre szerelt felirat reklámozta a tulajt.
A Magyar utca szomszédos házait megszerezve, Forster Gusztáv 1908-ban megalapította a "Sempronia" Soproni szivarkahüvely-, szivarkapapír- és szivarkagyárat. Ennek termékeit szerte Európában forgalmazták, a reklámja számos idegen (külföldi) képeslap hátán megtalálható. A hatalmassá vált saroktelek udvari részén a Schármár Károly 1921-ben udvari klinkertéglával borított raktárépületet tervezett, mely ma a modern építészet soproni meghonosodásának egyik emléke.
Forster Gusztáv keményen részt vett Sopron gazdasági és társadalmi életében, amelyről a tudás kezd elhalványulni ...
(Forrás: Soproni szemle, városi házjegyzék, címtár, országos ipari címtár, stb.)

Wohner Viktor képe

Az épületben az első kereskedő Bienefeld Bernát úr volt, akitől Ükapám, ifj. Forster Gusztáv átvette a tevékenységét.

Horváth Péter Pál képe

Binenfeld Bernát Sopron Kis u. 1-ben (a szemben lévő ház) volt Fűszer- és gyarmatárú-kereskedő (1892) a Kis u. 2-ben (1885-től a fogadó mellett) id. Forster Gusztáv vendéglője volt (korabeli iratok) ...

Wohner Viktor képe

Tisztelt Horváth Péter Pál Úr! Köszönöm szépen a kiigazítást!

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Kedves Viktor, a családi adattárban esetleg van annak nyoma, hogy ifj. Forster Gusztáv mikor érkezett Sopronba? Mert ha ez az évszám 1889, akkor feltételezhető, hogy ahol ez az évszám szerepel, ott hiteles lehet az az adat is - egy 1930-ban megjelent könyvről van szó-, hogy a gyárat 1905-ben alapította. Minthogy a kötet még életében jelent meg, nyilván ezt a két évszámot hitelesnek tekinthetjük. Meg tudna ebben erősíteni?

Wohner Viktor képe

Kedves Mónika!
Ifjabb Forster Gusztáv, az Arad megyei Borosjenőn született még 1866-ban, Etelka húga is ugyanott, 1867-ben. Ezt követően valamikor (még pontosítás érdekében, kutatás tárgyát képező adat) érkezett a Család Sopronba. De a legjobb tudomásom szerint Forster család 1877-ben biztosan Sopronban élt. Véleményem szerint, Mónika, a birtokában lévő adatok valódiak.

Kótai Mónika - szerkesztő képe

Köszönöm, azt hiszem, akkor reálisan az adatok. A család érkezéséről nincs adatom, "csak" arról, hogy Sopronban érkezése előtt ifj. Forster merre járt, s csak arról, hogy ő mikor érkezett ide. Lassan-lassan összeáll a mozaik.:) Kérem, írjon majd, ha lesznek újabb adatok.

Jakatics Árpád képe

Két hete, hogy kamasz unokámmal együtt az élelmiszerboltban jártam. Fekete őrölt borsot kellett volna vennünk, de nem volt. Ekkor azt mondtam, hogy Forster úr, a gyarmatáru-kereskedő bizonyára forog a sírjában. És ezek után – bölcs nagyapaként (aki fél évszázada már nem soproni lakos) – kénytelen voltam némi emlékezésbe fogni: amikor én is ilyen legényke voltam…
…akkor is Forsternek hívták a házat (boltot), noha már rég államosították…
…akkor is ott álltak őrt az erőt sugárzó titánok…
…a torony tetején ott büszkélkedett a bádoghattyú…
Aztán a Győri út felé haladva megálltunk még a Magyar utca közepén a tiszteletre méltó kapubejáratnál, és találgattuk, mit jelent vajon a fent jobb oldalt egy kör alakú „pajzsban” elhelyezett 699-es szám. Én helyrajzi számra tippeltem. (Ebben megerősít most valaki?)
Most, hogy az épület gazdagodó szakirodalmát olvasgatom, kezdek emlékezni arra is, hogy annak idején még láttam a vastraverzre szerelt cégfeliratot is, és ez pont olyan stílusjegyeket viselt, mint a kapu tetején ma is ott lévő fémhálós, cirádás dísz.

Kótai Mónika - szerkesztő képe
Jakatics Árpád képe

Kedves Mónika! Köszönöm a linken hozzáférhető magyarázatot.