A Hattyú fogadó épülete egykor
Csatkai Endre a Soproni Szemle 1966/3. számában így írt az egykori Hattyú fogadóról:
"1887-ben még üzemelt a fogadó. A Forster családé volt ekkoriban a ház, átépítették és fűszeresboltot nyitottak benne, a boltajtót két hatalmas gigászfigurával övezték, a homlokzat tornyára pedig egy bádoghattyút szereltek, a régi megszűnt fogadó emlékeképpen."
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum archívumának felvételén még nem láthatók a fentebb említett és egyébként ma is az üzlet bejáratát szegélyező szobrok.
Az épületről további felvételek találhatók honlapunkon a fotó feletti "Hattyú fogadó" címkére kattintva.
Csatkai Endre: A soproni vendégfogadók a 16/19. században;Soproni Szemle 1966/3.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Hozzászólások

Ez a fotó 1898-ben készült. A ház ekkor Dégai Károly tulajdonában volt. A cégtáblán látható, Vendégfogadó a Fehér Hattyúhoz, az üzemeltetője Varga József. A lovasfogatok közlekedésének megkönnyítésére, a Magyar utcában is volt a teleknek kapuja, az áthaladást lehetővé téve. A Magyar utca sarkán álló vendéglőt 1885-ben Forster Gusztáv vásárolta meg. A helyiségben Ifj. Forster Gusztáv (tulajdonossá válásakor) Fűszer- és vegyeskereskedést nyitott. A sarkot gázlámpa világította meg, a tetőn látható az 1895-ben telepített távbeszélő hálózat tartószerkezete. Ezt az időszakot jeleníti meg a fenti fotó. Az egész ház 1898-ban került Forsterékhez, Schiller János tervei alapján 1901-ben ifj. Forster Gusztáv átépítette, ekkor kapta azokat külső díszítéseket, melyeknek egy része azóta eltűnt. ( Kőmellvéd- kővázákkal, a sarkbejáratot két gigász őrizte, felettük Merkur szobra tekintett a messzeségbe. A tető saroktornyot kapott bádoghattyúval, emlékeztetve az elmúlt -majd- 100 évre. A tetőn, mindkét utca irányába hatalmas "FORSTER G" - vastraverzre szerelt felirat reklámozta a tulajt.
A Magyar utca szomszédos házait megszerezve, Forster Gusztáv 1908-ban megalapította a "Sempronia" Soproni szivarkahüvely-, szivarkapapír- és szivarkagyárat. Ennek termékeit szerte Európában forgalmazták, a reklámja számos idegen (külföldi) képeslap hátán megtalálható. A hatalmassá vált saroktelek udvari részén a Schármár Károly 1921-ben udvari klinkertéglával borított raktárépületet tervezett, mely ma a modern építészet soproni meghonosodásának egyik emléke.
Forster Gusztáv keményen részt vett Sopron gazdasági és társadalmi életében, amelyről a tudás kezd elhalványulni ...
(Forrás: Soproni szemle, városi házjegyzék, címtár, országos ipari címtár, stb.)
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Az épületben az első kereskedő Bienefeld Bernát úr volt, akitől Ükapám, ifj. Forster Gusztáv átvette a tevékenységét.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Binenfeld Bernát Sopron Kis u. 1-ben (a szemben lévő ház) volt Fűszer- és gyarmatárú-kereskedő (1892) a Kis u. 2-ben (1885-től a fogadó mellett) id. Forster Gusztáv vendéglője volt (korabeli iratok) ...
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Tisztelt Horváth Péter Pál Úr! Köszönöm szépen a kiigazítást!
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Kedves Mónika!
Ifjabb Forster Gusztáv, az Arad megyei Borosjenőn született még 1866-ban, Etelka húga is ugyanott, 1867-ben. Ezt követően valamikor (még pontosítás érdekében, kutatás tárgyát képező adat) érkezett a Család Sopronba. De a legjobb tudomásom szerint Forster család 1877-ben biztosan Sopronban élt. Véleményem szerint, Mónika, a birtokában lévő adatok valódiak.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Két hete, hogy kamasz unokámmal együtt az élelmiszerboltban jártam. Fekete őrölt borsot kellett volna vennünk, de nem volt. Ekkor azt mondtam, hogy Forster úr, a gyarmatáru-kereskedő bizonyára forog a sírjában. És ezek után – bölcs nagyapaként (aki fél évszázada már nem soproni lakos) – kénytelen voltam némi emlékezésbe fogni: amikor én is ilyen legényke voltam…
…akkor is Forsternek hívták a házat (boltot), noha már rég államosították…
…akkor is ott álltak őrt az erőt sugárzó titánok…
…a torony tetején ott büszkélkedett a bádoghattyú…
Aztán a Győri út felé haladva megálltunk még a Magyar utca közepén a tiszteletre méltó kapubejáratnál, és találgattuk, mit jelent vajon a fent jobb oldalt egy kör alakú „pajzsban” elhelyezett 699-es szám. Én helyrajzi számra tippeltem. (Ebben megerősít most valaki?)
Most, hogy az épület gazdagodó szakirodalmát olvasgatom, kezdek emlékezni arra is, hogy annak idején még láttam a vastraverzre szerelt cégfeliratot is, és ez pont olyan stílusjegyeket viselt, mint a kapu tetején ma is ott lévő fémhálós, cirádás dísz.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Kedves Mónika! Köszönöm a linken hozzáférhető magyarázatot.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges